Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-59

160 59. országos ütés 1902 február 26-án, szerdán. hozóitól. A költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a baloldal felső padjain. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez már helyes!) Farkas József jegyző: Malatinszky György! Malatinszky György: T. képviselőház! (Halljuk/ Halljuk! Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Malatinszky György: Nem könnyű feladat teljesítésére vállalkozom, a midőn felszólalok, s ezzel egy oly dologhoz fogok, a mi nem mesterségem. Nem feltűnési viszketegből szólalok fel, hanem csupán azért, hogy a költségvetésnél elfoglalt álláspontomat néhány szóval indokoljam. (Halljuk! Halljuk!) Ha gyakorlott szónok volnék is, a mi nem vagyok, sőt egyáltalában nem vagyok szónok, mert nem foglalkoztam vele és reményem sincs, hogy az legyek — még akkor is bátorság, mondhatnám merészség kellene ahhoz, hogy a sok jeles beszéd után, a mely ugy a kormánypárt, mint pártom részéről — a_ melyhez lelkem meggyőződésével ragaszkodom (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) — elhangzottak, felszólaljak, de a függetlenségi pártnak és tagjainak bátornak, erősnek kell lennie, hogy azzal a veszélylyel szemben, a mely különösen a közgazdasági kérdések körül szegény hazánkat fenyegeti, szembeszállani, ha kell és ha lehetséges, a veszélyt teljesen elhárítani is elég erősek és bátrak legyünk. (Elénk tetszés a szélsőbaloldalon.) A lakosság azon részéhez tartozom, a mely — s ez hazánk lakosságának háromnegyed része — földmiveléssel foglalkozik. Felszólalok tehát az ő érdekükben, de midőn a földmivelés érdekeit védelmezem, egyszersmind védelmére kelek az iparnak és kereskedelemnek is, (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) mert e háromnak érdekei annyira össze vannak fűzve, hogy azok el nem választhatók. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) A ki egyiknek érdekét támadja, árt és vét a másik kettő érdeke ellen is. (Elénk tetszés a szélsöbaloldalon.) Törvényeinkben le van fektetve a nemzet önrendelkezési joga. A külön vámterületet a nemzet bármikor felállíthatja. Ha erre nézve kétségem lett volna is, meggyőzött arról Ballagi t. képviselőtársam idézete Deák Ferencznek Bóniss Sámuellel folytatott beszélgetéseiről, a mely szerint Deák Ferencz határozottan állította, hogy a nemzetnek ehhez való joga kétségtelen, s azt törvényeink is biztosítják. (Ugy van! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Pap Zoltán: Tudják ott is, csak nem szabad másként gondolkozniuk! Malatinszky György: A gazdák helyzete rossz, nyomasztó, (Ugy van! Ugy van! a szásobaloldálon.) már pedig ha a gazdák helyzete nem jó, pang az ipar és vele együtt a kereskedelem is. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha a gazda kárral termel, ha termelési költségei nem térülnek meg, ezt közvetlenül talán csak a gazda érzi. Ha kegyesek nekem megengedni, elmondom, hogy áll e tekintetben a dolog, mert nekem alkalmam volt megyém gazdasági egyesületének felhívása folytán 1 hold buzavetés termelési költségeit kiszámítani. (Halljuk! Halljuk!) Kiszámítottam, hogy fekete ugar, zöld ugar, javított tengeri és dohány után vetett búzánál — legdrágább természetesen a fekete ugarnak termelési költsége — az átlag mennyit tesz ki és azon kellemetlen eredményre jutottam, hogy egy katasztrális hold buzavetésnek a termelési költsége mintegy 120—125 koronára rug, természetesen felszámítva a szántási, fogasolási, elvetési költségeket, vetőmagot, aratási, cséplési költséget, adót és a föld haszonbérét. Számítsuk ennek ellenében, mi lehet a gazdának tiszta jövedelme ehhez képest? (Halljuk! Halljuk!) A mi klimatikus viszonyaink mellett középtermésnél alig számithatunk egyébre. Hat mm. felel meg körülbelül a jó középtermésnek. 14 koronánál magasabb árat a tapasztalás szerint nem számithatunk átlagban, mert a mostani kivételes ár talán véletlennek tulajdonitható, talán egyéb kereskedelmi viszonyoknak, talán a készletek hiányának, de a tömeg ezt sem élvezheti, mert szükségleteinek fedezésére kénytelen volt már augusztusban az akkori sokkal kisebb árakon adni el a termést. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Számítsuk tehát a 6 mm.-t 14 koronával: kijön nekünk 84 korona. Vonjuk le a 120 koronából, akkor látjuk, hogy minusa marad a szegény gazdának, a ki egész esztendőben küzd, hogy aratás után fáradsága gyümölcsét ilyenképen vegye fel. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha a gazda helyzete ilyen, nem lehet jó az iparosé sem. Különben is elözönlik az országot az ausztriai gyárakban készült, sokszor silány, rossz iparczikkek. Hogyan versenyezzen ezzel a mi bölcsőjében, vagy talán még ott sem lévő iparunk ? Kézműiparról mit szóljak ? Hiszen az meg épen nem tudja vele a versenyt kiállani. Ha pedig ez a két termelési tényező ilyen rossz helyzetben van, akkor a kereskedelem sem lehet nagyon virágzó. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hát miért nem állítjuk fel az önálló vámterületet, miután ehhez teljes jogunk van ?! (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) hln nem merek kételkedni kormányunk jóakaratában, hiszen kétségbe kellene esnünk, ha annak hazafiságát is kétségbe kellene vonnunk. Én attól félek, hogy a lojalitás szemüvegén néznek igen sok dolgot és a legmagasabb akarat előtt meghajolnak. Nem használják fel azt a kedvező alkalmat az önálló vámterület felállítására, a mely alig fog még egyszer ismétlődni. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Rákosi Viktor: Körber már nyilatkozott! Malatinszky György: Lehetnek, kik azt mondják, hogy az önálló vámterület káros, nem jó. Nem lehetetlen. Én szakember nem vagyok; a dolog mélyére való nyúlást szakemberekre bizom. De nézzük, jó-e a mostani állapot a közös vám-