Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-75
75. országos ülés 1902 márczius í8-án, kedden. 339 hogy milyen hajlandósága van a gazdaságra, hogyan fog gazdálkodni, hogy ismeri-e a talajviszonyokat, az itteni gazdasági helyzetet, a melynek legnagyobb része esetleg csak szerencsevadász? A helyett, hogy a mai állapotokon segítenénk, tétlenül nézzük, hogy százezernyi meglevő gazdáink, a kik ismerik a talajt, a kik itt éltek apáinkkal, kik minden rögét tanulmányozták földjüknek, elpusztulnak. Mindenkinek hozzáférhetővé teszik a közvetlen hitelt, csak a nyomorult kisgazdának nem. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Trubinyi János: A korcsmárosokat is oktatni kell. Barta Ödön: A miniszter ur azt mondja, hogy szép, én azt mondom, hogy csimya dolog, hogy akkor kelnek azok az intézetek harcára, a mikor attól félnek, hogy más elfoglalja előlük a helyet. Meg vagyok róla győződve, — bár teljes tisztelettel viseltetem azon intézmények élén álló egyes férfiak iránt — hogy a mint észreveszik, hogy már csendesedett a mozgalom, ők is csendben visszahúzódnak és megelégednek azokkal az áldozatokkal, a miket a haza oltárára egypár üzlet megkötésével hoztak. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nem azért sürgetjük a kisbirtokosok hitelének rendezését az egész vonalon, hogy esetleg ösztönt adjunk egyik-másik intézetnek, hogy életjelt adjon magáról, hanem azért, mert komolyan kell foglalkozni ezzel a kérdéssel, ha nem akarjuk, hogy 400.000 kisgazda elpusztuljon. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Dehogy 400.000, sokkal több, csak a mi akcziónk területén levőkről beszélek, mikor 400.000 gazdát említek. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Talán kissé unalmas is ismert adatokat említeni, de nem lehet eléggé ismételni, hogy hallja az ország, és hogy jegyezze meg magának mindenki, a ki ezzel a kérdéssel foglalkozik: 1—5 holdig terjedő birtok van 716.719, 5-10 holdig van 458.835 ; 10—20 holdig terjedő birtok van 385.381 ugy, hogy ezek összesen 10,636.000 holdat képviselnek. Ez körülbelül egy negyedrésze Magyarország összes földbirtokának, nem számítva természetesen a kötött birtokot, mert különben több lenne, minthogy a kötött birtok maga Magyarországon 16,381.451 hold. Mikor Magyarország összes területe 48 millió holdat tesz ki, akkor 10 millió hold tulajdonosai exisztencziájának lehetetlenné válását mégis csak komolyan kell venni. Ez sokkal komolyabb kérdés, semhogy elég volna azt mondanunk: szép dolog, ha valamely pénzintézet Szepsi-Szent-Györgyön vagy Kezdi vásárhelyen truczbankot állit fel egy másik ellen és aztán nem tesznek majd semmit, ha a vihar elült. Nem erre van szükségünk, hanem intenziv, az egész vonalra kiterjedő hitelnyújtási akczióra, felelős és a nagy feladat tudatában élő egyének vezetése alatt álló intézményekkel! Volt szerencsém a t. miniszter ur figyelmébe ajánlani és most ismétlem, hogy Magyarországon a kisbirtokosok hitelének rendezésére messzebbmenő liberalizmussal kell eljárni, mint a hogy eddig szavazták meg a hitelt. Egyik szervezet sem képes megvalósítani ezt a kérdést az egész vonalon és minden vonatkozásában. Az orsz. központi hitelszövetkezet nyomorult alapon van megteremtve. Gróf Károlyi Sándor ő exczellencziája emlékezni fog arra, hogy együtt menynyit kifogásoltunk ebben a kérdésben. Az alapot illetőleg nem értettünk egyet._ O elégségesnek tartotta az alapot, én nem. O azt hitte, kezdetnek elég, én azt mondtam, kevés, mert ha kezdetben diszkreditáljuk az intézet erejét, sohasem lesz ereje; most örömmel tapasztalom, hogy gróf Károlyi Sándor igen t. képviselő ur is az én régebbi nézetem felé hajlik. A t. miniszter ur figyelmébe ajánlom, hogy a szövetkezet 40 millió forgalmat csinál, illetve ennyit helyez ki, és hogy ebből 19 millió csak a nem váltóhitel. E 19 millióból szubszidiárius bekebelezéssel biztosított összeg 6,800.000 K., rövid lejáratú kötvényre 10 millió és hosszabb lejáratú kötvényre 1,760.000 korona adatott, míg váltóban ezzel szemben 23 millió nyert elhelyezést. Ez az intézmény nem az, a mire szüksége van a kisgazdáknak terheiknek rendezése végett. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ezt szakemberek, gyakorlati emberek előtt bővebben fejtegetni nem is kell. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nagy csodálkozásomra olvasom, hogy gróf Károlyi Sándor t. képviselő ur beszédében, — nem tudom, nem lapsus-e vagy nincs-e rosszul irva, — azt mondja, hogy annak a kölcsönnek, mert ő a kisbirtok tehermentesítését is szövetkezet utján teljesen megvalósíthatónak tartja, meg kell felelnie a parasztkölcsönök természetének, a mennyiben rövid lejáratúnak kell lenni. Azt hiszem, hogy ez sajtóhiba, mert lehetetlennek tartom, hogy egy oly gyakorlati szakember, mint gróf Károlyi Sándor igen tisztelt képviselőtársam azt higyje, vagy tapasztalásból azt látta volna igazoltnak, hogy a parasztkölcsönnek rövid lejáratúnak kell lenni. Gr. Károlyi Sándor: Sem három hónapos váltó, sem 50 éves kölcsön ne legyen, hanem a kettő közt. Barta Ödön: Én rövid lejáratúnak egynéhány év alatt lefizetendő.és időközben megújítandó obligácziót értek. Örülök, hogy ez a félreértés így fel van derítve, mert mégis egyedül csak a törlesztéses, vagy járadékszerü kölcsön az, mely a kisbirtokos terhén segíteni alkalmas, és minden más csak félorvosság vagy veszélyes kés a kisember kezében. Váltóval operálni a szövetkezeti eszme körében, és azt mondani, hogy ezzel a kisbirtokon nyugvó földterhek csökkentetnek, összetévesztése a terhek jellegének, hatásuknak és helytelen felfogása lenne a kisbirtok természetének és teherbírási képességének. A kisbirtok földterhei igen könnyen rendezhetők. Po43*
