Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-75
330 75 országos ütés 1902 márczius 18-án, kedden. vüli kiadások. Átmeneti kiadások. Személyi járandóságokra : 103.572 korona. Elnök: Az előadó ur kivan szólam. Pap Géza előadó: T. ház! A pénzügyi bizottság a földmivelésügyi miniszter által beterjesztett költségvetésben ezen czim átmeneti kiadásainál uj tétel felvételét javasolja, a menynyiben nyolczadik rovat gyanánt 15.000 koronának a kiadási részbe való felvételét indítványozza. Ez a 15.000 korona azon költségeknek részbeni fedezésére fordíttatnék, mely kiadások a keszthely-tapolczai helyi érdekű vasút kiépítésével állanak kapcsolatban. Ezen 15.000 koronából a földmivelésügyi miniszter törzsrészvényeket jegyezhetne, a mi által megvalósíttatnék az a czél, hogy a szőlővész által tönkrement tapolczai lakosok könnyebb vasúti összeköttetést kapván, könnyebben közelíthetnék meg a Máriatelepet. Ezzel, a földmivelésügyi minisztérium némileg hozzá akar járulni anyagi helyzetük fellendítéséhez. Ezen indokok alapján, figyelembe véve azt is, hogy Keszthelyen gazdasági tanintézet, Tapolczán pedig vinczellóriskola van, kérem a t. házat, miszerint ezen uj tétel beillesztéséhez hozzájárulni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan-e valaki hozzászólani? A mennyiben nem, kérdem, hogy a rendkivüli kiadások és az átmeneti kiadások tételét — a melyben egyúttal benfoglaltatik a keszthely-tapolczai h. é. vasút építkezéséhez való hozzájárulás összege: 15.000 korona — a t. ház a tételt elfogadja-e? A ház a tételt elfogadta. Dedovics György jegyző (olvassa): Beruházások: 63.630 kor. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek: 640.044 korona. Rendkivüli bevételek. A debreczeni gazdasági tanintézet főépületének megváltására Debreczen sz. kir. várostól : 50.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Állattenyésztés, havasi és tejgazdaság. Rendes kiadások: XX. fejezet, 12. czim. Rendkivüli kiadások: Átmeneti kiadások: XII. fejezet, 7. czim. Beruházások : VI. fejezet, 7, czim. Rendes bevételek: IX. fejezet, 11. czim. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok: 143.240 korona. Farkas József jegyző: Papp Elek! Papp Elek: T. ház! (Halljuk.' Halljuk! Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Szünetet kérünk ! Mozgás és zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Papp Elek: T. ház! Igaz ugyan, hogy állattenyésztésünk általában véve emelkedő irányzatot követ, azonban korántsem állunk még a szarvasmarha-állomány tenyésztésében sem ott, a hol állnunk kellene. Ezt az a körülmény is mutatja, hogy még sajtot sem tudunk a házi szükségletnek megfelelő mennyiségben előállítani, jnert 2 millió métermázsa sajtot viszünk ki és 3 millió métermázsát hozunk be. Sokkal kisebb a szarvasmarha-állományunk, mint Európának bármely államáé, de oly szembeszökőleg és oly rohamos mértékben az állatok egyetlenegy fajának száma sem apadt, mint a juhállomány. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbalodálon.) Mig 1870-ben több mint 15 millió juh volt Magyarországon : ma már e mennyiségnek fele sincs, mert csak 2 millió van, ugy, hogy azt lehet mondani, juhtenyésztésünk valósággal csődbe jutott. Ennek egyik oka, elismerem, az a körülmény, hogy Francziaország részéről el lettek zárva előlünk a kivitel kapui, ugy, hogy oda már nem szállíthatunk, ugy mint eddig, hizó ürüket. Azért nagyon indokolt volna, ha a juhállomány emelése és a juhtenyésztésnek a végelpusztulástól való megvédelmezése czéljából a földmivelésügyi miniszter ur a honvédelmi miniszter úrral tárgyalásokat folytatna azon irányban, hogy a juhhúst a katonaság élelmezésénél használják fel. Az alföldi magyar ember és katona nagyon szereti a juhpörköltet, talán jobban, mint a marhapörköltet, és ha juhhússal él, bizonynyal nem lesz gyengébb az a katona. Kiválóan fontos dolognak tartanám tehát azt, hogy a katonaság ellátásánál a juhhús használatát léptetnék életbe. A juh állomány rohamos apadásának másik fontos oka az, hogy a gyapjú ára annyira lenyomatott; az most már oly alacsony, hogy a gazdának a juhtartás nem fizeti többé ki magát. A gyapjú árának rohamos csökkenését az a körülmény idézte eló',hogy különösen a brünni gyárak, a helyett, hogy gyapjúból szőnék a posztót, gyapotból fonják azon fonalaknak legalább háromnegyed részét, a melyekből a posztót gyártják és nagyon természetes, hogy ezen gyapot által, mely sokkal olcsóbb, mint a gyapjú, a gyapjú árát lenyomják. En azt hiszem, lehetne valami intézkedést tenni arra nézve, hogy a gyapotból készült posztó ne mint gyapjuposztó hozassák a kereskedelemben forgalomba, hanem külön megjelöltessék; mert hogyha az élelmiszerek hamisítása ellen tudunk törvényeket alkotni, akkor a gyapjúszövetekre vonatkozólag is legalább oly intézkedéseket kellene tenni, hogy azon szövetek, melyek nem tiszta gyapjúból készülnek, ne mint gyapjúszövetek hozassanak forgalomba és ne mint ilyenek áru sittassanak el. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ha tiszta gyapjúból csinálják a szöveteket, látjuk, hogy milyen nagy piaezot és milyen tekintélyt szerezhetnek maguknak az egyes gyárak. Láthatjuk ezt az angol szöveteknél, a melyeknek mindenütt a világon van kelendőségük. A brünni fekete posztót alig hordja az ember két-három hétig, szürke lesz, mert annak 50—60 perczen tjét nem gyapjúból, hanem gyapotból készítik. ' • El akarták velünk hitetni azt, hogy a gyapjú árát az ausztráliai gyapjúnak ára nyomta le. Részben ez is lehetett az oka, de legnagyobbrészt oka a gyapot felhasználása, mert a mikor
