Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-35

50 35. országos ülés 1902 január 21-én, kedden. ság megbízásából a következő előterjesztést tenni: A bizottság múlt évi deczember bó 14-én és folytatólag deczember 16-án tartott üléseiben bírálat alá vévén Gabányi Miklósnak, a dió­sadi választókerületben 1901. október 2-án meg­választott országgyűlési képviselőnek megválasz­tatása ellen Perber Mór ev, református lelkész és társai által beadott panaszt, deczember 16-án tartott ülésében szavazattöbbséggel a következő határozatot hozta (olvassa): A bíráló-bizottság a házszabályok 66. §-a 2. bekezdése alapján a tárgyalást elnapolja és annak felderítésére, hogy az 1901. október 2-án Diósadon megejtett válasz­tás alkalmával fordultak-e elő olyan visszaélések, melyek a házszabályok 71. §-ának c. pontjába ütköznek és a melyeket a panasz felsorol, a vizs­gálatot elrendeli, s annak keresztülvitelével Isse­kutz Győző országgyűlési képviselőt bizza meg. Vau szerencsém az ezen ügyre vonatkozó összes jegyzőkönyveket, a határozatot és a többi iratokat a házszabályok 78. §-a értelmében azzal a tiszteletteljes kéréssel bemutatni, hogy a további intézkedéseket méltóztassék megtenni. Endrey Gyula: Mélyen t. ház! A nélkül, hogy a többség által a határozatban kifejezett véleményre megjegyzést tennék, igen fontos köz­jogi aktusról lévén szó, azt a kérelmet akarom a t. ház elé terjeszteni, méltóztassék a kisebb­ségnek különvéleményét a ház előtt felolvastatni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Madarász József: Fel is kell olvasni! Azt ki kell jelenteni! Münnich Aurél: Bocsánatot kérek, ez szemre­hányás akar lenni. A kisebbségi vélemény nem a határozatra vonatkozik, hanem egy közbeneső kérdésre, mely a tárgyalás folyamán elintézést nyert. Méltóztassék tehát a jegyzőkönyvet telje­sen felolvastatni és akkor ki fog tűnni, hogy mire vonatkozik a kisebbségi vélemény. (Helyes­lés. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Elnök: A határozat indokai tehát fel fog­nak olvastatni, miután a határozatot már maga a biráló-bizottság elnöke felolvasta. Kubik Béla jegyző (olvassa az indokokat). Elnök: Itt van továbbá az a jegyzőkönyv, a melyet a bíráló-bizottság elnöke emiitett, mint olyat, a melyből a felmerült vélemény­különbségek kiderülnek, ós a melyhez csatolva van az a különvélemény, a melynek felolvasását a képviselő ur kívánta. Méltóztassék meghall­gatni a jegyzőkönyvet. (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) Lázár Árpád jegyző (olvassa a jegyzö­könyvet). Elnök (a jegyzőkönyv olvasása közben): Itt történik czélzás arra a véleményre, a mely­nek felolvasását Endrey képviselő ur tulaj don­képen kérte. E szerint azt hiszem, a jegyzőkönyv további olvasása helyett inkább ezt a véleményt olvassuk fel. Kubik Béla jegyző (olvassa Issekutz Győző különvéleményét). Elnök: Most a jegyzőkönyv olvasásának folytatása következik, minthogy azt a biráló­bizottság elnöke kívánja. Lázár Árpád jegyző (olvassa folytatólagosan a jegyzökönyvet). Elnök: T. képviselőház! A biráló-bizottság ezzel eleget tett a házszabályok 78-ik §-ának, a mely szerint határozatait elnöke által a ház­nak bejelenti. Ugyancsak a házszabályok 78-ik §-a azt rendeli, hogy a ház azon képviselőket, a kiket a biráló-bizottság végleg igazolt képvise­lőknek jelentett ki, a végleg igazolt képviselők jegyzékébe beíratja; azoknak helyébe, kiknek választása megsemmisíttetett, uj választást ren­del, s ennek eszközlésére az elnököt utasítja és az elrendelt vizsgálatnak a bizottsági utasítás szerint leendő végrehajtására a biráló-bizottsá ­gok, illetőleg az igazolási állandó bizottság által kijelölt tagokat kiküldi. Ebben az esetben maga a biráló-bizottság jelölte meg a házszabályok 68. §-a alapján és pedig a 67-ik §. értelmében eszközlendő vizs­gálatra Issekutz Győző képviselő urat. E szerint Issekutz Győző képviselő urat felkérem arra, hogj- a házszabályok 81. §-ában előirt eskünek letételére jelentkezni szíveskedjék. Lázár Árpád jegyző ur fogja az eskü szö­vegét olvasni. Lázár Árpád jegyző (olvassa az eskü- szö­vegét). Issekutz Győző (leteszi az esküt). Elnök: T. ház! Napirend előtt Molnár Já­nos képviselő ur kivan személyes, kérdésben beszélni. Molnár János: T. képviselőház! Tegnap a honvédelmi miniszter ur beszéde alatt véletlenül nem lévén a házban, legyen szabad most három­négy per ezre igénybe vennem a t. ház szíves figyelmét, személyes ügyben. Távol legyen tőlem, hogy én azzal vádoljam vagy gyanúsítsam a honvédelmi miniszter urat, vagy akár csak föltételezzem is róla, hogy azo­kat a szavakat, a melyekkel ő itt az » Alkot­mánya egyik czikkéről megemlékezett, ugy értel­mezte volna, mintha az »Alkotmány« azon czikkeket attól az egyéntől kapta vagy kérte volna, a kit a miniszter ur zsurnalisztának nevezett, mások pedig csirkefogónak bélyegeztek. Mivel azonban azok a szavak ugy is értelmez­hetők, vagy legalább is ebben a tekintetben a gyanúnak vagy a lehetőségnek bizonyos latitüd­jét engedik meg, legyen szabad kijelentenem, hogy az »AIkotmány« szerkesztősége azt a köz­leményt olyan zsurnalisztától kapta, a kit főnöke tisztességes, gentleman embernek ismer és nem azoktól, mert ketten vannak, a kik ellen a t. miniszter ur tudomása szerint is, meg az ón tudomásom szerint is, bűnvádi feljelentést tettek, mert az »Alkotmánya ezeket nem is ismerte . . . (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez nem szemé­lyes kérdés! Elénk ellenmondás a néppárton.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom