Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-59

59. országos ülés 1902 február 26-án, szerdán. 153 szájon törülné az a szepesi német. És ott van az egész Dunántúl, ott van Tolna vármegye, ott az a kerület, a melyet én képviselek. Abban a vármegyében kétnyelvűség uralkodik, vannak németek, varinak magyarok; méltóztassék csak abban a kerületben a német nyelvű embereknél, legyenek azok akár kormánypártiak, akár függetlenségiek, eló'állani azzal, hogy ők a nagy Deutschturn-hoz tartoznak, vagy bogy külön nemzetiséget képeznek, majd meglátná, mit felelnek arra. (Ugy van! Ugy van! Tetszés.) Van azoknak az embereknek egy nagy lelki gyönyörűségük, a mit a t. képviselő ur is tapasztalhat. A mikor kaputos ember jön hozzájuk, előhívják a gyermekeiket és azt mondják: Der spricht ungarisch, der hat's schon gelernt. (Tetszés.) Attól sem ijedünk meg, a mit Korodi Lutz képviselő ur tegnap mondott: — és ez korbácsolta fel az indulatokat — hogy hagyjanak beszélni, mert különben nem beszélünk, hanem hazamegyünk és irunk. (Mozgás.) Nohát, t. képviselő ur, mit felel erre a szóra ?Nem volt-e direkt fenyegetés ránk nézve az, hogy, ha nem hagyjuk beszélni, majd találnak módot arra, hogy írjanak, még pedig, hogy ellenünk írjanak és denuncziáljanak ? Ez direkt fenyegetés volt. Ne féljenek, ebben a képviselőházban nem történik bántódásuk. Lindner Gusztáv: Mások szavaiért nem felelek. Pichler Győző: T. képviselő ur azt mondja, hogy másokért nem felel. Én kijelentettem, hogy a képviselő ur fellépésére egészen külön reflektálok, és hogy most csak Korodi Lutz képviselő ur beszédével foglalkozom. Midőn 1848-ban a szászok, szabadságkarczunk idején a szász vezérek által félrevezetve, ellenünk fordultak egész erejükkel és nemzeti és szabadságügyünk ellenségei gyanánt mutatkoztak be, akkor a szászok alapítottak egy u. n. Löwen-bataillont, a mely arról hires, hogy az osztrák katonai történetben martalóczsággal, de nem nagy hadi tettekkel vádolják. Ezek voltak az osztrák hadseregben az u. n. Hurrá-Jägerek. Madarász József: Hurrá-bataillon-nak nevezték. Pichler Győző: Folyton hurrá-t kiabáltak, de sohasem mentek előre. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Mikor egyszer Bem tábornok, (Halljuk! Halljuk!) a Löwen-bataillonból egy ily HurráJagert elfogott és az mint fogoly előállott és elkezdett sirni, mint egy gyerek, akkor Bem tábornok az ő tört németségével azt mondotta neki: »Weine nicht Löwe, weine nicht, geh' nach Haus', geschieht dir Nichts«. Legyenek nyugodtak, képviselő urak, ennek a nemzetnek türelme végtelen; e vita alatt sem történt velük semmi; gehts nach Haus', geschieht EuchNichts! (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsöbaloldalon.) Elnök: Következik a napirend szerint az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása. KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. III. KÖTET. Nyegre László jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Az interpellácziós-könyvben februárius 26-án bejegyeztettek a következő interpellácziők: Haydin Imre: a felvidéki takarmányhiány tárgyában a földmivelésügyi miniszter urboz; Szederkényi Nándor: az olasz kereskedelmi szerződés állítólagos meghosszabbításáról a miniszterelnök utján az összes kormányhoz. Elnök: Az interpellácziők a szokott időben fognak megtétetni. Következik a napirend szerint az 1902. évi állami költségvetés általános tárgyalásának (írom. 68.) folytatása. Farkas József jegyző: Pozsgay Miklós! Pozsgay Miklós: T. ház! Ha figyelemmel kísérjük a kormánypárt életfolyását, lehetetlen, hogy meg ne döbbentsen mindnyájunkat azon szomorú tapasztalat, mely a természetében gyökerező nembánomsága miatt jó néven veszi, ha más gondolkozik helyette. Könnyen felfogja és elfogadja azt a jelszót, hogy jog, törvény és igazság, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) mely ugyan kormány-indolencziából sárral tiportatik, de agilis kiröppentőjének, valamint pártjának tekintélyt és befolyást biztosit egész társadalmi életünkben ugy, mint a politikában. A letűnt Bánffy-kormány látszólag befejezte politikai feladatát. És az uj kormány büszkén hangoztatja a rendszerváltozást, a mely ugyan nincs, csak módszerváltozás. Mert mit látunk az életben? Tespedést, és a protekczió átkát, mely mételyként ette bele magát közéletünkbe. A jó kormánypárti kortest zsíros stallumokhoz juttatják, míg a szegény adófizető polgárt kipréselik. A t. túloldal állandóan szemünkre veti, hogy csak jajgatunk, de tenni nem tudunk. Igenis tudnánk, ha önök azzal az állítólagos többséggel kezeinket meg nem kötnék, a mely meghunyászkodásában a mi jó és üdvös előterjesztéseinket leszavazza. Mert önökben, t. túloldal, nincs meg a személyes bátorság, hogy a mindenkori kormányokkal szemben meg mernék mondani nyíltan és bátran, hogy nem járnak el helyesen, hanem szónokaik felállnak és elmondják nagy hangon, hogy az országban nagy bajok vannak, és a vége, a refrainja az, hogy nagy bizalommal vagyunk a kormány iránt és ez a kormány meg fogja menteni a hazát. (Derültség a szélsöbdloldalon.) Előttem a mai kormányrendszer épugy néz ki, mint egy vihardobálta hajó a tengeren, a mely tele van utasokkal, de az utasok csak jajgatnak és nincs egy segitő kéz, ki a kormányosnak, nincs egy tanácsadó, ki a kapitánynak figyelmét felhívná a bajokra, sőt azokat, a kik segíteni akarnának, visszaszorítják azzal, hogy ugy sem értenek a kormányzáshoz; de a mentő csónakokat megtartják és lefoglalják maguknak. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Előttem már annyi képviselőtársam muta20