Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-68

68. országos ülés 1902 márczius 8-än, szombaton. 117 a körülményt bátorkodom a t. miniszter ur figyelmébe ajánlani, és nagyon kérem, hogy épen ebből az indokból a jövőben egy kissé liberáli­sabban méltóztassék azokkal az emberekkel bánni. Darányi Ignácz földmivelésűgyi miniszter; ügy látszik, a t. képviselő úrral nem sikerült megértetni magamat. ÜSTem azt mondottam, hogy mi tervszerüleg készültünk a csorbai-tó meg­vételére, mert arra senki sem készült, arról senki sem tudott. A mint az indokolásból, — ha méltóztatott volna kissé behatóbban olvasni, — kitűnik, az 1901-ik év őszén tudtuk meg, hogy az a birtok eladóvá van téve, és azt is méltóz­tatik bizonynyal tudni, hogy az országgyűlés akkor nem volt együtt, akkor a választások voltak. Mondom, akkor tudtuk meg biztos for­rásból, hogy milyen összeg és ki által ajánltatott érte. Ha ilyenkor sem forog fenn a rendkívüli sürgősség esete, akkor egyáltalában semmi alka­lommal sem forog fenn. A mit én emiitettem, az, hogy igenis egyéb vételeket is eszközöltünk fokozatosan a Tátra déli lejtőjén; mert a czél, a mely előttünk lebegett, mindig az volt, hogy a Tátra déli lejtőjén a magyar államnak uralgó befolyását biztosítsuk. Ez az, a mit a, t. kéjoviselő urnak megjegyezni óhajtottam. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve; ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kíván szólani? (Nem!) Az előadó sem kivan a zárszó jogával élni, következik a szavazás. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a rész­letes tárgyalás alapjául a törvényjavaslatot? (Igen!) Azt hiszem, hogy kijelenthetem, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadta. Szőts Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—4. §-ait. melyei észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: T. ház! Van szerencsém a mai bi­zottsági tagokra történt szavazások eredményét bejelenteni. Beadatott összesen 141 szavazat. Legtöbb szavazatot nyertek: Az igazságügyi bizottságba Barta Ödön 137, G-yőrffy Gyula 135 ; a közlekedésügyi bizottságba Major Ferencz 135 a közigazgatási bizottságba Ugron János 138, a vízügyi bizottságba gr. Teleki Gyula 139, a Horvát - Sziavon - Dalmátországokkal kötendő pénzügyi egyezmény előkészitésére kiküldött or­szágos bizottságba Hieronymi Károly 138 sza­vazatot. Következik a törvényhozás által engedélye­zett évi hitellel szemben az 1900-ik számadási év pótnegyedében; továbbá az 1901 ; IV. t.-cz.­ben engedélyezett évi hitellel szemben az 1901-iki számadási év I,, II. és III, negyedében (írom. 9, 28, 29, 56, 58, 92) előfordult túlkiadások, — előirányzat nélküli kiadások — és hitelátruhá­zásokról az állami számvevőszék jelentése és pót­jelentése. (Az elnöki széket Tallián Béla alelnök foglalja el.) Molnár József, a zárszámadás vizsgáló bi­zottság előadója; A zárszámadásvizsgáló-bizottság tárgyalás alá vette az állami számvevőszék azon jelentéseit, a melyeket ez az 1901. évi IV. törvényczikkben engedélyezett hitellel szemben az 1901. számadási óv I.. II. és III. negye­dében előfordult túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások tárgyában a képviselőház elé terjesztett. A bizottság ezen jelentések közül az 1900. évi pótnegyedévre vonatkozót nem tette bírálata tárgyává, miután az 1900. évi zárszám­adás jelenleg épen a bizottságnál van tárgyalás alatt és igy az ezen évnegyedben előforduló, költségvetésen kívüli kiadások az egész évre szóló zárszámadások átvizsgálásakor meg fognak biráltatni. azonban az 1901. évi L. II. és III. negyedében törtónt túlkiadásokat és előirányzat nélküli kiadásokat tételenkint átvizsgálta és komoly bírálat alá vette azt, vájjon ezen ki­adások nem sértik-e a képviselőház költségve­tési jogát. Mert, t, ház, figyelemmel kell lenni arra, hogy a kormányzás ellenőrzésének egyik leghathatósabb eszköze, ha a törvényhozás költ­ségvetési joga fölött szigorúan őrködik és e jogát féltékenyen gyakorolja. De e költségvetési jog csak akkor válik erővé és élő joggá, hogyha nem játszatik ki túlkiadások és előirányzat nél­küli kiadások formájában. Nálunk Magyar­országon e tekintetben meglehetősen szigorúan meg van kötve a kormánynak a keze. Ugy a számviteli törvényben, mint az annak alapján kiadott utasításban részletesen elő vannak so­rolva azon föltételek, a melyeknek fenforgása esetén szabad csak a kormánynak túlkiadásokat és előirányzat nélküli kiadásokat teljesíteni. És hogy ez ne váljék esetleg rossz és laza gyakor­lattá a kormányzás körében, a törvény egyene­sen a számvevőszéknek kötelességévé tette, hogy évnegyedenkint tegyen jelentést a túlkiadások ­ról, hogy a törvényhozásnak évnegyedenkint legyen módjában vétót mondani a költségvetési jog esetleges kijátszására irányuló törekvések ellen. A zárszámadási bizottság ezen szempontból kiindulva, vizsgálta meg a három évnegyedi túlkiadásokat, ha vájjon azon túlkiadások oly természetűek voltak-e, hogy azok a költségvetés illető tételénél nem lettek volna előirányozhatok ; az előirányzatnélküli kiadások tekintetében pe­dig megvizsgálta azt, vájjon azok indokoltak és elég sürgősek voltak-e a tekintetben, hogy a tör­vényhozás intézkedésének kikérése lehetetlen volt, másfelől pedig, hogy ezen kiadásoknak elmara­dása nem okozott-e volna veszélyt vagy kárt az országnak. A bizottság azt találta, hogy a kor­mány minden tagja e tekintetben a legnagyobb rigorozitással tartotta meg a törvény által elő­irt feltételeket, azért is a jelentésben foglalt indítványhoz képest ajánlom a t. háznak, hogy méltóztassék az 1901. évi zárszámadásnak érdem­béli elintézésóig az állami számvevőszék jelenté­sében kimutatott túlkiadásokat, előirányzatnél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom