Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-64
6 6l. országos ülés 1902 mdrczius k-én, kedden. hogy a nemzeti tekintetek teljes mértékben érvényesüljenek. Polczner Jenő: Fekete-sárga lobogó alatt! Babó Mihály: Hogy a t. miniszterelnök ur ezen kijelentését, melyet pártja zajos helyeslései között tett meg és a mely, ugy hallva, mindenkire kellemes benyomást gyakorol, miként szokta a gyakorlatban megvalósítani, e tekintetben vagyok bátor rámutatni arra, bogy midőn a legfontosabb közjogi aktus, az országgyűlés megnyitása eszközöltetik, akkor a királyi várpalota ormán a fekete-sárga zászló lobog, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) daczára annak, hogy a 48-iki törvények a nemzeti jelvényeket, czimereket és színeket ősi jogaikba visszahelyezték. Akkor, mikor a képviselőház és a főrendiház tagjai az országgyűlés megnyitására felvonulnak, megjelennek, nem a himnuszszal, hanem a Gott erhalte hangjaival fogadják őket, és akkor is, mikor ő Felsége a király megjelenik az ország fővárosában és annak egyik bálját látogatásával megtiszteli, akkor a miniszterelnök ur jelenlétében, tehát bizonyára tudta és hozzájárulásával a magyar királyt a Gott erhalte hangjaival fogadják. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nessi Pál: Szégyen, gyalázat! Babó Mihály: Ha a belügyminiszter ur által alkalmazott elvek, eszmék és kijelentések a gyakorlati életben ekként valósittatnak meg, ha a magyar jelleg ekként domborodik ki, akkor elképzelhetjük, hogy a miniszter ur által képviselt irányeszmék Magyarország belügyi kormányzata terén egyáltalában nem vezetneka magyar állam kiépítésére és megerősítésére. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. ház! A belügyminiszter ur kijelentette, — különben tényei, intézkedései és javaslatai kétségtelenné teszik, — hogy a belügyi kormányzat terén az állami közigazgatásnak feltétlen hive, s hogy mint belügyminiszter minden utat és módot fel fog használni arra, hogy az állami közigazgatást előkészítse, s azt annak idején életbe léptesse. És mivel indokolja meg a belügyminiszter ur ezen álláspontját? Azzal, hogy a mai vármegyék nem képesek megfelelni a rájuk bizott feladatoknak, azzal, hogy a mai vármegyei és közigazgatási rendszer mellett a kormány az államhatalmat érvényesíteni nem képes és így nem viselheti a közigazgatásért a felelőséget. Hát a ki Magyarország törvényeit ismeri, az nem fog az igen t. belügyminiszter urnak igazat adni abban, a miket állit és álláspontjának indokolására felhoz. Mert az a törvény, a mely a törvényhatóságokról szól, igenis bőséges alkalmat, nagyon is bőséges alkalmat (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) nyújt a t. kormánynak és a t. miniszter urnak arra, hogy az ő akaratát, egyéni felfogását teljes mértékben érvényesítse a közigazgatási élet összes terein. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Túlteng a hatalmi szempont, t. ház, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloUalon.) és a t. belügyminiszter ur tudta ós beleegyezése nélkül nem érvényesülhet senki, nem érvényesülhet semmi. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Épen ez az oka annak a hanyatlásnak, melyre a t. belügyminiszter ur rámutatott, de a melyért a felelőség egész súlya első sorban ő reá nehezedik, (ügy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mert, t. ház, vájjon ki áll ez idő szerint a törvényhatóság élén? Nem a belügyminiszter ur által kinevezett főispán, a ki a törvényhatósági bizottságnak elnöke? Vájjon a főispán személyében nem olvad-e fel az összes vármegyei tisztikar? Vájjon tudnak-e önök olyan vármegyei tisztikart mutatni, a mely a főispáni túlhatalommal szemben a maga felfogását, a maga akaratát érvényesíteni tudta volna? Polczner Jenő : Az lehetetlen! (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Babó Mihály: Ilyen példára, t. ház, csak ritka kivételképen, mint fehér hollóra lehet hivatkozni, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) de a törvényhatóságok és a törvényhatóságok élén álló tisztikarok nagy többsége nem képes a központi hatalom által irányított, befolyásolt és érvényre emelt főispáni hatalommal szemben bármit is kivinni. (Ugy van! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) A t. belügyminiszter ur tehát nem panaszkodhatik arról, hogy neki nem áll módjában a saját felfogását és akaratát érvényesíteni. (Ugy "van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De tovább megyek, t. ház. Hiszen a törvényben világosan benne van, hogy a törvényhatóságnak azon szabályrendelete, a melyet az önkormányzati jogánál fogva alkot, a dolog természeténél fogva sem a törvénynyel, sem a miniszter által azon ügyekre vonatkozólag kiadott rendelettel nem ellenkezhetik. (Ugy van! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) És ki hagyja jóvá azokat a szabályrendeleteket? A belügyminiszter ur. Ha tehát olyan szabályrendeleteket alkotnak a törvényhatóságok, a melyek akár a törvénynyel, akár a miniszteri rendelettel ellenkeznek, vájjon ki a felelős azért, ha azok a szabályrendeletek kormányhatósági jóváhagyást nyernek? És vájjon nem áll-e módjában és jogában a t. belügyminiszter urnak az, hogy azon szabályrendeletek által szabályozott viszonyokra vonatkozólag, ha azt a magyar nemzeti állam érdekében szükségesnek és indokoltnak találja, külön rendeletet bocsásson ki, a melylyel szemben a törvényhatóság szabályrendeletének odavágó részei, nagyon természetesen, hatályukat vesztik ? (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Megvan tehát a mód és alkalom arra, hogy a belügyminiszter ur a jelenleg fennálló rendszer mellett az államhatalmat teljes mértékben érvényesítse. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De nem mondta meg az igen t. belügyminiszter ur azt, a mi a tulajdonképeni inditó ok ő nála: nevezetesen, hogy még mindig feszélyezi a kormányt és különösen a belügyminisztériumot az, hogy