Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-70

174 70. országos ülés 1902 márczius 11-én, kedden. Az 1888. évi kormányrendelet 35-ik §-a elrendeli, hogy tüzrendészeti vizsgálatok tartandók. 1890-től egész 1901-ig az évi országos költségvetésekben állandóan fel volt véve egy tétel a magyar országos tűzoltó - szövetség segélyezésére és a kiküldendő vizsgáló biztosok útiköltségeire 2000 frt. A magyar orsz. tűzoltó-szövetség már 1891-ben felterjesztette javaslatát a belügyminisztériumhoz a vizsgálóbiztosi intézmény mikénti gyakorlására nézve, meg is sürgette ezt két izben is, de eredménytelenül, ezen intézmény ma sincs rendelettel szabályozva. Tehát az országgyűlés többsége 1890 óta állandóan szükségesnek tartotta a tüzvizsgálatok foganatosítását, de a legfőbb tűzrendészet! hatóság 12 év alatt sem szabályozta annak mikéntjét, a javaslatok ott feküsznek elintézetlenül a hires V. ügyosztály irattárában! (Derültség.) A vármegyei és járási alsó- és felsőbbfoku közigazgatási hatóságok legnagyobb része — mély tisztelet a kevés kivételeknek, minő pl. Veszprém, Vas, Somogy és Tolna megyék — látván, hogy ellenőrizve úgysem lesznek, hogy ha amúgy is nagyon lefoglalt idejükből a rendészet ezen ágának nem szentelnek is időt, ezért semmiféle szó nem illeti őket; de meg akárhányszor szakértelem hiányából is a tűzrendészet ügyét mindjobban elhanyagolták és figyelmen kivül hagyták. Azonban maradjunk csak a legfőbb tüzrendészeti hatóságnál, a belügyminisztériumnál. — Az megezáfolhatatlan tény, hogy a tűzoltóságok rendészeti funkeziót teljesítenek a községi hatóságok helyett. S mégis mit tapasztalunk ?! Azt, hogy a tűzoltó-egyleteket a belügyminisztérium V-ik osztályában egy kalap alá húzzák a veterán egyletekkel, s a többi szamaritánus egyesületekkel, melyek semminemű hatósági funkeziót nem teljesítenek. Alapszabályaik jóváhagyása körül semmiféle különbséget nem tesznek, pedig más a hatósági funkeziót végző egylet, és más a szamaritánus egyesület. Széll Kálmán miniszterelnök: Azért kezelik egyenlően, mert ugyanaz kezeli! Óváry Ferencz: A vármegyei tűzoltó-szövetségek ugyancsak hatósági funkeziókat végeznek. (Igaz! Ugy van!) Oktatják, tanítják a községeket, szaktanfolyamokat rendeznek részükre, a hasznos tudnivalókkal ellátják. 1890-től egész 1898-ig ezen vármegyei szövetségek alapszabályaiba kötelezőleg bevétetni rendelte igen helyesen a belügyminisztérium, hogy a megyebeli összes tűzoltóságok ennek a központnak tagjaivá lenni kötelesek, csakis ugy levén elérhető az egyöntetűség és a rendszeres működés. 1898. óta uj módszer honosult meg, az önkéntes csatlakozás elve mondatott ki, s a tagtestületek egyenkint elmaradoznak, s működésük a semmire devalválódik. 1878 óta a magyar orsz. tűzoltó-szövetség a belügyminisztériumnak elismert szakközege volt mindennemű tűzrendészet! ügyekben. Véleményének meghallgatása nélkül az e resszortba vágó ügyek el nem intéztettek. Ma egyre-másra hagyatnak jóvá ellentétesebbnél ellentétesebb határozatok, szabályrendeletek, s miért ? mert az orsz. szöv. szakvéleménye ki nem kéretik. Ilyen veszedelmes rendelet látott napvilágot a múlt év folyamán a benzinmotoros cséplőgépeknek a lakóházak között álló szérűkben való engedélyezéséről. Elismerem, hogy maga a benzinmotoros cséplőgép nem nagyon veszedelmes; de a ki a benzint ismeri, s a könnyen robbanó benzin-tartályokat, hogy mikép merte az engedélyt erre kiadni, hogy széna- és szalmakazlak között benzin-tartályokat elhelyezni lehessen, ahhoz csakugyan vagy nagy tudatlanság, vagy vakmerőség kellett! íme a tüzrendészeti hatóság rendelkezése szakközegének meghallgatása nélkül. Hány szamaritánus egyesületnek van bélyegmentes levelezés engedélyezve! ? S a hatósági funkeziót teljesítő vármegyei tűzoltó-szövetségek és önkéntes tűzoltó-testületek ettől is meg vannak fosztva, daczára annak, hogy tisztán községi, közigazgatási funkeziót teljesítenek. A veszprém-vármegyei tűzoltó szövetség 1901. évi levélbélyeg költsége 274 kor. volt. Tehát hatósági funkeziójára még 274 koronát ráfizet; ellenben a fehérkereszt és több más szamaritánus egylet bélyegmentes levelezéssel bír. Megalkottatott a közigazgatás egyszerűsítéséről a törvény, a tűzrendészet ebből is kihagyatott ; a mennyiben mégis érinti a tűzoltóságot ez csak káros reá, mert a tüzrendészeti bírságpénzek is elvonattak a tüzrendészeti alapoktól, jövőben mindenféle bírság egy alapra fordíttatván. A legutolsó csapást a tűzoltóságok bevételei elvonására nézve megadta azután a nagyméltóságú közigazgatási bíróság, midőn múlt évi június hó 11-ikén tartott ülésében 1109. szám alatt meghozta azon Ítéletét, melylyel törvénybeütközőnek jelentette a legalább is 1000 tűzoltó-egylet alapszabályaiban kormányhatóságilag ismételten jóváhagyott váltságdijszedési jogosultságot. A községi kötelező tűzoltóságoknak csak azért volt értelme az önkéntes egyletek mellett, hogy azok a t. 20—40 év közötti polgárok, kik idejüket, ruházatukat és egészségüket féltik, tűzoltók ne legyenek, de helyette bizonyos összegű váltságdijat fizessenek — most ezt egy tollvonással Wekerle Sándor bírósága hatályon kivül helyezte. Nem marad tehát más hátra, mint a tűzoltóságok részére szükséges pénzbeli fedezetül pótadó utján gondoskodni. Hol van az az ember, kinek elég bátorsága van Magyarországon ujabb vármegyei vagy községi pótadót indítványozni ? Alig hiszem, hog}' erre vállalkozó akadjon. (Igaz! Ugy van! a jobb és a baloldalon.) Ha pedig se bírságpénzekből, se tüzrendó-