Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-60

196 60. országos älés 1902 február 27-én, csütörtökön. rálék igenis 6 millió koronával emelkedett az egyenes adóknál. Hát, t. képviselőház, ezt a nekem helyesen tulajdonított adatot egész beszédemben én egy szóval sem hoztam eló'. (Derültség a néppárton.) Összes adataimat tehát, a miket felsoroltam, és a melyekre nézve lapszám szerint beigazoltam, hogy ezen számadatok a költségvetésben megtalálhatók, a t. miniszter ur kétségbe vonta, az az egy számadat pedig, a melyről megengedte, kog]

r én helyesen czitáltam, egész beszédemben meg nem található. (Elénk helyeslés a néppárton.) Hanem értem én, t. ház, a vitatkozásnak ezen módját a t. pénzügyminiszter ur részéről; mert igenis, beszédemmel foglalkozni akart, és minthogy én a pénzügyi gazdálkodással szemben erős kritikát gyakoroltam, ő felállított önkényüleg egy számot, az általa felállított ezen számmal vitatkozott és abból vonta le azt a konzekvencziát, hogy nem áll az a felfogásom, hogy a múlt esztendőben, vagyis 1901-ben az adóprés óriásilag működött az országban, mert ha működött volna, azt mondja, akkor az egyenes adónál a hátralékok 6 millió koronával nem emelkedhettek volna. Hát t. képviselőház, én rámutattam arra, hogy az egyenes adónál 60 millió volt az adóhátralék, a fogyasztási adóknál periig 39 millió korona. Ezekkel az adatokkal azt akartam bizonyítani és azt bizonyítom most is, hogy az országnak a fizetési képessége mennyire leszállt, és hogy ma már az állami kötelezettségeknek sem képes az többé eleget tenni. (Igaz! Uyy van ' a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! Azt, hogy nálunk az 1900. évi zárszámadás eredménye szerint, milyen kíméletesen bántak az adózó polgárokkal, arra nézve egy más adatra hivatkoztam, és ez a másik adat a következő: Elő volt irányozva az adóvégrehajtásra 52.000 K. és befolyt 1,035.000 korona. És a mig az 1899. évben e czimen. tehát az adóvégrehajtásukból az államnak a követelése csak 470.000 korona volt. addjg már 1900-ban volt 1.563.525 korona. T. képviselőház, olyan kíméletesen bántak az adózó polgárokkal, hogy az adó végrehaj tásukliól az államnak négyszer annyi jövedelemé volt az 1900. évben, mint az 1899. évben. Ezen számadatokat pedig megtalálhatja a t. pénzügyminiszter ur ismét a pénzügyminiszteri 1900. évi zárszámadásban. T. képviselőház! Hogy milyen kíméletesek az adót beszedő közegek künn az országban az adózó polgárokkal szemben, arra nézve egy pár esetet fogok a t. képviselőháznak elmondani. (Halljuk! Halljuk

I a néppárton. Mozgás a jobboldalon) A múlt hónaj)ban Bereg-vármegye közigazgatási bizottságában.. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) — egy közigazgatási bizottsági tag. a ki azonkívül kormánypárti országgyűlési képviselő, (Felkiáltások a jobboldufon: Ki az?) meg is mondhatom a nevét: Nedeczey János,, felemlítette, hogy egy embernek egy pár ökrét, a melyeknek értéke 560 korona volt, adóban elárj veiezték 36 koronáért. T. képviselőház! Ugyan: akkor a főispán maga azt mondotta, hogy neki ; tudomása van arról, hogy egy mezővári ember| nek egy métermázsa búzáját adóba eladták egy | koronáért. T. képviselőház! Bereg megye múlt évi tavaszi közgyűlésén a főispán, miután megvizsgálta a hivatalokat és ezek között a tisztiügyészi hivatalt, azt mondotta: »Biz az szomorú jelenség, hogy a reál végrehajtások óriási mértékben szaporodnak és ezen reálvégrehajtásoknak végeredménye az, hogy a szegény adózóknak elárverezik az ingatlanjait, az ingatlanokból azonban csak annyi pénz folyik be, a mennyi az ügyvédi költségekre elég ós az illető így elveszti kis vagyonkáját a nélkül, hogy az állam az ő követeléséhez hozzá jutna. (Ugy van! Ugy van ! a néppárton.) T. képviselőház! A t. pénzügyminiszter ur beszéde további folyamán azt mondotta, hogy én azt állítottam, hogy ő a házosxtály-adót el akarja törölni. Ez nem áll — mondja nekem a t. pénzügyminiszter ur — bizonyítsam be, mikor állította és mondta ő azt. hogy a házosztályadót el akarja törölni? Ellenkezőleg azt a nyilatkozatot tette, hogy a házosztály-adót továbbra is fenn akarja tartani. T. képviselőház! Megengedem, hogy abban a t. pénzügyminiszter urnak igaza van, hogy ő nem mondotta azt, hogy a házosztály-adót el akarja törülni. Hanem hogy miként akarja a t. pénzügyminiszter ur a házosztály-adót továbbra is fenntartani, arra nézve legyen szabad nekem a t. pénzügyminiszter urnak az 1900-ik évi költségvetés tárgyalása alkalmával elmondott beszédéből egy pár idézetet felolvasni. (Halljuk! Halljuk! a néppárton.) A t. pénzügyminiszter ur ezeket mondotta: (Olvassa.) A házadó reformját szükségessé teszi az a körülmény, hogy a házadónak két neme, t. i. a ház béradó és házosztály-adó között ma óriási aránytalanság van, a mennyiben a házbéradó 300, 400, sok esetben 6 —700°/

0-kal nagyobb, mint a házosztály-adó; oly óriási különbség, oly óriási aránytalanság, a melyet az igazságos és egyenlő adóztatás elvével összeegyeztetni nem lehet.* Majd tovább azt mondja a t. pénzügyminiszter ur (olvassa): »Nem marad tehát más hátra, mint a bázosztály-adót közelebb hozni a házbéradóhoz.* Azután ismét ezt mondja (olvassa): »Ez — nézetem szerint — olyképpen érhető el, ha a törvénybe oly intézkedéseket veszünk fel, a melyekből az következik, hogy hasonló viszonyok között valamely ház nem részesül nagyobb kedvezményben azért, mert a tulajdonos használja, azzal a házzal szemben, a melyet bérlet utján érték esi tett.« Mi ez más, mint a mit én mondtam, hogy. ha a házbéradót ezen a czimen fenn is akarja tar-