Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-71

206 71. országos ülés 1902 márczius 12-én, szerdán. hogy jelezzem, mint hogyha e téren semmi sem történnék. Igaz ugyan, az erdélyi részekben a magyar faj megerősítése, tehát az u. n. hozzátelepités képezi a főszempontot, de ezzel szemben azonnal előtérbe lép a székelykérdésnek is egyik sarkalatos része, a munkahiány. Sajnos, hogy hazánkban az ilyen országos érdekű kérdések és feladatok többnyire a hangzatos jelszavak megölő ködébe fojtatnak és az egyöntetűség, egységesség elvével, a mindig önző egyoldalúság mérgével megöletnek. (TJgy van! TJgy van! a jobboldalon.) Ugy vagyunk a telepítés kérdésével is, melynél nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy eredményesen, helyesen és következményeiben üdvöBen csakis országrészenkint vagy még annál is kisebb körletek alakításával és az összes viszonyok előzetes tanulmányozásával és ezeknek alapján megállapított, minden mellékes és önérdektől teljesen mentes, következetes tervszerűséggel vihető csak keresztül. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Mindenekelőtt feltétlenül szükségesnek tartom tehát, hogy mielőtt bármily irányú törvényhozási intézkedés, avagy a 94. V. t.-czikk módosítása vagy megváltoztatása, vagy esetleg egy egészen uj telepítési törvény iránt javaslat tétetnék, az ország telepítési szempontból külön és pedig ahhoz értő és alkalmas szakemberek és társadalmi tényezők közreműködésével, az egyes vidékeken uralkodó különböző viszonyok mérlegelésével a legapróbb részletekig tanulmányoztassék, és ez országos tanulmányok, nem pedig egyeseknek, bármily értékes és becses véleménye alapján állíttassák fel országrészenkint vagy vidékenkint az egyöntetű érdekek és követelmények szerint csoportosítva az országos és messze jövőre kiható, talán csak évtizedek alatt végrehajtható telepítési tervezet (Helyeslés.) olyképen, hogy annak végrehajtása a kormányzati és pártpolitikai változások esélyeitől is függetlenül, tehát azokkal szemben is, biztosítva legyen. (Helyeslés.) T. ház! Messzire vezetne annak taglalása, hogy maga a telepítés ténye miként és mily módozatokkal hajtassák végre, ós magával a települővel szemben miként biztosittassók a kitűzött czél megvalósitása. Egy azonban bizonyos, hogy egyöntetű, egységes elvek alapján ez sem lesz a gyakorlati életben megoldható, hanem minden egyes települő külön egyednek minősítve, egyéniségének, szokásainak, családi állapotainak, megszokott viszonyainak, igényeinek mérlegelésével külön lesz felhasználható. (Igaz! Ugy van!) Ennél a mérlegelésnél lesz eldöntendő azon, már a részletekhez tartozó igen fontos alapkérdés is, hogy t. i. a telepítés alapját a tulajdonjog, vagy a hosszabb tartamú béilet képezze? Mert meggyőződésein, hogy mereven az egész országra sem egyiket, sem másikat kötelező elvül oda állítani nem lehet és nem szabad. De nem folytatom tovább, (Ralijuk! Halljuk !) és nem élek vissza a t. ház figyelmével. (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nagyon érdekes!) Habár szerettem volna az ország színe előtt taglalni, (Halljuk! Ralijuk!) és rámutatni szűkebb kis hazámnak, az erdélyi résznek bajaira és szerettem volna foglalkozni a már országos hirre vergődött u. n. székely-kérdéssel, a mely tulajdonképen fő alapjában az egész erdélyi részekre kiterjedő bajokat és orvoslandó kérdéseket képez, (Halljuk! Halljuk!) kimutatva azt is és hiteles adatokkal bizonyítva, hogy a székely kérdés lehet minden, csak a szó igazi értelmében vett mezőgazdasági kérdés nem, a mint hogy ilyen az egész erdélyi részekben csakis a faji szempontból vett birtoklás és birtokmegoszlás tekintetében létezik egyáltalán. De fentartom magamnak, hogy ezeket a kérdéseket más alkalommal fogom a t. ház előtt kellő és igaz világításba helyezni. T. ház! Mai igénytelen felszólalásom is végeredményében ugyanazt czélozza, a mit az első, t. i. azt, hogy kiragadva a nemzeti és gazdasági létünk alapjával szorosan összefüggő és megoldandó feladatok nagy tömegéből egy-kettőt, ezekkel is bizonyítsam, hogy a magyar nemzeti és összes érdekeinkkel összhangba hozandó végleges gazdasági politikának, valamint gazdasági szervezkedésünk és elhelyezkedésünk alaptervének kidolgozására, megállapítására a végső határidőt elértük. Tekintettel pedig arra, hogy a t. földmivelésügyi miniszter urnak eddigi, minden irányban közhasznú, czéltudatos, az ország népének és a magyar nemzetnek üdvére irányuló buzgó és fáradhatatlan tevékenysége (Elénk helyeslés, éljenzés a jobb- és a baloldalon.) a jövőre nézve is teljes biztositékét adja annak, hogy a költségvetési előirányzat szerint rendelkezésére bocsátandó összegeket minden irányban a lehető legjobban és mindnyájunk elismerését kiérdemlő módon tisztán és kizárólag a haza és a közérdek előnyére, javára fogja felhasználni, (Igaz! TJgy van! a jobb- és a baloldalon.) valamint tekintettel arra, hogy tiszta hitem és igaz meggyőződésem, hogy a kormány élén álló miniszterelnök ur a szabadelvüségnek azt a zászlaját, melyet kezében tart, és a mely alá én is szerény, de hű munkásnak szegődtem, a szabadelvüség mezején ugy, mint eddig is, hazám, népem és nemzetem javára, boldogsága és érdekeinek előmozdítására fogja diadalra és győzelemre vezetni, és mindaddig, a mig tiszta és erős kezében tartja, az igazi és a szó nemes értelmében vett szabadelvüség, valamint pártomnak szabadelvű politikai alapelvei csorbát szenvedni nem fognak: mindezeknél fogva a költségvetést általánosságban elfogadom. (Élénk éljenzés jobbfelöl. Szónokot számosan üdvözlik. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szünetet kérünk!) Elnök: T. ház!Megállapodtunk abban, hogy egy órakor térünk át az interpellácziók tárgyalására és egy óra előtt közvetlenül adjuk a szü-