Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-35

35, országos ülés 1902 Kérem, ha még egy pillanatig vár a képviselő n r, meg fogja látni, hogy ez személyes kérdés. Elnök: Kérem, méltóztassék azt reám bízni, hogy a tanácskozás szabadságának micsoda korlátokat kell szabni. (Általános helyeslés.) Molnár János: Mondom, azokat nem is ismerte, velük semmiféle reláczióban nem állt, tőlük semmiféle közleményt nem nyert. Ez, t. képviselőház, a mint az itt beleszólt t. képviselő ur is mondotta, nem látszik személyes ügynek, hanem az »Alkotmány« ügyének, mely a t. ház elé nem tartozik. De mivel mindenki tudja, hogy az » Alkotmányinak kiadótulajdonosa én vagyok . , . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tudjuk nagyon jól! Molnár János: ... ós én reám vetne árnyékot az, ha olyan szerkesztőséggel működném, mely olyan egyénekkel, mint a milyeneket a t. miniszter ur tegnap emiitett, vagy ha egyáltalában kétes exisztencziákkal állana összeköttetésben : szükségesnek és kötelességemnek tartottam személyes reputáczióm érdekében felszólalni. Egyébként köszönöm a t. ház szives figyelmét. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. képviselőház! Engedelmet kérek, hanem én a t. apát ur felszólalását teljesen feleslegesnek tartom. (Felkiáltások a baloldalról: Nem apát, képviselő!) Tehát a t. képviselő urnak felszólalását teljesen indokolatlannak tartom. Ha az » Alkotmány* olyan nagyon ártatlan és olyan nagyon igazságszerető volna, mint a hogy a t. képviselő ur azt odaállítja, előállván azzal, ismételten hangsúlyozva, hogy ő a szerkesztője (Felkiáltások: Kiadótulajdonosa!) vagy kiadótulajdonosa, azt kérdem a t. kéjrviselő úrtól, méltóztassék megmondani, hogy az »Alkotmány «-na,k a:Zon közleményeért, a melyben nem tudom most, négy, öt vagy hat éve azt irta rólam, hogy én ezüst-kanalakat loptam, elvállalja-e a felelőséget? (Tetszés jóbbfelol.) JSTe méltóztassék tehát oly melegen pártolni minden szemetet, a mi az »Alkotmány«-ban megjelenik. (Elénk helyeslés és taps jóbbfelol.) Elnök: Molnár János képviselő ur személyes kérdésben kér szót. (Mozgás.) Molnár János: T. képviselőház! A t. honvédelmi miniszter urnak provokácziójára vagyok bátor kijelenteni, hogy én akkor, a mikor a t. honvédelmi miniszter ur szerint azon czikk megjelent, az Alkotna ány-nyal semmiféle összeköttetésben nem voltam. (Elénk derültség jobbfelöl. Zaj.) Ernszt Sándor: Az igazságot nem lehet eltagadni ! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Oh ! az ártatlan! (Derültség.) Molnár János: Én csak 1898. vagy 1899. január 1-je óta vettem át az Alkotmányt, tehát azért, a mi akkor történt — mert nem tudom, hogy mi és miként történt — semmiféle felelőséggel nem tartozom. Ha pedig azon időszakra január 21-én, kedden. 51 értette a t. miniszter ur — nem tudom, milyen kifejezéssel is élt — a »szemetet«, a mely óta én vagyok a kiadótulajdonos, legyen szabad azt egyszerűen visszautasítanom. (Helyeslés a haloldalon. Derültség jobbfelöl. Zaj.) Simonyi Semadam Sándor: Ugy látszik, Kubinyi ur nagyon igazságos ember! Elnök: Következik napirend szerint az 1889 : VI. t.-cz. 14. §-a, valamint az 1895 : III. t.-cz. rendelkezéseinek, illetőleg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujoncz jutalék mennyiségének az 1902. év végéig való fentartásáról szóló törvényjavaslat (írom. 30, 46) harmadszori felolvasása. Lázár Árpád. jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e harmadszori felolvasásban az imént felolvasott törvényjavaslatot? (Igen! Nem!) Azok, a kik elfogadják, szíveskedjenek, felállani (Megtörténik.) A többség a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban elfogadta. Következik az 1902-dik évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslatnak (írom. 31, 47) harmadszori felolvasása. Lázár Árpád jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban elfogadta. Következik a pápa-bánhidai helyi érdekű vasút engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata (írom. 18, 41). Dobieczky Sándor előadó: T. ház ! A kereskedelemügyi miniszter ur a pápa-bánhidai helyi érdekű vasút engedélyezésére kér meghatalmazást. A tervezett vasút két meglevő vasutat szelvén át, tényleg három szakaszra osztható. Az első szakasz a magyar királyi államvasutak pápai állomásából kiágazólag a győr-veszprémdombovári vasút Varsány állomásába torkol. Varsányból kiágazva a második rész a császári királyi szab. déli vaspálya Kisbér állomásához csatlakozik. A harmadik rész Kisbér állomásból kiindulva a magyar királyi államvasutak bánhidai állomásában végződik. Az egész vasut hossza 91*8 kilométer. Ebből Komárom vármegyére 40, Veszprém vármegyére pedig 51'8 kilométer esik. E vasut czélja, hogy az átszelt vidék gazdasági és kulturális viszonyait fejlesztvén, a népességnek további elszegényedését és kivándorlását meggátolja. E vasut ugyanis előmozdítaná a nyerstermékek értékesítését, az erdőségek czélszerü kihasználását, különösen pedig szóntelepek ujabb feltárásával és a meglevő szénbányák fejlesztésével ujabb foglalkozást nyújtana a vidék lakosságának. E vasut kiépítését czélzó