Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-70
70. országos ülés 1902 márczius 11-én, kedden. 185 zött 46 millió korona, az átmenetiek közt 3 millió és a beruházások közt — kerekszámokban beszélve mindenkor és beszédem egész folyamán — 9 millió korona vétetett fel. Ezen kiadási összegekkel szemben a földmivelésügyi költségvetés bevételi részében 45 millió korona irányoztatván elő, a kiadási és bevételi összegek összehasonlítása utján 17,262.121 korona az az összeg, a melyet ez a tárcza saját bevételeiből nem képes fedezni, hanem a kincstár fedezetére szorul. Ezt a múlt év járulékával összehasonlítva, az emelkedés 1,469.285 korona. A tárgyalás alatt levő költségvetés egész képét adja ugyan földmivelésügyi politikánknak, mindazonáltal nem terjeszkedhetem ki a földmivelésügyi tárcza minden egyes tételének ismertetésére, hanem bátor leszek a t. ház figyelmébe ajánlani azokat a nevezetesebb eltéréseket, a melyek az 1902. évre előirányzott és az 1901. évre megszavazott költségvetés között mutatkoznak. Ezen különbségek kimutatása során itt és ott azokra a nevezetesebb mezőgazdasági eredményekre is reá fogok mutatni, a melyek a múlt évi tapasztalatok alapján állapíttattak meg és a melyek mintegy tükrét képezik a földmivelésügyi kormány politikájának. (Halljuk! Halljuk!) Az állami erdők tételénél, t. képviselőház, bár a rendes kiadások negyedik rovata alatt alig 4000 korona többkiadással találkozunk, mégis az egyes czimek alrovatai között nevezetesebb eltéréseket tüntet fel a költségvetés. így a személyi járandóságoknál 127.000 korona a többkiadás, a dologi kiadásoknál pedig 43.000 korona többkiadással találkozunk. Az első vonatkozik arra a körülményre, hogy az erdőtisztek és altisztek illetményeinek szabályozása nagyobb összeg felvételét tette szükségessé, az utóbbi a kezelési épületek számának növekedése által állott elő. Viszont az üzemi kiadások 165.000 koronával kisebb kiadási összeget tüntetnek fel. A beruházásoknál, a melyek a költségvetésnek egyik, talán legnagyobb tételének mondhatók, 1,109.499 korona többlet helyeztetett a költségvetésbe, még pedig azon az alapon, hogy a földmivelésügyi kormány az 1902. évre magánerdők vásárlására nagyobb összeget talált szükségesnek felvenni a költségvetésbe, (Halljuk!) a mely összeget indokolttá tesz az erdőknek fennállásukban való veszélyeztetése és esetleg az egyesek által történt rossz kezelés, ügy közgazdasági, mint politikai tekintetekből nevezetes momentuma ez a költségvetésnek és azért tartottam szükségesnek ezt röviden jelezni, a nélkül, hogy ennek gyakorlati, politikai és közgazdasági hasznára részletesebben kiterjeszkedném. E czimen kevesebb bevételként 605.000 korona irányoztatik elő. Ezen összeg nagysága teszi kötelességemmé azt, hogy pár szóval részletezzem ezen kevesebb bevételi összeg indokát (Halljuk!) és hogy röviden jelezzem, hogy ezen kisebb bevétel indokát leli abban, hogy a földmivelésügyi kormány jövőben a kincstári erdők KÉPVH. NAPLÓ. 1901—1906. IV. KÖTET. eladását tövön óhajtja eszközölni és ez által az el&dási összeg, illetőleg a vételi összeg is tetemesen csökkenni fog. Egy másik indoka a romániai verseny, a mely a magyarországi árakat kedvezőtlenül befolyásolja. Egy harmadik momentum a kivitel hanyatlása, a mely az árképződésre előreláthatólag csökkentőén hatván, ez okból a bevételi rovatnál az előirányzat előkészítésénél ezen körülményt szintén figyelembe kellett venni. E helyen bátor vagyok a t. képviselőház figyelmét felhívni erre a körülményre és azért, hogy ismétlésekbe ne bocsátkozzam, előre megjegyzem, hogy találkozunk az egyes czimeknél azzal a jelenséggel, hogy az 1902. évre felvett összegek az 1901-re felvett összegektől nagyobb és lényegesebb eltérést nem mutatnak. De ez nem zárja ki azt, t. ház, hogy a czimek egyes rovatainál, ott, a hol a földmivelésügyi kormány befektetéseket akar eszközölni, vagy ujabb intézményeknek szükségességét látja, akként rendezze el a kiadások összegeit, hogy, ha ezek végeredményükben nagyobb eltérést nem mutatnak, a czimek alrovatainál lehetővé tétessék, hogy a földmivelésügyi kormány egyes újításokat, befektetéseket a jövő körülmények figyelembevételével hasznosan teljesíthessen. Röviden jelzem, hogy az állami kezelésbe vett községi és némely más erdők és kopár területek rovatánál 79.000 korona többlettel találkozunk. E czimmel kapcsolatosan emlékezem meg a kopár területeknek állami segélylyel leendő befásitására felvett összegről, a mennyiben mind a kettőnél, az utóbbinál is, egyenkint 50.000 korona többkiadással találkozunk uj csemetekertek felállítására, ugy, hogy e czélra a kettőnél együtt 100.000 korona túlkiadással találkozunk. S ha figyelembe veszszük azt, hogy mily nagy jelentőséggel bír Magyarország erdőgazdasági életére és annak emelésére az, hogy a csemetekertek szaporítása minél előnyösebben eszközöltessék, azt hiszem, minden hosszabb indokolástól eltekinthetek és csak rámutatok arra, hogy már 1900-ban is 22 helyen 290 hold csemetekert létezett, a mely terület az 1901. évi költségvetésben felvett összeggel nagyobbittatott és még nagyobbá fog válni azzal az összeggel, a mely a két rovatban, mint 100 korona többkiadás tüntettetik fel. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Az erdőfelügyelőségeknél uj tételként szerepel egy, eddig még a költségvetésben nem szerepelt közérdekű ügy; a vadászati ügy, a melynek gondozására és emelésére 10,000 korona — kezdetnek elég, de általában csak csekélynek mondható — kiadási tétel vétetik fel. A vadászati ügy nemcsak mint egy passzió és mint egy élvezeti szenvedély Ítélendő meg, akkor, a mikor a földmivelésügyi kormány annak fejlesztésére egy jelentékenyebb összeget látszik felvenni, de ha méltóztatnak megítélni azt is, hogy a magyar vadászati bérletek ma már tetemes összeget jövedelmeznek Magyarország földbirto24
