Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-58

138 58. országos ülés 1902 mányzat és közigazgatás gyakorlati lehetősége és az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszik, tehát csak ennyiben eshetik külön szabályozás alá.« Ebben a két alineában le vannak fektetve a nemzetiségi törvények alapelvei, csak ez lehet egyedül mérvadó a nemzetiségi törvény megítélésénél ; én azonban tovább megyek, és azt mondom, hogy minden további tétele ennek a törvénynek, a mely a következő pontokban foglaltatik és ellentétben áll ezen alapelvekkel, nem lehet e nemzet kormányzatában mérvadó, [Halljuk! Halljuk!) azokat nem szabad teljesíteni, mert abban a pillanatban, a mint törvénykönyvünkben egyetlenegy, bármilyen rövid törvény is van, a mely ennek a nemzetnek egységét veszélyezteti, ez a törvény ránk nézve nem mérvadó. (Ugy van! a szélsőbaloldalion.) Csakis azok a törvények lehetnek ránk nézve mérvadók, a melyek a nemzeti érdeket, a nemzet egységes fejlődését mozdítják elő. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ki van fejezve, — és itt konczessziót adok a kormánynak — épen Deák Ferencz szellemében, ebben a két bevezető alineában az, hogy minden más törvény, a mely akár technikai, akár országos nagy nemzeti érdekből ezt az elvet megbolygatja, nem lehet erre az országra nézve üdvös, ebben az országban érvényes, annak foganatosítása lehetetlen. A mikor én végighallgatom a szász képviselő uraknak beszédét, arra a gondolatra jutok, hogy ők ravasz öntudattal — a ravasz szót nem privát polgári gonosz értelmében veszem, csak politikai ravaszságot értek — nagyon kétfélekéjjen magyarázható mondatfüzéseket és kifejezéseket használnak. Az egyik magyarázat ide szól a háznak, a másik magyarázat haza szól, de nemcsak haza, hanem a külföldi, a német sajtónak. Mert hogy milyen gondolkozásuak a szászok és milyen az ő felfogásuk, arra csak egyetlenegy példával akarok alludálni. (Halljuk! Halljuk!) Az ember az életben akkor igazán őszinte és akkor cselekszi azt, a mit szive, legjobb meggyőződése és gondolkozása parancsol, a midőn családjáért fáradozik, családja érdekében működik. Akkor őszinte szerintem az ember ténye és lelki megnyilatkozása, midőn azon fáradozik, hogy gyermekeit mily szellemben nevelje fel. A szülő legnagyobb gondja, hogy gyermekét ugy nevelje fel, a mint azt legjobbnak, legnemesebbnek és leghelyesebbnek találja. Épen azért elhagyva sok minden más példát, csak arra utalok, hogy az igen t. képviselő urak, kik itt a szász érdeket védik és azt mondják, hogy ennek az államnak ilyen meg amolyan hű polgárai, a gyermeknevelés terén milyen irányzatot követnek. (Halljuk! Halljuk!) Arra nézve, hogy mily szellemben nevelik fel gyermekeiket, előttem fekszik egy értesitő e czimmel : »Evangelisches Obergymnasium und die damit verbundene Knabenelementarschule und Mädchenschule zu Bistritz.« február 25-én, kedden. Zárjelben a nagy gót betűk mellett kis betűkkel »Siebenbürgen«. Ez egy iskolai értesitő, a melyet be kell mutatni Wlassics közoktatásügyi miniszter urnak. (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Hát a helységnevekről szóló törvényt vájjon nem hozták még meg, hogy Bistritzről lehet szó ? Ilyen kormány ül ott ? Szégyelje magát! (Zaj és mozgás jobbfelöl.) Hellebronth Géza: A »Pester Lloyd« is válaszolhat ! Kubik Béla: ISTem tudják megrendszabályozni az urakat! (Zaj.) Pichler Győző : T. ház! A programm, a mely német nyelven jelenik meg, felöleli és ezért tartottam ezt legalkalmasabbnak — a középiskolát a gimnáziumban, a női nevelést a Mädchenschuleban, az elemi fiúnevelést a Knabenschuleban, tehát minden alapvető és közép tanintézetben foglaltatik és jellemeztetik itt. Hát ón sorra veszem és egész röviden fogom kimatatni, hogy mi foglaltatik a programúiban. (Halljuk! Halljuk !) Először beszél a személyváltozásról és midőn leirja egy uj tanárnak vagy egy elhalt tanárnak — hisz az mindegy — életrajzát, a midőn tehát nem az ő helyiségéről van szó, azt mondja: »Er wurde am 9. August 1871. in Fünfkirchen geboren,« aztán tovább. . . . Veszelovszky Ferencz: Háta »PesterLloyd« ! (Zaj.) Pichler Győző: Bocsánatot kérek, nekem a Pester Lloyd nem mérvadó, ép ugy, a mint nem mérvadók a jiánszláv lapok sem, Én a Maticzát sohasem támogattam, de a képviselő ur sokat áldozott már a Maticzára, a mig be nem csukták azt az intézetet. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Horváth Gyula: Kár volt közbeszólni! Pichler Győző: Én a nemzetiségi képviselők életrajzi adatai iránt is nagyon érdeklődöm. Minden magyar város, a melyik nincs is Erdélybén, vagy, a mint ők mondják, Siebenbürgenben, német nyelven szerepel ebben a könyvben. De menjünk csak tovább. Az iskolai tanításnál az első osztályban négy óra a német, három óra a magyar, a további iskolákban egyenlő a magyar és a német órák száma. Rákosi Viktor: Azért nem tud Korodi ur magyarul! Pichler Győző: De hogy milyen a magyar tanítás ebben a három órában, majd arra is áttérek. Most csak egy tételt akarok felolvasni. A gimnázium negyedik osztályában — hogy lássuk, milyen tisztán állítják oda e közjogi fogalmakat az ifjuságnak, hogy megmutassák, hogy ez az a haza, a melyet oly nagyon hangoztatnak — azt mondja a programm: »'deographie und Geschichte. Éingehende Geographie von MittelEuropa, insbesondere der Osterreichischen-Unga-