Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-56

82 56. országos ülés 1902 február 22-én, szombaton. részben azokat visszautasítván. A magyarok, mivel, ha jól tudom, körülbelül 76 magyar választópolgár nem vétetett fel a központi választmány részéről a névlajstroniba, e miatt felebbeztek a Curiáboz. A központi választmány ezen. ha jól tudom, 76 választópolgárnak legnagyobb részét azért nem vette volt fel a névlajstromba, mivel nézete szerint azok fel sem voltak vehetők, mert nagyobb részük Brassóban nem lakott. A Curiáboz felmentek az iratok, felment az a névlajstrom is, a melybe azon 76 magyar választópolgár be volt jegyezve, és a mely választópolgároknak felvételét a központi választmány már elhatározta volt. Visszajöttek a Curiától az iratok. És itt történt az a hiba, hogy az illető jegyző nem vette észre, hogy a Curiánál visszatartották ezen 76 magyar választópolgár névlajstromát. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsöbaloläalon : Szóval a Curia sem bir a szászokkal!) Mondom, a Curiától visszaérkezvén az iratok, ez a névlajstrom nem volt köztük, az visszatartatott a Curiánál és a jegyző, a mit én is erősen sajnálok, észre nem vévén a hiányt, ezt a 76 magyar választópolgárt nem vette fel a végleges névlajstromba. Ennélfogva nem lehet mondani, hogy Hemisch Ferencz polgármester, vagy pedig Hertel Gusztáv városi jegyző ennél az ügynél rosszhiszemüleg vagy rosszakarattal járt volna el. Én ezt állithatom, mert ismerem őket. Mind a ketten kifogástalan, tisztességes, becsületes^ emberek; (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Es szászok!) ha szászok is, a kik jól tudják, hogy ezen működésükben kötve vannak a törvény értelméhez. (Félkiáltások a szélsőbaloldalon : Mondta-e valaki, hogy bűnösök ?) Olay Lajos: Örök mulasztást követett el a kormány, hogy mind a kettőt el nem csapta! Kubik Béla: Fegyelmi eljárás alá vonták-e őket? (Zaj!) Lurtz Károly: Igen, mert Rákosi képviselő ur is előadta, hogy ők meg lettek büntetve. (Folytonos zaj.) Pichler Győző: A hatóságok részéről? (Zaj és mozgás a szélsöbaloläalon.) Lurtz Károly: Igen, a szászok részéről! Széll Kálmán miniszterelnök: Fegyelmi vizsgálat alatt is voltak! Azonnal el lett rendelve a fegyelmi vizsgálat! Lurtz Károly: Rákosi képviselő ur azt adta elő, hogyha a szászok lengyelek volnának, akkor nem itt ülnének, hanem a börtönben. (Felkiáltások a szélsöbaloläalon: Ugy is van! Folytonos zaj.) Kubik Béla: Igaza volt! Lurtz Károly: Felfogás dolga! De egyet mégis bátor vagyok megjegyezni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kubik Béla: A Fetznire vonatkozólag nem nyilatkozott. Nem szólt arról a vádról, hogy a »Kronstädter Zeitung« becsmérelte a magyar zászlót! (Zaj a szélsöbaloläalon,) Elnök: Csendet kérek! Lurtz Károly: A t. képviselő ur épen akkor, a mikor erre vonatkozólag nyilatkoztam, közbeszólott és hogy igy saját szavai miatt nem hallotta azt, a mit mondottam, annak én nem lehetek az oka. (Zaj a szélsöbaloläalon.) Csak még egy megjegyzést akarok tenni. Azt állítom, hogy ugy Németországban, mint Magyarországon csakis a törvény értelmében lehet valakit börtönbe vetni. (Mozgás a bal- és\a szélsöbaloläalon.) Es igy az a meggyőződésem, hogy ha Németországban egy lengyel, vagy akárki más ember börtönbe kerül, mindig az odavaló törvények értelmében történik ez. (Mozgás a balés szélsöbaloläalon.) Rákosi Viktor: Rosszak a törvényeink, gyengék és kijátszszák azokat. Lurtz Károly: Minthogy pedig mi Magyarországon lakunk, ennélfogva minket csak a magyarországi törvények értelmében lehet börtönbe vetni. Nekem eddigelé egyetlen bünpőröm sem volt. Pichler Győző: Fegyelmije azonban volt Szászrégenben, magyarellenes működésért! (Zaj a szélsöbaloläalon.) Lurtz Károly : Engem államügyész még nem támadt meg államellenes vagy törvényellenes, nyilatkozat miatt; ennélfogva nyilt szemmel és bátran foglaltam el és foglalom el ezt a helyet, a melyet a választópolgáraim bizalmából kaptam. Pichler Győző: Elcsapták, mint tanárt. (Zaj.) Korodi Lajos: Én voltam, de nem csaptak el. Lurtz Károly: Én nem tanár, hanem ügyvéd vagyok! (Zaj.) Rákosi Viktor : Felelni fogok önnek. (Mozgás.) Elnök: Áttérünk a napirendre. A pénzügyminiszter ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk !) Csendet kérek. Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Miután nem akarom magamat annak a vádnak kitenni, (Halljuk ! Halljuk!) hogy akkor szólalok fel, a mikor a t. képviselő uraknak nincs módjukban a házszabályok értelmében az általános vita keretében nyilatkozni azokra, amiket mondandó leszek, azért már most igénybe veszem a t. ház becses türelmét, hogy reflektáljak azokra, a miket a vita folyamán a jiénzügyi politika, a budgetirozási rendszer, a buclget realitása ellen és más, ezekkel kaj3csolatos ügyekben felhoztak, kijelentvén, hogy ez alkalommal sem az általános politikai kérdésekkel, sem az Ausztriához való politikai, avagy gazdasági viszonyaink fejtegetésével foglalkozni nem kivánok, mert meg vagyok róla győződve, hogy mindezekre a kérdésekre nálamnál sokkal illetékesebb helyről fognak megtétetni a szükséges nyilatkozatok. Előre is bocsánatot kell kérnem a t. képviselőháztól, hogy előadásom nem lesz valami mulatságos és nem fog valami magas szinvona-