Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-71
71. országos ülés 1902 márczius 12-én, szerdán. 207 netet. Ha azonban a képviselő ur, a ki most szólásra kerül, kéri . . . (Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk Urayt!) Uray Imre: T. ház! Miután az igen t. elnök ur kijelentette az ülés elején, hogy egy órakor az interpellácziók kezdődnek, hát én nem állok jót érte, hogy egy órára esetleg bevégzem-e, a mit mondani akarok. Kétszerre pedig beosztani, a mit mondani akarok, hogy holnapra is maradjon, még sem szeretném, Méltóztassanak tehát határozni, megengedik-e, hogy esetleg egy órán túl is beszéljek, vagy hogy holnapra halaszszam beszédemet? (Felkiáltások jobbfelöl: Ma! Felkiáltások a szélsőbaloldalion : Szünetet kérünk ! Zaj.) Elnök: T. ház! Az ülés elején történt megállapodás szerint háromnegyed egy órakor a tárgyalást félbe kellett volna szakítani, tehát körülbelül az a helyzet áll most elő, mely rendesen háromnegyed kettőkor, illetve háromnegyed háromkor szokott előállni azon esetben, ha a képviselő ur kéri beszédének másnapra halasztását. A ház ezt nem szokta megtagadni, s azért azt hiszem, megengedhetem, hogy már most legyen szünet. (Ellenmondás jobbról.) Ha erre nézve véleménykülönbség van, kénytelen vagyok a házat megkérdezni és ezért kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek helyüket elfoglalni. (Helyeslés jobbfelöl.) Nessi Pál: Már megint Ballagi! Elnök: T. ház ! A kérdést felteszem: vájjon a ház kivánja-e, hogy Uray képviselő ur most tartsa beszédét? (Felkiáltások jobbfelöl: Ma! Felkiáltások a szélsöbáloldalon: Holnap!) Valóban nem szeretném, ha ilyen természetű kérdéseket szavazással kellene eldöntenem. Mindössze egy negyed óráról van szó és azt hiszem, hogy a ház bele fog egyezni abba, hogy Uray képviselő ur beszédét holnap mondhassa el. (Helyeslés.) Most az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet ritán.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a vallás- ós közoktatásügyi miniszter ur válasza Bizony Ákos és Nessi Pál képviselő urak interpelláczióira. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Bizony Ákos képviselő ur a következő kérdéseket intézte hozzám (olvassa): »1. Mi az oka annak, hogy a miniszter ur közvetlen kezelése alatt álló sajóládi vallásalapitványi uradalom a kegyurasága alá tartozó rom. kath. elemi iskola rozzant épületét sem megfelelően kijavítani, sem helyette egy uj iskolát építeni nem akar? 2. Mi akadálya van annak, hogy a sajóládi volt Pálos-klastrom épületében, a hol 7—8 szoba üresen áll, az elemi iskola ideiglenesen elhelyeztessék ? 3. Szándékozik-e sürgősen intézkedni az iránt, hogy a sajóládi 170 tanköteles gyermek iskoláztatása valamely módon lehetségessé tétessék ?« Erre az interpelláczióra a következőket van szerencsém válaszolni: A sajóládi iskolaépület használatát a közigazgatási hatóság annak rozoga volta miatt még a múlt év elején betiltotta és ott a tankötelesek oktatása szünetelt. Ez alkalommal az iskolaszék a vallásalapitványi uradalommal szemben azt vitatta, hogy a canonica visitatio alapján a vallásalap mint földesúr köteles ezt az iskolát újraépíttetni és hivatkozott egyúttal arra is, hogy az iskolai kegyuraság czimén is fennáll a vallásalap-uradalomnak ez a kötelezettsége. Én ezen, az iskolaszék által felvetett kérdéseket, a melyek szorosan jogi kérdések, megvizsgáltatván, arra az eredményre jutottam, először, hogy ez a sajóládi elemi népiskola csakugyan katholikus jellegű, felekezeti iskola, de az 1829. évi egyházlátogatási okirat szerint, a canonica visitatio szerint, az iskolaépület fentartása a vallásalapitványi uradalomnak terhét nem képezi. Természetes dolog, hogy ez a jogi érv elesvén, erre az alapra nem állhattam, s annál kevésbbé ismerhettem el azt, hogy az iskolai kegyuraság viszonyára van alapítva a vallásalapi uradalomnak kötelezettsége az iskola felépítése iránt, mert ezzel a szóval igen gyakran találkozunk ugyan, hogy »iskolai kegyuraság«, de az 1868-iki népoktatási törvény III. fejezete, a mely a hitfelekezeti iskolák összes jogviszonyaival foglalkozik, ilyen iskolai kegyuraságot nem ismer. (Helyeslés jobbfelöl!) Méltányolva azonban azt, hogy a sajóládi róm. kat. hitközség nyomasztó anyagi helyzetben van, és méltányolva azt is, hogy ez a hitfelekezet sehonnan semmiféle segélyt nem kap, én, mivel ott egy Pálos-zárdaéjmlet van, abban egypár helyiséget berendeztettem iskolai czélokra és az iskolát megnyitottam. (Helyeslés.) A nagy szünidő alatt még egyéb átalakítást is fogok tenni, kiemelem azonban, hogy ez az intézkedés semmiféle szoros jogi kötelezettségen nem alapszik és ebből semmiféle további jogra nem lehet igényeket formálni a vallásalapitvány ellen. A borsodvármegyei tanfelügyelő jelentése hozzám érkezett, és ő jelenti, hogy már f. évi január 3-án az iskola megnyitása tényleg megtörtént, s azóta a tanítás zavartalanul folyik. Ez az, a mit Bizony Ákos képviselő ur kérdésére válaszolhatok. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő ur nincsen jelen. Kérdem tehát a t. házat: tudomásul veszi-e a miniszter ur válaszát, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik tudomásul veszik, méltóztassanak helyükről felállani. (Megtörténik.) A többség tudomásul vette. Következik a Nessi Pál képviselő urnak adandó válasz.
