Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-61

214 M. országos ülés 1902 február 28-án, pénteken. költségeket megszavazni, mert az abszolúte nélkülözhetetlen. Nessi Pál: Ki nevezi ki a tisztviselőket ? Széll Kálmán miniszterelnök: Néni tudtam, hogy a képviselő ur ezt diffikultálja. Az nevezi ki, a ki mellé van rendelve, a kinek szolgálatában, úgyszólván magánszolgálatában, fejedelmi szolgálatában áll. Más nem nevezheti ki, mint a fejedelem. Kérem a t. házat, méltóztassék azt a tételt elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólani, a tanácskozás tehát befejeztetett és következik a szavazás. Kérdem a t. házat, vájjon ő császári és apostoli kir. Felsége kabineti irodája és e kabineti iroda nyugdijaira előirányzott 179,338 korona tételt elfogadja-e, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélsobaloldalon: Hocli!) A többség elfogadta. Nyegre László jegyző (olvassa): Országgyűlés. Rendes kiadások: III. fejezet, 1—4. czim és VI. fejezet, 1. czim. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások: I. fejezet, 1—2. czim. Kiadás. Rendes kiadások. A főrendiház kiadásai: 143,300 korona. Elnök: A főrendiház kiadásairól szóló 143,300 korona tétel elfogadtatik. Nyegre László jegyző (olvassa): A képviselőház kiadásai 3.366,1.18 korona. Az előadó ur kivan szólani. Kammerer Ernő előadó: T. képviselőház! A pénzügyi bizottság ezen tételnél a kormány által benyújtott javaslatot kiegészíteni volt kénytelen. Ugyanis a t. ház elhatározta, hogy kilenczedik jegyzői állást szervez. Ennek a kilenczedik jegyzői állásnak illetményeit ide be kellett állítani. S hogy még egyszer ne fáraszszam a házat, itt akarom megjegyezni, hogy az átmeneti kiadásoknál hasonló eltérés történt. A ház ugyanis, miután naplóink ez idő szerint más alakban jelennek meg, mint azelőtt, a gyorsíróknak bizonyos segélyt szavazott meg. Ez a megfelelő rovat alatt változásokat idézett elő. Ilyen alakban kérem e tétel elfogadását. (Helyeslés. Az elnöki széket Tallián Béla foglalja el.) Elnök: Nincsen felírva e tételhez senki ? Ennek következtében a vitát bezárom. — Kérdem a t. házat, elfogadja-e a képviselőház kiadásai czimén felvett 3.366.118 K. tételt azon pótlással, a melyet most az előadó ur tett. igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Förster Ottó : Dupla, vagy semmi! (Derültség balfelöl.) A ház a tételt megszavazza. Nyegre László jegyző (olvassa): A magyar delegáczió dologi kiadásai: 12.000 kor. Elnök: Megszavaztatok. Nyegre Lászlő jegyző (olvassa): Az állami közös függő adósságot ellenőrző bizottság kiadásai : 14.000 kor. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Együtt III. fejezet 1—4 czim.: 3,535.418 kor. Nyugdijak. A főrendiháznál: 5228 kor. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): A képviselőháznál: 41.318 kor. Összesen: 46.546 kor. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre, Lászlő jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. Az országgyűlési, gyorsírók kártalanítási segélye: 18.240 kor. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): A képviselőháznál alkalmazott nős vagy családos szolgák rendkívüli segélyezésére: 2300 kor. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások összege: 20.540 kor. Állandó országház építésére az 1884. évi XIX. t.-cz. alapján. Rendkívüli kiadások. Beruházások. I. fejezet. Kiadás. Rendkívüli kiadások. Beruházások. Állandó országház építésére az 1884. évi XIX. t.-cz. alapján: 1,700.000 K. Farkas József jegyző: Bartha Miklós! Bartha Miklós: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Az állandó országház a hivatalos kimutatás szerint (Halljuk! Halljuk!) eddigelé 32 millió koronájába került az országnak, azonban ugyancsak a hivatalos kimutatások azt a jövendőt mutatják, és azt a kilátást helyezik előtérbe, hogy az még legalább is 3 millió koronába bele fog kerülni, tehát remélhető — ha minden számítás beüt — hogy mire az állandó országház építése bevégződik, az 34 millió koronánál többe fog kerülni. A mint a t. képviselőháznak tudni méltóztatik, az országgyűlés az 1880. évben hozta meg az állandó országház építésére vonatkozó első törvényt és 1884-ben, tehát 4 év múlva fogadta el a törvényhozás az idevonatkozó tervezetet. Akkor kezdetett meg az épités. A törvény értelmében az építkezésnek tíz év leforgása alatt kellett volna befejeződnie. Azóta 18 esztendő telt el. (Mozgás a szélsobaloldalon.) A ház jóformán minden évben jelentést kapott a kormánytól az épités állapotáról. Joga is volt, alkalma is volt a képviselőháznak ellenőrizni és felülbírálni az építkezés menetét, azonban kivéve azt az egy alkalmat, a mikor a tervezet elfogadásáról volt szó; a midőn az ellenzék részéről a ház jelenlegi t. elnöke, gr. Apponyi Albert szólalt fel első sorban, az én csekély személyem is csatlakozott az ő felszólalásához, ez nem történt meg. Akkor mindnyájan hangsúlyoztuk az ellenzék részéről először is (Halljuk! balfelol.) hogy rosszul van a bely megválasztva, a hol építeni akar\mk,(Ugy van! a szélsöbaloldalon.)másoá&zor,hogj a gótikus stil (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) nem a mi éghajlatunknak, nem a mi nemzeti temperamentumunknak, (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) nem a mi esztétikai felfogásunknak, (Ugy van! Ugy van! a széls&bal-