Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-37

37. országos ülés 1902 január 25-én, szombaton. 89 Lázár Árpád jegyző: Molnár József, a zár­számadásvizsgáló-bizottság előadója! Molnár József előadó: T. ' ház! A zár­számadásvizsgáló-bizottság részéről van szeren­csém kétrendbeli jelentést benyújtani. Ezeknek egyike vonatkozik az 1900-ik számadási évnek pótnegyedében (írom. 28, 92), továbbá az 1901-ik zárszámadási év első (írom. 29, 92), második (írom. 9, 92) és harmadik (írom. 56, 58, 92) negyedében tett tulkiadásokról, előirányzat nél­küli kiadásokról és hitelátruházásokról beterjesz­tett számvevőszéki jelentésre. A második vonat­kozik a Magyar- és Horvát-Szlavonország között az 1899-ik évre megejtett leszámolásra vonatkozó jelentésre (írom. 57, 93). Kérem mindkét rendbeli jelentést kinyo­matni, szétosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzni. Elnök; A zárszámadási bizottság bemutatott két jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre tűzése iránt a ház határozni fog. Következik az indítvány- és interpellácziós­könyvek fölolvasása. Lázár Árpád jegyző: Tisztelettel jelentem, hogy az inditványkönyvbe ujabb bejegyzés nem történt; az interpellácziós-könyvbe a mai napon a következő bejegyzés történt: Gorove László, az egyetemi nemzeti párt politikai működése tárgyában, a belügy- és a kultuszminiszterhez. Elnök: Az interpelláczió a szokott időben, ;i mennyiben pedig az ülés előbb végződnék, az ülés előtt fog beterjesztetni. Következik a vármegyék pénztári és szám­vevőségi teendőinek ellátásáról szóló törvény­javaslatnak (írom. 12 43) harmadszori felolvasása. Lázár Árpád jegyző (olvassa a törvényjavas­latot). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásában, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem a t. ház azon tagjait, a kik a most felol­vasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásában elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában elfogadta s eszerint az tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz kül­detik át. Következik a mentelmi ügyek tárgzalása. Lázár Árpád jegyző (olvassa:) A mentelmi bizottság jelentése, (írom. 59) párviadal vétségé­vel vádolt Ugron Gábor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Kabós Ferencz, a mentelmi bizottság elő­adója : T. képviselőház! A bxidapesti kir. fő­ügyészség 1900. évi június hó 22-én 2832. szám alatt Ugron Gábor országgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérte, hogy ellene párviadal vétségeért a birói eljárást folya­matba tehesse. A képviselőház 1901. február hó 1-én tar­KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. ír. KÖTET. tott ülésében hozott határozatával a képviselő ur mentelmi jogát fel is függesztette. A budapesti kir. büntető törvényszék a vizsgálat befejezte után kitűzte a főtárgyalást 1901. november hó 6- 3.1'B., £1 melyet azonban nem tarthatott meg, mivel Ugron Gábor urat az uj országgyűlés tartamára képviselővé választották, és igy mentelmi jogának az uj képviselőház által leendő felfüggesztése vált szükségessé. A budapesti kir. főügyészség 1901. október hó 30-án tartott 3807. szám alatt kelt felter­jesztésével kéri tehát a birói eljárás folytatha­tása czéljából Ugron Gábor országgyűlési kép­viselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság, tekintettel arra, hogy a vizsgálat tárgyát képező és Ugron Gábor or­szággyűlési képviselő által Rohonczy Gedeon úrral 1901. márczius 10-én vivott kardpárbaj megtörténte a párbajsegédek és a jelen volt or­vosok vallomásaival bizonyítva van, javasolja a tisztelt képviselőháznak, méltóztassék Ugron Gábor országgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ez ügyre vonatkozólag felfüggeszteni. Elnök: Nem kivan szólani senki sem ? Madarász József képviselő ur kivan szólani. Madarász József: T. képviselőház! Ha senki nem kivan itt szólani, én, a ki eddig is, mielőtt a párbajok ellenében majdnem az egész müveit világon egy mozgalom indult meg, azon véle­ményben voltam, hogy a párbaj, ha halál követ­kezik belőle, épp oly gyilkosság, mint más gyil­kosság, ha pedig nem következik be, akkor is mindenesetre a polgári törvénykezésnek és igaz­ságszolgáltatásnak bűnös mellőzése, de senkit. a ki képviselővé választatott, addig, a mig kép­viselői megbizatása le nem telt, nem adtam ki, tehát természetes következés, és még inkább következés most, midőn a világ, még azok is, a kik hányivetiek szoktak is lenni és a polgári igazságszolgáltatást nem kívánták, most, mikor ezt kívánják, természetes, hogy én nem járul­hatok ehhez és ellenzem az előadó ur által aján­lott javaslatnak elfogadását. (Helyeslés a szélsS­balolclalon.) Elnök: Kivan valaki hozzászólani a tárgy­hoz? (Nem!) A mennyiben hozzászólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a hatá­rozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a mentelmi bizottságnak Ugron Gábor képviselő ur men­telmi ügyére vonatkozó s az előadó ur által előadott javaslatát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem a t. ház azon tagjait, kik a men­telmi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) A ház tehát a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, Ugron Gábor képviselő ur mentelmi jogát ez ügyre vonatkozólag; felfüggeszti. Lázár Árpád jegyző (olvassa): A képviselő­ház mentelmi bizottságának jelentése (írom. 60) rágalmazás vétségével vádolt Szüllő Géza ország­gyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom