Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-74

296 74. országos ülés 1902 márczins 17-én, hétfőn. lehetséges lesz előterjeszteni. De a budget-tárgyalás oly hosszura nyúlt, hogy daczára annak, hogy az előadói tervezet teljesen készen van, nem remélhetem, hogy a telepítési törvényjavaslat oly időben emelkedhessek törvényerőre, hogy annak hatása már ez évben érezhető lenne. Az igen t. pénzügyminiszter ur azonban nem zárkőzik el az elől, nehogy megakadjon a folyó telepítési munka ez évben is, hogy egy bizonyos összeget e végre rendelkezésemre adjon. (Helyeslés.) Báró Feilitzsch Arthur t. képviselő ur azt ajánlja, hogy minden vidéket tanulmányozni kell, mielőtt a telepítési ügyek dolgában állást foglalnánk. Ez, t. ház, annyit jelentene, mint ezt az égető ügyet hosszú időre elhalasztani. Fájdalom, tapasztalás nagyon sok áll rendelkezésünkre. Az első telepítések nehézségeit ismerjük és láttuk; de a mint már ismételten kijelentettem, a gyermekbetegségeken túlvagyunk, és az uj telepítések sikerülteknek mondhatók. A telepítési törvény nem lesz egyoldalú. Az a telepítés minden formájára fog gondolni. Fog gondolni a tulajdon alapján és a haszonbérlet alapján való telepítésre. Lehetséges lesz uj községek alkotása, a hozzátelepités, a tanyás telepítés és a munkástelepítés is. De ugyanaz a törvény fog foglalkozni az okszerű parczellázás elősegítésével is, mert a bii'tokmegoszlás szempontjából ez talán még fontosabb, mint a törvényjavaslatnak másik része. Röviden el akartam mondani mindazt, a mi a kisember érdekében történik. (Halljuk! Halljuk !) De ezt talán egy más alkalomra tartom fenn az idő előre haladott voltára való tekintettel. Minthogy azonban épen a birtokmegoszlási kérdésekről beszélek, annyit jelenthetek a t. háznak, hogy a hol állami birtokokról van szó, vagy általában, a hol nekem befolyásom van, ott en az elsőséget mindig a községeknek adom (Általános helyeslés.) egyfelől, másfelől a kisbirtokosok helyzetére annyi tekintettel vagyok, hogy évről-évre emelkedik az a százalék, a mely az állami birtokokból haszonbérletben a kisbirtokosnak jut, (Altalános helyeslés.) ugy, hogy most már annyira vagyunk, hogy a községeknek, és az 50 holdon aluli kisgazdáknak az állami birtokok 65'5°/o-a jutott, tehát körülbelül a kétharmad-részt ezek bérlik. (Altalános helyeslés.) Felvettetett még, t. képviselőház, a munkások dolga is. Ezt a kérdést nem azért hagytam utoljára, mint hogyha a munkások a beszéd végére valók volnának, hanem azért, mert tudom, hogy a munkások ügye iránt a ház minden tagja egyaránt melegen érez. Azt mondja Kecskeméthy képviselő ur, hogy várják a munkástörvény eltörlését. Hát hogy azt az izgatók várják, azt tudom, de hogy jóravaló magyar munkás annak az eltörlését várná, azt most hallom először. Sőt meg vagyok róla győződve, hogyha a munkástörvényt el akarnók törölni, akkor a munkások volnának azok, a kik azt elleneznék. A mi a munkásügyet illeti, melylyel gróf Keglevich Gyula t. képviselőtársam is foglalkozott, vagyok bátor jelezni két dolgot. (Halljuk ! Halljuk!) Az egyik az. hogy szándékozom felállítani — már ő Felsége legmagasabb helybenhagyását is megnyertem — egy munkástanácsot (Altalános helyeslés.) t. i. egy olyan testületet, (Halljuk! Halljuk !) a melytől munkásügyekben véleményt kérhessek, hogy legyen egy olyan testület, a hol a munkás is a zöld asztalhoz ülhet, a hol a maga sorsáról beszélhet és panaszait előadhatja. (Általános tetszés.) Én azt hiszem, hogy ezzel megint egy lépéssel tovább megyünk, mert közelebb hozzuk a munkásokat magunkhoz és velük a közvetlen érintkezést keressük. (Helyeslés.) A másik az, hogy a munkáspénztárra vonatkozó törvény novelláját r szándékozom e ház elé terjeszteni. (Helyeslés) Ámbár, ha az egyéni szempontot tekinteném, akkor várnék ezzel, mert mindenki azt mondhatja, hogy micsoda dolog az, egypár év előtt megalkotnak egy törvényt és most már jönnek annak módosításával. De minthogy a módositások mind olyanok, a melyek a munkások érdekéhen vannak és azok javára szolgálnak, ennélfogva _ én túlteszem magam ezen feszélyezettségen (Altalános helyeslés.) és fogom kérni a t. házat, hogy a munkáspénztár-törvény módosításához hozzájárulni szíveskedjék. (Helyeslés.) És itten vagyok bátor még egy körülményt kiemelni, (Halljuk! Halljuk.') arról szólva, hogy milyen irányban szándékozom a munkáspénztártörvényt módositani. (Halljuk! Halljuk!) Az igen t. miniszterelnök ur, mint belügyminiszter, legjobban érzi, hogy mennyi gondot adnak neki az u. n. kiházasitási és temetkezési pénztárak és különösen ezen pénztárakkal az Alföldön űzött visszaélések. Én a belügyminiszter úrral érintkezésbe téve magamat, szándékozom a temetkezési és kiházasitási ügyleteket is a munkáspénztár keretébe belevonni (Általános helyeslés.) és lehetővé tenni, hogy az ilyen egyesületek a munkáspénztárba beléphessenek. (Elénk tetszés.) Ezek azok az intézkedések, a melyeket legközelebb a munkások érdekében teljesíteni szándékozom. Legyen meggyőződve a t, ház, hogy a legboldogabb mindig akkor vagyok, a mikor a munkások érdekében tehetek valamit. (Élénk tetszés.) Ajánlom a költségvetést elfogadásra. (Hoszszantarté, élénk éljenzés és tetszés a jobboldalon és a középen.) Dedovics György jegyző: Győrffy Gyula! Győrffy Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A vita folyamán báró Feilitzsch Arthur t. barátom kijelentette, hogy a székelykérdéssel foglalkozni nem akar, Nem is foglalkozott. Pedig, t. képviselőház, a kérdés fontossága és nagy hordereje követeli, hogy ezzel a