Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-70
186 70. országos ülés 1902 márczius 11-én, kedden. kosainak; és ha tekintetbe méltóztatnak venni, hogy ez a jövedelememelkedés még fokozható lesz az által, ha a fölclmivelésügyi kormány részéről a vadállományunk emelése érdekében hatékony befolyások érvényesülnek; ha tekintetbe méltóztatnak továbbá venni azt a körülményt, hogy épen a vadászati szezon alatt egyes vidékeknek szegény munkanélküli népei, mégis egy, ha ma még nem is nagy, de valamelyes jövedelmi forráshoz jutnak: akkor bizonyára helyesnek méltóztatnak találni a földmivelésügyi kormánynak ezen újítását és az erre fordítandó öszszegnek a költségvetésbe való beállítását örömmel üdvözölhetjük. (Élénk helyeslés.) A ménesbirtok-gazdálkodásoknál a rendes kiadások 150.000 korona apadást mutatnak és ezen rendes kiadási apadás teszi lehetővé azt, hogy a rendkívüli kiadások rovata alatt 105.000 korona emelkedés legyen feltüntethető a nélkül, hogy ez a tárcza nagyobb megterbeltetését vonná maga után. Ezen 105.000 korona több-kiadás megoszlik a gödöllői uradalom felszerelési költségei és ugyancsak a gödöllői uradalom tenyészmarhaállományának kicserélése körül felmerülendő kiadások között. Ugyancsak ebből a többkiadásból lesznek fedezendők azon sok beruházási költségek, a melyeket a fogarasi uradalomnak ismét állami kezelésbe való átvétele idéz elő. Az állami lótenyésztő-intézeteknél a rendes kiadások és a beruházási rovatok apasztatnak az 1902-ik évre; az átmeneti kiadásoknál 63.000 korona emelkedést találunk. Ezen átmeneti kiadásoknak emelését szükségessé tette némely, az állami lótenyész-intézeteknél szükségessé vált egészségügyi és tűzrendészet] szabályoknak megvalósítása. E czim végösszege képezi a tárcza rendes kiadásainak sorában az összes czimek között — az állami erdők kivételével — a legnagyobbikat, jeleztetvén ez által az is, hogy a földmivelésügyi kormánynak mennyire komoly és őszinte gondoskodása tárgyát képezi állami lóállományunk emelése és ezáltal a köztenyésztésnek is emelkedése. Ha figyelembe veszszük t. képviselőház, hogy az 1899. évben Magyarországról 36.000 darab igásló szállíttatott külföldre, vagy ha nézzük az 1900. évi statisztikai eredményeket, a, melyek szerint igásló 34.000, hátasló pedig 14.000 szállíttatott külföldre: akkor ez nemcsak azt jelenti, hogy lőállományunknak a külföldre való szállítása által nagyobb tőkét hoztunk be az országba, hanem jelenti talán azt is, hogy az az irány, a melyet a földmivelésügyi kormány lótenyésztésünk körül követ, helyes, mert hiszen azok a kiviteli számok, a melyek a lóállománynak jóságát és elfogadhatóságát igazolják, fokozatosan és természetszerűen évről-évre emelkednek. (Helyeslés a jobboldalon.) Megjegyzem röviden e helyen, hogy a földmivelésügyi kormánynak az állat- és lótenyésztés érdekében tett intézkedéseiről egy kis képet adjak, hogy az 1900. évben állami közvetítéssel, illetőleg mint állami intézmény áll fenn, 987 fedeztetési állomással, 3072 ménnel és 196 bérménnel, a mely mének 134.000 anyakanczánál, 1,301.340 korona bevételt tüntetnek fel az állami költségvetés keretén belül, tehát, a mint méltóztatnak látni, ezek a kiadási nagy tételek viszont az államháztartás egyensúlyának a megzavarása nélkül is fentarthatók, mert hisz olyan jövedelmet biztosítanak az állami háztartásnak, mely mellett még a tenyésztés czéljai is előnyösen szolgálhatók. Ezen rovat bevételi csökkenése közgazdasági szempontból bír jelentőséggel, még pedig azért, mivel a földmivelési kormány épen az állattenyésztés érdekében szükségesnek látta azt. hogy az 1902-ik évre a fedeztetési dijakat leszállítsa és ezen leszállítás folytán hozzáférhetővé tegye a, gazdaközönségnek ezen nagy és értékes anyag felhasználását. De leszáll a bevételi összeg azért is, mert a gödöllői és kolosi méneseknek uj lóállomáuynyal való ellátása mellett az eladás keretéből bizonyos mennyiségű lovak ki kellett, hogy vonassanak, de csökkent az által a harmadik nevezetes körülmény által is, hogy a cs. és kir. és a honvédlovasság részére az állami intézetekből beszerzendő lovak száma nő és a beszerzési árak csak 650 koronával vétetvén fel, mentől nagyobb lesz a beszerzés, annál kedvezőtlenebbül fog alakulni az állami lótenyésztési intézetek bevételi összege is. Az állategészségügyi czimnél nem nagy az eltérés a múlt és a jelen év költségvetési tételei közt, de ennek daczára módot talál a földmivelésügyi miniszter ur arra, hogy néhány, gyakorlati szempontból jelentős kérdés a költségvetés tételeinek keretén belül megoldást nyerjen. Nevezetes a gyakorlati és különösen a nyugati kivitelre tenyésztő gazdák érdekeinek szempontjából az, hogy a Bécsbe irányuló állatforgalom könnyitése és hatékonyabb ellenőrzése s az akadályok elhárításának szempontjából a földmivelésügyi miniszter Bécsben az osztrák területen levő magyar állatok esetleges ragályos betegségeinek konstatálására az ottani állategészségügyi felügyelő mellé állandóan alkalmazott állatorvost nevezett ki, (Helyeslés a jobboldalon.) a mi mindenesetre, ha kis jelentőséggel látszik is bírni, megbecsülhetetlen értéket képvisel azokra az állattulajdonosokra, a kik a múltban sok költségnek és sok szekatúrának voltak kitéve épen azon férfiak részéről, a kik hivatva voltak állatállományunk egészséges voltát Bécsben konstatálni. (Igaz! TJqy van!) Az 1900 : XVII.' t.-czikk 28. §-a alapján szervezte a földmivelésügyi miniszter az 1902. évre már az országos állategészségügyi tanácsot. Ennek hivatása lesz majd állategészségügyünk szakszerű kezelése és az, hogy mindazon kérdésekben szakszerű és döntő befolyást gyakoroljon, a melyek állategészségügyünk terén föl fognak merülni. Ennek a tanácsnak a költségei ezúttal
