Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.
Ülésnapok - 1901-58
58. országos ülés 1902 február 25-én, kedden. 139 rischen Monarchie.« Tehát Osterreichisch-ungarische Monarcbie! De megyek tovább. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy milyen iskolai feladatot adnak fel, pl. a hatodik gimnáziumban. Ott, a mikor akarják, hogy a tanulók a politikai költőkről értesüljenek, az írásbeli feladat ez: Walter von der Yogelweide als politischer Dichter.« (Zaj.) Itt van azután az »ungarische Aufsätze* és itt jövök a magyar tanításra. A negyedik gimnáziumi osztályban a magyar írásbeli feladata következő: »A dalnok átka Uhland költeménye nyomán*, (Derültség.) továbbá »Siegfried és Brunhilde küzdelme*. (Derültség. Zaj.) Ez a magyar szellem, ez a magyar feladat. (Zaj és derültség a szélsöbaloldalon.) Korodi Lajos: Hát miért ne tanulják magyarul a német irodalmat? (Zaj.) Pichler Győző: Azt a német órában tanítsák, ne a magyarban. A nyolczadik gimnáziumi osztályban azután az írásbeli feladat ez: »Olaszország Tasso korában.« Itt — és erre figyelmeztetem az összes jelenlevő tanférfiakat —• külön utasítás van adva, hogy e feladat kidolgozásánál milyen nyomokon induljon a tanuló, illetőleg milyen irodalmi férfiak, vagy költők fejtegetését vegye át. A feladat és az utasítás tehát így szól: » Magyar feladat, Olaszország Tasso korában.* Zárójelben pedig utasitáskép áll: Göthe nyomán. (Mozgás a jobb- és a baloldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Tessék! így járnak el!) A kimutatásban mindenütt a »magyarische Sprache« kitétellel találkozunk és a kimutatásból kitűnik, hogy mindenütt egyenlő számban tanítják a magyar és német nyelvet, kivéve az alsó osztályokat, a hol a német nyelvet több órában tanítják, mint a magyart. Most jön a nemzetiségi kimutatás. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Tudvalevő, hogy a közoktatásügyi miniszter ur a statisztikai adatok összegyűjtése czéljából iveket szokott szétküldeni, hogy azokon a nemzetiségeket feltüntessék, de ez természetesen közoktatásügyi tantervünk szerint a magyar nemzeten kívül még hazánk területén lakó nemzetiségekre vonatkozik, kik azonban a magyarok között élnek. Hogy van ez önöknél ? Az »Ausweis des Schülerstandes am Gymnasium und der Knabenelementarscliule« azt mondja: ÜSFationalitäten: Deutsche: 36, stb. majd tovább f»Magyarén« ennyi és ennyi. (Mozgás a baloldalon.) Hát önök, igen t. szász urak, azt tanítják gyermekeiknek, hogy itt nincs egy magyar nemzet, a melyben önök mint más ajkú, de egyenjogú honpolgárok élnek, hanem hogy a magyarok csak: »Nationalität«-et képeznek? (Nagy mozgás a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Szégyeljék magukat, hogy ilyen tudatlanok! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Pichler Győző: Ennél csak egy furcsább, a mi türelmetlenségüket legjobban jellemzi, ez pedig kimutatásuk további része, melyben ezt olvashatjuk : »Eumänen, Slaven, Zigeuner*, stb és utána a »Nemzetiségek (Nationalitäten)» alatt »Juden« so viel und so viel, (Derültség a jobb- és baloldalon.) E szerint azon liberális kormány alatt, a mely alatt élünk, a felekezet is mint nemzetiség szerepel a szászoknál. Kubik Béla: És ezt eltűri a kormány! Pichler Győző: Ez pedig nyomtatásban van! Hozzáteszem, hogy nem vagyok bizonyos benne, vájjon ennek kinyomatásához nem adott-e a közoktatásügyi miniszter ur állami segélyt? (Nagy derültség a jobb- és a baloldalon.) Bartha Ferencz: Be kell csukni azt az iskolát! (Felkiáltások a baloldcdon: Ki ott a tanfelügyelő ?) Pichler Győző: Engedje meg a t. ház, hogy most már egészen röviden áttérjek, — mert minden iskolához könyvtárak is tartoznak — azokra a könyvekre, a melyeket a gimnáziumi és az elemi iskolai tanulóknak bocsát rendelkezésére az iskola. (Halljuk! Halljuk!) Ballagi Géza: Előre is nevetünk! (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Pichler Győző: Arról a könyvről, a melyet Korodi Lutz képviselő ur, mint egyedüli magyar könyvet jónak látott a könyvtárnak ajándékozni, beszédem tovább folyamán külön fogok szólani. Itt van egy kimutatás. Czime: »Durch Greschenke.« Első részében a »Wissenchaftliche Bibliothek* felirat alatt olvashatjuk : Kari Rudolf, Leipzig, Mursaische Ausgabe, Der Sprachen- und Völkerkampf in Ungarn. (Mozgása jobb-és a szélsöbaloldalon.) Ámde menjünk tovább. »Franz v. Löcher: Vom Sprachen- und Völkerstreit in Ungarn . .« (Nagy zaj. Egy hang a szélsöbaloldalon: Gyermekeknek való olvasmány!) »Die ew. Schule in Siebenbürgen und die dieselbe drohenden Gefahren« — ez a felekezeti béke előmozdítására van. M. Rosenfeld: »Die Deutschen als Kulturkämpfer ím Banat« (Mozgás.) Wilbelm Obermüller: »Die Herkunft der Székler«. Tessék csak vigyázni, ott laknak köztük, hogy milyen fogalmat alkotnak a mi székely népünkről. Én nem vagyok székely, keveset voltam közöttük, de annak alapján, a mit ebben a házban és a történelembon róluk tanultam, ugy érzem, ugy tudom, hogyha a székely népről van szó, akkor nincsen olyan magyar ember, a ki a szivében irántuk bizonyos melegebb érzést és édes rokonszenvet ne érezne azért, (Általános tetszés.) hogy egy elhagyott nép így óvja meg az ő magyarságát, egyéni tisztaságát és jellemének kiváló sajátságait. (Elénk tetszés.) Kijelentem Korodi Lutz urnak, hogy sohasem akarok a Székelyföldön képviselő lenni, és hogy azért mondom ezt, nehogy a »Kronstädter Zeitungéban megint rágalmaztasson. A kérdés és könyvczim: Wilhelm Obermüller: s>Die Herkunft der Székler und die atlantisch-indische Zigeunerrassen« (Nagy moz18*
