Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-61

61. országos ülés 1902 február 28-án, pénteken. 207 érdekeit illeti, a mi nem történnék a felelős minisztérium tanácsára, befolyásával és hozzá­járulásával. Mindenért, a mi történik, mi vagyunk felelősek, és vállaljuk is a felelőséget teljes mértékben. (Mélyedés a jobh- és a baloldalon.) Legyen tehát meggyőződve a t. képviselő ur, hogy itt nem lehet beszélni osztrák vagy más befolyásról; abban a magas légkörben az a fel­fogás él ós uralkodik, a melyet a mi közjo­gunk, alkotmányunk megszab abban a hatás­körben, a melyet a koronának a mi alkotmá­nyunk előir. A mi a főherczegek kérdését illeti, magam is csatlakozom ahhoz az óhajtáshoz, hogy minél többször és gyakrabban legyen az országnak szerencséje mindnyájunk örömére a főkerezegek­hez, a trónörököstől kezdve valamennyiig, hogy itt láthassa őket az ország a maga körében. Nem is áll az, hogy József főherczeg ő fensége és családja volna az egyedüli, a ki Magyaror­szágon tartózkodik. Hisz más főherczeg JS van, a* ki, pl. egyik főherczeg egyenesen Magyaror­szág legnagyobb birtokosai közé tartozik és állandóan Magyarországon van. (Mozgás a szél­söbaloläalon.) Es ellátogatnak ide más főhercze­gek is. Hiszen József főherczeg fia, ő fensége József Ágost főherczeg is itt lakik és több fő­herczeg is ellátogat hozzánk. Magam is óhajtom, hogy ez minél többször történjék. És ha a budai várlak teljesen felépül, a mi igen rövid iclő kér­dése, akkor alkalmas helyiségek lesznek, a mik eddig nem voltak. (Felkiáltások a szélsöbalolda­lon: Miért nem építenek maguknak palotát?) Hiszen, ha valaki visszaemlékezik a múlt esz­tendők ünnepélyeire, az ideérkezett főherczegek szállodákban voltak kénytelenek lakni, mert nem volt másutt helyük. (Mozgás a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Építsenek!) Ezen segítve lesz és ezután minden feltétele és lehetősége meglesz annak, hogy hosszabb tartózkodásra is lehessen szerencsénk a főherczegekhez, A mi ő Felségének és az udvarnak ittlétét illeti, nem lehet ez ellen panasz. Bizonyos idő­ket, vagy esztendőket leszámitva, a hol a viszo­nyok -nem engedték, pl. azt a felejthetetlen és örök fájdalom esztendőt, a mikor dicső király­nénkat elvesztettük és ' az utána következett telet, és nem tudom, más évet, a mikor maguk a j^arianienti viszonyok is olyanok voltak, hogy nem igen lehetett elvárni, hogy akkor az udvar itt legyen: mondom, ezt a pár epochát kivéve, tessék visszanézni, ő Felsége az utóbbi években, azelőtt is, de főleg az utóbbi időkben az ország nagy r örömére és boldogságára sokszor időzik az országban. Például most is, mily hosszan van szerencsénk hozzá. Itt volt ő Felsége október­ben-novemberben, itt volt januárban, visszajött februárban, itt marad jó ideig, visszajön május­ban.. Hiszen oly hosszn ittidőzés és tartózkodás, mint a milyennek most örvendünk, hála Isten­nek,; xégen történt; évtizedekre, sok századokra, és fnem tudom, mily időkre- kell visszatekinte­nünk, a mikor az udvar és ő Felsége ily hosszan .itt időzött volna. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon. Mozgás és felkiíltásoh a szélsöbalolda­lon: Ki'telessége!) Nincs semmi szükség erre a figyelmeztetésre. Hiszen csak felelek az ellen­vetésekre, A mi azt illeti, hogy a királyi várpalota miféle költségekből fog épülni, és a mi illeti azokat a verziókat, a miket a t. képviselő ur kérdésképen hozzám intézett, azokat egyszerűen leszek szerencsés felvilágosítani. Nessi Pál t. képviselő ur szerint némely verzió abból áll. hogy ( bizonyos összeg visszatartatik a ezivillisztából, az udvartartás költségeiből, és ebből épül a vár­palota. Másik szerint nagyobb összeget előlege­zett az állani; más verzió szerint nem igy tör­tént a dolog, hanem ha elkészül az egész vár­palota és a költségek összeállittatnak, akkor fog kéretni a törvényhozástól azoknak megszavazása. A kérdés nem igy áll. Elejétől fogva el lett határozva, talán már 18fi8. 69-ben, hogy az udvar­tartás költségeiből bizonyos összegek évenkint visszatartatnak, melyeknek határozott rendeltetés lett kijelölve. Igy bizonyos összegek művészi czélokra, bizonyos összegek nemzeti színházi, operai, egyéb czélokra. és várlaképitési czélokra is. Ebből képződött egy várpalota-építési alap, mely a 70-es evek közepén felment pár millió koronára. Mikor el lett határozva az építés és meg lett állapítva annak költsége, eleinte azok a költségek, melyek a dolog természeténél fogva az éj)itkezés kezdetén alacsonyak voltak, kikerül­tek ezen visszatartott összegből és ebből fedez­tettek. Később az épités költségei mind nagyob­bakká váltak, maga az éjjitkezés mind nagyobb dimenziókat vett és majdnem megkétszereződött az az összeg, melyet azok, kik a palota építését tervezték, előre megállapítottak. Akkor kitűnt, hogy ezen visszatartott összegekből a palota építése nem folytatható akadály nélkül, vagy pedig olyan lassan, hogy évtizedek fognak el­múlni, míg ezen összegekből az építkezés befe­jezhető lesz, a mi sem az építkezésnek nem lett volna előnyére, sem pedig nem felelt volna meg annak a czélnak, melyet szemünk előtt tartot­tunk és annak az óhajtásnak, melyet e házban, azt hiszem, mindenki oszt, hogy a várpalota mennél előbb a királyi udvartartás fényéhez méltóan meg legyen oldva. Nem volt más teendő, mint vagy kérni erre a törvényhozástól külön költséget, vagy megmaradni a mellett, hogy az épités folytattassék abból az összegbői, melyet az ország az udvartartásra a koronának meg­ajánlt, tehát az ország pénzéből ugyan, melyet azonban tulajdonkép az udvartartás saját czéljaira szavaz meg az ország a koronának. Ezen második alternatívában álkipodtak meg, még pedig akké­pen, — ez sokkal korábbi dolog, mint az én miniszterelnökségem — hogy, mivel ezen össze­gek nem lesznek elegendők, az államkincstár előlegezi a várlaképitési alapnak mindazon össze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom