Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-76

352 76. országos ülés 1902 Dedovics György jegyző: Tisztelettel jelen­tem a háznak, hogy az indítvány-könyvben ujabb bejegyzés nincs. Ellenben az interpellácziós-kö'nyvben be van jegyezve márczius 19-ikén Trubinyi János in­terpellácziója a pozsonymegyei és városi főis­pán kineveztetése tárgyában, a belügyminisz­terhez. Elnök: Az interpelláczió a szokott időben meg fog tétetni. Következik már most a földmivelésügyi tárcza 1902. évi költségvetésének (írom. 73) folytatólagos tárgyalása. Farkas József jegyző: Trubinyi János! Trubinyi János: T. képviselőház! (Halljuk! Halijait!) Midőn e tételhez hozzászólok, ki kell jelentenem, hogy tulajdonképen olyan tárgyról kell beszélnem, a mely a költségvetésben nem is foglaltatik. (Halljuk !) 1895 óta a költségvetésekben mindig csak elintve van, csak ugy röviden odavetve, hogy a Morva-szabályozásra 3 millió korona van letétbe helyezve. T. képviselőház ! A múlt év május vagy június havában az osztrák parlamentben Kaiser képviselő egy interpellácziót intézett az osztrák földmivelésügyi miniszterhez, a melynek tárgya ez volt: (Halljuk! Halljuk !) Mennyire vannak már a Morva-szabályozási tervekkel; és ha ké­szen vannak velük, vájjon a miniszter hajlandó-e belemenni a Morva-szabályozás munkálataiba a magyarokkal együtt, vagy pedig azokkal szem­ben is ? Erre az interpelláczióra választ a bécsi lapokban egyáltalában nem olvastam. Azonban ezt az interpellácziót intézte ugyanezen tárgy­ban, ugyanebben a tenorban e hó 11-én ugyan­ott Kulp ifju-cseh képviselő, nem ugyan a mos­tani földmivelésügyi miniszterhez, hanem annak helyetteséhez, a ki azonnal válaszolt is és pedig következőképen: Igenis, mi osztrák részről az összes tervezetekkel egészen készen állunk, már a műszaki bejárást is befejeztük, csakhogy saj­nálattal kell kijelentenem, — ezt mondotta dr. Bittér von Itosa, a földmivelésügyi miniszter helyettese — hogy magyar részről eddigelé sem­minemű intézkedés nem történt; jelezhetem azon­ban, hogy részünkről a magyar minisztériummal szemben minden lehető nyomást elkövetünk, hogy a magyar minisztérium is lehetőleg azon­nal hozzálásson ezen munkálatokhoz. T. képviselőház! Ezen kijelentéshez még egy másik inczidenst is akarok csatolni. Egy morvaországi küldöttség járt nem régiben ő Fel­ségénél és a küldöttség vezetőjétől ő Felsége azt kérdezvén, hogy mennyire vannnak már a morvavölgyi szabályozással, a kérdezettnek ez volt a válasza: (Halljuk! Halljuk!) Felség, a Duna-szabályozást ebben az évben, talán május közepén, befejezzük, s miután már egészen befe­jeztük a műszaki bejárást is, azonnal hozzálát­hatunk a Morva-szabályozás műveleteihez. Azon­ban magyar részről még semmi intézkedést sem látunk. És a bécsi és cseh-morva lapok értesítése márczius 19-én, szerdán. szerint ő Felsége állítólag mosolyogva azt mon­dotta volna: Sajnos, magyar részről mindennel késnek. (Derültség balról.) Molnár Jenő: így szeretnek bennünket Bécsben! Trubinyi János: Miután a Morva-szabályo­zás tétele a miniszter ur költségvetésében csak per tangentem van érintve, és miután e tárgyról itt e házban érdemlegesen sző egyáltalában nem esett,nehogy valaki aztgondolja,hogy ez azországra nézve kevésbbó vitális ügy, mint akár a Duna, akár a Tisza, vagy a Bába és Bábcza szabályo­zása, kénytelen vagyok vele kissé körülménye­sebben foglalkozni. (Halljuk ! Halljuk!) 1825 óta, a mikor megszületett a mostani vizrendőri törvény öregapja, a Morva folyó men­tén egyetlenegy kapavágás sem történt, és pedig azért, mert ez közös ügy. Egyik részről sem érezték magukat hivatva arra, hogy itt valamit tegyenek, folytonosan tanácskoztak, mig végre agyonhallgatták az egész dolgot. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a Morva medre annyira eliszaposodott, hogy 24 órai esőzés után az egész területet végig elönti. A gyakori árvizek következtében a magyar kormány belátta, hogy valamit tennie kell és a 90-es évek elején a mi kormányunk önállóan, tényleg bizonyos előzetes fölméréseket rendelt el, a melyek 1894-ig tartottak. Látván ezt odaát Ausztriában, . . . (Zaj a jobbóldalon. Halljuk! Halljuk a baloldalon.) Nem érdekli őket, mert közös ügy! Ballag! Géza: Akkor érdekel! Trubinyi János: . . . látván ezt Ausztriában, ugyanilyen intézkedéseket tettek. 1894. május 29-én a magyar és az osztrák kiküldöttek Po­zsonyban összejöttek, és ugyanazon év június 15-én folytatólagosan tanácskoztak. E tanács­kozás eredménye az volt, hogy kiküldtek mind­két részről, ugy a magyar, mint az osztrák cs. k. kormány részéről egy Morva folyó-szabályo­zási kirendeltséget, a melynek feladatává téte­tett, hogy a mindkét részről már előzetesen tett fölmérések alapján közös egyetértéssel közös ter­veket készítsen elő. Az osztrák kormány kiren­deltsége 1895. szeptember 15-én működését tény­leg meg is kezdette Lundenburgban; e kiren­deltség ma Bécsben székel. Ami részünkről 1895.jul. 16-ánkiadott föld­mivelésügyi miniszteri rendelet értelmében — a szá­mát nem tudom — a kirendeltség csak 1896-ban volt képes működését megkezdeni, és hozzálátott a tervezethez szükségelt fölmérésekhez. 1895-től 1898-ig mindkét részről dolgoztak ezeken a ter­vezeteken. 1898-ban végleg elkészültek, és mond­hatom, hogy az elkészített tervek a magyar mérnököknek dicsőségére válhatnak. 1898 óta ez az ügy egyre vajúdik a két minisztérium között; folytonos tanácskozások tárgyát képezi, azzal a különbséggel, hogy az osztrák császári királyi kormány döntött, nyi­latkozott is ez ügyben; sőt az osztrák kirendelt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom