Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-73

256 73. országos ülés 1902 márczius ik-én, pénteken. nem vonom kétségbe a műszaki tudományok értékét, nem kételkedem senkinek jóakaratú törekvéseiben és intenczíóiban, de miután megmutatta ez a társulati munkálkodás is, bogy sokkal többe kerül, sokkal tovább tart, mint a hogy számították, nem lehetünk elég óvatosak, ós nekünk, mint a törvényhozás tagjainak gátat kell gördítenünk minden olyan műveletnek útjába, a hol, tekintve rossz gazdasági viszonyainkat, nem lehet azt biztosan gyümölcsöző befektetésnek tekinteni. És méltóztassék megengedni, hogy néhány szóval megemlítsem a Pertó'-lecsapolás és rendezés hátrányait és a jelen állapot előzményeit. (Halljuk! Halljuk!) A Fertő vidéke ma már fizet hozzájárulási költségeket a szabályozáshoz, de ennek túlnyomó része nem azért teszi, mintha abból egy fillér haszna is volna, hanem mint jó emberbarát fizet türelmesen, hogy segítsen embertársain. De ha lecsapoljuk a Fertőt, találunk egy területet, a mely a fúrási adatok szerint a következő alkatelemeket tartalmazza. Megjegyzem azonban, hogy csak két fúrási adatot tudtam beszerezni, az egyik a Ruszt-melléki, a másik Mexikó vidéke. Hát Rusztnál kétségtelenül van jó talaj is, már Mexikónál a fúrások szerint nagyon kevés a jó talaj. De informáczióm szerint, t. ház, Ruszt és Mexikó vidékén még meglehetős a talaj, de túlnyomó részébon a Fertő hasznavehetetlen terület fog lenni, és tönkre fogja tenni a mezőgazdáit számos községnek, mint Boz, Hidegség, Homok, Hegykő és Mosón vármegye több községének mezőgazdáit, tönkre fogja tenni a kertészetet, mert az altalajvizet megszüntetjük, valamint megszüntetünk egy óriási párolgó vízfelszínt, azonkívül a behomokozás, a besziksózás káros esélyeinek teszik ki az egész partvidéket, a mit bebizonyított az 1865-iki, az 1867-iki és az 1901. évi szárazság, a hol még 8 kilométernyire is találtunk homokot és sziksót a területen, a melyek azután ott ki is égették még a vetést is. Ezenkívül legnagyobb injuria volna azért is, mert hogy lehet ma, tekintve ezeket az igazán pangó, rossz gazdasági viszonyainkat, tekintve ezt a borzasztó sok közterhet, megengedni, hogy még egy bizonytalan fokig emelkedhető és bizonytalan ideig tartó ujabb teherviselésbe menjenek bele némely vidékek. Hisz a közterheket illetőleg is leszek bátor egy-két példát felhozni. Itt van pl. Hidegségen egy gazda, van talán 20 hold földje, fizet 188 korona adót, itt van továbbá egy zsellér, van egy kis háza, 534 négyszögöl földje, fizet 26 koronát. Itt van egy másik szegény ember, csak egy fél viskója van és fizet 15 koronát. Itt van a darázsfalvi templomrét, van 105 korona kataszteri tiszta jövedelme és erre most már fizet Rába-szabályozási járulékot 155 korona 55 fillért és egyéb adókat, összesen 210 koronát. Ennyire van az az egész vidék már úgyis a közterhekkel. Hiszen, t. ház, az adóreform, a szőlőrekonstrukczió, a közigazgatási reform és különféle egyéb fontos intézményeink által az igen t. államkormány lépten-nyomon segíteni akar, mint egy jó atya, az adózókon, de másrészt ugyanakkor bele hagyjuk hajtani ezt az egész vidéket ilyen műveletbe, ez nem járja és nem helyes. Különben is, t. ház, nekünk, mint a törvényhozás tagjainak — ismétlem — elleneznünk kell minden ilyen bizonytalan munkát addig, a mig az érdekeltek óriási többsége azt nem követeli és nem kívánja. Akkor is csak a legbiztosabb számítás ellenében mehetnénk be egy ilyen munkába, mert valamint nem élünk az erőszak korszakában, épugy nem éljük a könnyelműség korszakát sem és azért ezt is meg kell gátolni. Hiszen a Fertő lecsapolása és Réj)cze, Ikva vizeinek a szabályozása épen olyan hiba volna, mint a Rába szabályozása, a melyről Vas vármegyében, Somogy megyében és a Rábaközben nem is beszélnek másként, mint »a szegény agyon- és agyonszabályozott Rábaköz.« Es ha még értékpapírokban tudnánk szerezni olyan letéteket, hogy a mikor haszon helyett fiaskó áll elő, ezekből kárpótolni tudnók a kárvallottakat, akkor még érteném és bele lehetne menni ilyen munkálatokba. De ilyen válságos időben egy ilyen terheire nézve előre meg sem állapitható műveletbe egy egész vidék lakosságát belemenni engedni, ezt már csakugyan nem tartom méltányosnak. Ha van vize. t. ház, a Fertőnek, van igen virágzó zöldségtermelése is, ott van a nád-, sásés széna-termelés, télen van a népnek nádazási munkálata, a mi, megengedem ugyan, hogy kevesebb jövedelmet hoz, de nem kerül kiadásba, így pedig nem tudja senki, hogy mi lesz a haszon, nem tudja, hogy hosszú időre milyen bizonytalan nagy terheknek lesz alávetve. A mi, t. képviselőház, a másikat, a belvizek kérdését illeti, kétségtelen tény, hogy sokszor kiöntenek, de sokszor határozottan hasznot is csinálnak. Megtrágyázzák a réteket, a földeket és én magam is örülnék, ha a mi vidékünkön az Ikva vize minden esztendőben kiöntene. Minthogy azonban itt előre meg nem állapitható teherviselés van kilátásba helyezve, nagyon kérem ugy a t, államkormányt és a t. képviselőtársaimat, méltóztassanak ezen alapos félelmemnek helyt adni és annak idején engemet becses támogatásukban részesíteni. (Helyeslés.) Áttérek most, t. ház, egy más dologra. Több, mint 15 éve foglalkozom közügyekkel és legkedvesebb foglalatosságom mindig az volt. hogy a néppel, a legszegényebb sorsú néposztálylyal foglalkozzam. (Általános helyeslés.) Még a koldus emberrel is szóba állok, hogy tőle tanuljak. (Altalános helyeslés.) Hál'Istennek, elég szép népismereti anyagot hoztam így össze, és sok furcsa dologra jöttem rá, a mi a nyomornak a kútforrása, ugy, hogy, tessék elhinni, az embernek a szive is elszorul, ha ezekre gondol. (Igaz-! Ugy van!) Épen azért minden olyan eszmét szívesen fogadok és ahhoz szívesen járulok hozzá,