Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-68
68. országos ülés 1902 márczim 8-án, szombaton. lOíf Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Én a tegnapi inczidensről és arról, a mi arra okot adott, nyilatkozni nem kívánok; csak egyetlenegy észrevételt teszek a képviselő ur érvelésére, és ezt is csak azért, mert Barta Ödön t. képviselő ur hivatkozott egy hozzám közelálló lapnak mai ezikkóre. Végre is annak a czikknek alapeszméje és alapgondolata mégis csak az, a mit, gondolom, nem is lehet nem helyeselni, hogy bármi oka legyen bárkinek ebben a házban, egyes képviselőnek, vagy képviselők csoportjának, vagy a mint nevezni szoktuk vulgáris nyelven, pártnak, felháborodva lenni: az, hogy a házszabályok megtöressenek, hogy a házszabályokban előirt rend megzavarásával adjanak e felháborodásnak kifejezést, nem helyeselhető. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélsobaloläalon.) Egyébként nem megyek a dolog meritumába, de mindenekelőtt nyilatkozni kívánok arra, a mit Barta Ödön képviselő ur mondott. (Zaj a szélsőbal oldalon.) Mielőtt Barta Ödön képviselő ur nyilatkozatának, melyet figyelmembe ajánlott, az érdemére térnék át, csak egy észrevételt kell tennem: inkább óvást és kérést arra vonatkozólag, a mit, nem mondom ezen esetre, hanem mint egy : posszibilis esetet felhozott. Azt mondta t. i., az is történhetnék, hogy a kormány a végből, hogy többséget csináljon magának vagy a nézetének, kinevez hamarjában valahová egy állásra egy képviselőt, a ki valamely biráló-bizottságnak tagja, hogy helyébe másikat választasson be. Én nem is releválnám ezt a kérdést, ha nem tartoznám ezzel önönmagamnak. Barta Ödön: Mondtam, hogy nem tételezem fel! Kizártam ezt a föltevést. Széll Kálmán miniszterelnök: Én hiszem, hogy a képviselő ur nem tételezi fel rólam, (Felkiáltások a szélsobaloläalon: Meg is mondta!) de ezt releválnom szabad azon körülménynél fogva, minthogy épen ez esetben Ebergényi képviselő ur azért szűnt meg a biráló-bizottság tagja lenni, mert én kineveztem, s igy valaki más, nem most, hanem később, nem ebben a házban, hanem e házon kivül azt mondhatná, hogy ez talán olyan eset volt. (Felkiáltások a szélsobaloläalon: Nem!'Tudjuk!' Tisza Kálmánért!) Én tudom, hogy a képviselő urak nekem nem imputálják, de én kijelentem a képviselő uraknak és a háznak, hogy én Ebergényi Sándor kinevezését már akkor terveztem és elhatároztam, mikor arról még szó nem lehetett, hogy ő micsoda bíráló-bizottságba választatik be, s lesz-e abban a helyzetben, hogy a diósadi választókerületről fog Ítélkezni. Sőt tovább megyek. Az ő kinevezése már elhatározott dolog volt nálam a választások előtt, erről önöknek szavamat adom. (Felkiáltások a szélsobaloläalon: Tudjuk! Tiszának kellett mandátum!) Nehogy valaki ezt gondolja — nem Barta ur;— tartoztam ezt megmondani. A mi a kérdést magát illeti, én már a t. ház előtt többször kijelentettem azt, hogy a curiai bíráskodási törvény magában és azon vonatkozásaiban, melyekkel a házszabályokhoz áll, de maguknak a házszabályoknak egyes rendelkezései is kétségtelenül igen sok hézagot, igen sok hiányt és főleg az eljárásban igen sok hibát tüntetnek fel. Végre nem is lehet csodálni. A curiai bíráskodási törvény maga egy nóvum volt, igen sok retortán ment keresztül, egyeztetése a házszabályokkal igen nagy gondot kivánt, és belecsúszhatott, a mint bele is csúszott, — minden emberi mű tökéletlen — igen sok vastag hiba. (Igaz! TJgy van!) En már akkor kijelentettem a ház előtt, mikor ily esetekről nem volt szó, hogy várjuk be a curiai bíráskodási törvény életbelépte után felmerülő tényeket, az ezekből levonható tapasztalatokat, és nem zárom ki annak lehetőségét, hogy annak idejében az ezekből előálló következmények mérlegelésével szükségesnek fogom kijelenteni, hogy a curiai bíráskodási törvény bizonyos revízió alá kerüljön. (Helyeslés.) Ezenkívül revízió szükséges a házszabályoknál azért is, mert a házszabályoknak igen sok rendelkezése egymással ellentétben van, a mit, miután most a hibák kibökkentek, megtűrni és meghagyni lehetetlen. (Igaz! TJgy van!) Ezért én a reviziót már többször szükségesnek deklarálva, most is hangsúlyozom és annak idején indítványt fogok erre nézve tenni. (Helyeslés.) A mi már most a kéjrviselő ur által felvetett konkrét esetet illeti, a t. képviselő ur sem akarja tángálni azt az elvet, hogy a biráló-bizottságok ítélete a maga tartalmát illetőleg intangibilis és azt semmi körülmények közt superrevizio és bírálat alá venni nem lehet; mert hiszen akkor visszaesnénk oda, a hol ez a képviselőház valamikor sok éven keresztül leledzett, hogy maga bíráskodott a választások ellen beadott kérvények felett. Erről szó sem lehet. Arról van tehát szó, hogy az eljárást vagy az illetékességet, vagy a házszabályok által előirt szabályok megtartása feletti őrködést illetőleg van-e hozzászólási vagy elhatározási, vagy bírálati joga a képviselőháznak. (Felkiáltások a szélsobaloläalon: Feltétlenül van!) Magam is megengedem, hogy azt, vájjon a biráló bizottság azon alakiságokat és kellékeket, a melyek az eljáráshoz füzvék. megtartotta-e, valamint az e feletti vizsgálatot, és az ehhez kötendő szankcziót, illetőleg azt a kívánságot nem lehet egészen figyelmen kivül hagyni, hogy erre vonatkozólag történjék valami. Mert megeshetik, az bizonyos, — emberi lehetőség van rá — hogy a házszabályoknak oly súlyos sérelme következketik be, talán az eljárásban — nem az adott esetről, hanem in thesi beszélek, — hogy valamely reparácziónak a lehetőségét kizárni nem szabad. í)e nagyon kell vigyázni akkor is, hogy az ítélkezésnek anyagi része, az Ítélkezésnek tartalma, maga az ítélkezés és ítélet ez által a revízió által semmi körülmények közt érintve