Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-75
75. országos ülés 1902 márczius 18-án, kedden. 331 ezelőtt két esztendővel Amerikában a szélviharok elpusztították a gyapottelepeket és nem termett gyapot, akkor azalatt az egy-két év alatt fölemelkedett a gyapjú ára. Mikor a gyapot ismét jó termést hozott, a gyapjú ára leszállott. Én nem tudom, hogy mikép lehetne annak módját megtalálni, hogy az ilyen hamisított szövetek ne kerüljenek forgalomba mint tiszta gyapjúszövetek, hanem azt érzem és látom, hogy egyedül csak az volna a juhtenyésztés fellendítésére a legalkalmasabb, hogyha az ilyen szurrogátumoknak más czim alatt való elárusitását megakadályoznák. Én tehát arra kérem a t. iöldmivelésügyi miniszter urat, hogy a gyapjú árának felemelése és általában a juhtenyésztés fellendítése czéljából méltóztassék az általam elmondottakat megfigyelni és valami módját kitalálni annak, hogy az ilyen hamisított szövetek ne jöjjenek forgalomba. (Helyeslés a szélsöbalolda Ion.) Ezeket voltam bátor igen röviden előadni. Magyarországra és különösen a magyar Alföldre nézve nem közömbös az, hogyha a juhtenyésztést egészen abba kell hagyni. Én például hivatkozom Karczagra, a hol lakom. Karczagon 1861-ben, mikor én elkezdtem gazdálkodni, még 120.000 darab birka volt; ma nincsen több, mint 4000 darab. A mikor ennyire leszállt egy ilyen hasznot hajtó állattenyésztési ág, akkor igazán kétségbe kell a fölött esni, hogy hová jutunk. Még egyszer ismétlem azon kérésemet, hogy méltóztassék ezen kérdést megszívlelni és a megfelelő intézkedéseket tenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon) Elnök: Az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket gr. Apponyi Albert foglalja el) T. ház! Az ülést újra megnyitom. A mentelmi bizottság elnöke kivan a háznak előterjesztést tenni. Perczel Dezső, a mentelmi bizottság elnöke: T. ház! Méltóztatott a t. ház folyó hó 8-án tartott ülésében Horváth Gyula képviselő urnak az ő mentelmi ügyében tett bejelentését a mentelmi bizottsághoz utalni azzal, hogy tíz tegye meg jelentését. Minthogy a mentelmi bizottság nincs abban a helyzetben, hogy beterjeszsze jelentésót, a mentelmi bizottság nevében és megbízásából van szerencsém kérni a t, házat, hogy a határidőt három vagy négy nappal meghosszabbítani méltóztassék; péntekre mindenesetre be fogjuk ezen jelentést a jegyzőkönyvvel együtt terjeszthetni. Kérem, méltóztassék ezt a halasztást az ügy érdekében megadni. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, a ház a péntekig való meghosszabbítást megadja, (Helyeslés.) Nessi Pál: Nem helyes! Elnök: Következik a napirend folytatása. Kubik Béla jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: A havasi tejgazdasággal kapcsolatos, helytelenül úgynevezett rutén akczió az a kérdés, a mely ezúttal felszólalásra késztet. Ismételve volt szerencsém megmondani ebben a t. házban, hogy helytelen azon kifejezés, a mely közkeletűvé vált azon megjelölés helyett, a melyet a bizottság annak eredetileg adott, és a mely utóbbi időben a iöldmivelésügyi minisztérium hivatalos irataiban is használatos, t. i. »a Kárpátok alján lakó nép megmentésére indított akczió«. A rutén akczióval kapcsolatban áll mindaz, a mit én a iöldmivelésügyi miniszter ur figyelmébe óhajtok ajánlani. Azért méltóztassék megengedni, hogy ha nem egészen és kizárólag az u. n. havasi tejgazdaság kérdésével foglalkozom, hanem foglalkozni fogok azokkal az okokkal is, a melyek a havasi tejgazdaság czimü északkeleti kárpáti akczió megindítására vezettek, t. i. az ottani szegény nép és kisbirtokos osztály nehéz helyzetével és annak szükséges orvoslásával, az ennek nyomában kifejlődött és érzékenyen érezhető kivándorlás kérdésével, és ezek kapcsán az u. n. kisbirtok-hitel rendezése kérdésével. (Halljuk! Halljuk /) Megtörtént velem, t. képviselőház, a földmivelési tárcza tárgyalása közben az az egészen szokatlan megtiszteltetés, hogy közbeszólóként szerepeltettek a nyilvánosság előtt olyan napon, a mikor nem is voltam szerencsés az ülésen jelen lenni. Méltóztassék tehát megengedni, hogy mielőtt a témáimmal oki összefüggésben álló kérdésekkel foglalkoznám, ez^ ellen az itt a házban kiosztott »Országgyűlési Értesitő«-be becsúszott közbeszólás ellen emeljek óvást. Uray Imre t. képviselőtársam ugyanis azt mondta: »Persze, az összes könyvvezetésük mind német, egy betűt magyarul nem leveleznek.« Erre a napló szerint ez következik : »Barta Ödön: Magyarországon soha sincsenek.« Én ezt a közbeszólást nem tettem, nem tehettem, mert akkor nem voltam Budapesten, tehát nem lehettem az ülésen. De ha közbeszóltam volna, ez a közbeszólás nem felelt volna meg az én tudomásomnak. Mert ennél a kérdésnél, a hol ez a közbeszólás nekem imputálva beillesztetett, arról volt szó, hogy egyik nagy hitbizomány tulajdonosa, gróf Schönborn Buchheim Ervin, Magyarországon sohasem lakik. Ez jDedig egy olyan téves megjegyzés, a melyet én nem hagyhatok szó nélkül. Mert igenis köztudomású dolog hogy régebben is volt Munkácson lakásuk az uradalmi kastélyban és ha nem tartózkodik állandóan Magyarországon, ideiglenesen sokat időztek itten. Ujabb időben azonban ifjabb gróf Schönborn állandó lakást rendezett be birtokai egyikén, a munkács-szent-miklósi hitbizományi uradalomnak egyik igen szép pontján, a hitbizományi bíróság engedélyével nagy összeget fektetett be egy kastély építésébe és családjával ott lakik, ifjú nejét is oda hozta. (Tetszés.) 42*
