Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.
Ülésnapok - 1901-48
48. országos ülés 1902 február 7-én, pénteken. 331 ezt vívmánynak tekinti. A t. többség bizonyos fanatizmussal adta meg magát sorsának és az ellenzéki férfiaknak azt mondják mindig: önök sem tudnák máskép és jobban megcsinálni. De, t. ház, azt mondja a pénzügyminiszter ur, hogy: »Magyarországon, különösen a vidéknek talán tulnyomólag agrárius jellegénél fogva, a ruganyosság és az ellenállási képesség, a képesség a csapások kiheverésére sokkal nagyobb, semhogy önök gondolnák.« A pénzügyminiszter ur most hivatkozik az ország agrikulturális jellegére. Méltóztatik-e emlékezni rá, midőn az ország jelenlegi adórendszerének kiépítéséről szó volt, hivatkozott volna-e az ország agrikulturális jellegére a pénzügyminiszter ur? Igen, mert az agrikulturális jellegnél a íluktuáczió mégis kisebb ezen a téren, mint más téren, Igen, most hivatkozik erre a jellegre. Mi az ellenzéki oldalon mindig azt mondjuk, hogy a teherviselési képesség nincs többé arányban azzal, a mi terhet el kell viselni. (Igaz! Ugy van! a néppárton.) Hiába bizonyítjuk azonban mi ezt mindenféle módon hiába mondjuk mi, hogy a közterhek szajrorodtak, hogy maga a föld is mobilizáltatik, hiába mondjuk ezeket, nem czáfolja senki, a pénzügyminiszter ur sem, az előadó ur sem, hanem beszél arról, hogy vannak feleslegek. Az előadó ur beszél pedig arról, hogy épen a jelen költségvetés tanúsága szerint is a kormány a maga rendezett gazdaságának eszközeivel szakadatlanul készíti elő a magángazdaság számára is a kedvezőbb időknek visszatérését. Mikor fognak visszatérni ezek a kedvező idők a magángazdaság számára? Nyitra megyében 20 év előtt 480 nemesi birtok volt és ezen 20 év alatt 300 nemesi család deposszedálódott. Az egyenes adók mellett a községi adók épen Nyitra megyében borzasztó módon emelkedtek. 1883-tól 1900-ig emelkedtek ezek a terhek 391.000 koronáról 1,045.000 koronára, emelkedtek tehát 250 °/ 0kal. Ha az egyes községeket veszszük, pl. NagySurányban ezen 17 év alatt 4356 koronáról emelkedett 32.626 koronára, tehát 749 %-kal, Nagy-Bossányban emelkedett 1104 koronáról 11.456 koronára, tehát 934 °/o-kal. Ha ezeket a pótadókat aranyifjúk a direkt adókhoz, akkor azt látjuk, hogy épen a legszegényebb járásban, a privigyei vagy miavai járásban a községek pótadója 120—140°/o. Ha a pénzügyminiszter ur az adóreformot nem akarja most beterjeszteni, akkor önök, t. többség, felelőséget vállalnak vele együtt azokért az adóaránytalanságokért, melyek most általánosak. Budajiesten 46 tőzsdelátogató átlag 889 frt után van megadóztatva és fizet 141 frtot, 12 pénzügynök átlag 738 frt után van megadóztatva és fizet 134 frtot, 872 fővárosi ügyvéd átlag 790 frttal megadóztatva fizet 930 frtot, 626 orvos átlag 782 frttal megadóztatva fizet 136 frtot, 3302 vidéki ügyvéd átlag 426 frt után megadóztatva fizet 179 frtot. Mig Beregben egy telek után fizetnek 99 frtot, Aradban 143 frtot, Temesben 216 frtot. Az ellenzék követelésére végre nagynehezen behozatott a börze-adó. Ezen adó az előbbi években és most is csak 440,000 koronára van preliminálva. Ugyanazon időtájt felemelték volt a szegény embereknek egy kereskedelmi adónemét, t. i. a marhalevél-űrlapok árát és ez jövedelmez 1.989,000 koronát, tehát majdnem ötszörösét. Csak mellékesen mondom, a börze-adó jövedelme Németországban majdnem 50 millió. A pénzügyminiszter ur expozéjában bizonyára nem véletlenül mondotta volt, hogy a múlt évben közepes termés volt és a búzaárak, daczára az őrlési eljárás megszüntetésének, nem emelkedtek, és igy azok a remények, melyeket sokan ehhez az intézkedéshez fűztek, egyáltalán nem mentek teljesedésbe. Beszédének ezt a részét a kormánypárt rögtön helyesléssel honorálta. Azóta hoszszabb idő folyt le, és ugyanezen jmrtnak másik része igen fényesen és világosan bebizonyította, hogy az őrlési eljárás, a mint az életbelépett és a törvényben van, fentartandó, mert megváltoztatása rengeteg veszedelmet jelentene. 1875 óta a búzaárak egyre hanyatlanak; 1875 óta az amerikai búza, 1888 óta az oroszországi, 1890 óta az indiai, 1893 óta az argentiniai búza rengeteg befolyást gyakorol az európai piaczokon a búzaárakra. S hogy ha még ez a verseny lojális lett volna, de épen az északamerikai baisse-spekuláczió miatt a magyar buzaárak folyton ingadoztak, két világrész spekuláczióját mindig_ végigszenvedték. Miklós Ödön t. képviselőtársunk, midőn a közraktárakról szól, a következőket mondja: »Itt van Bajorország példája, a hol az idei jelentésekből kitűnik, hogy ezen közgazdasági raktárak összműködése által a gazda-társadalom szemtermelése értékesítésénél 160 krnyi megtakarítást tudott elérni, szemben az ezelőtt mutatkozó értékeléssel, Ha azt a 10 — 20 millió métermázsányi szem-forgalmat veszem figyelembe, a mely aratás után egy vagy két hónap alatt ebben az országban megindult, ugy ezt ezekkel a számokkal megszorozva, 60 milliónyi értek az, a mely igy a magyar mezőgazdaságnak javára válhatnék^ Midőn a fedezetlen határidő-üzletről volt szó, akkor különösen Buzáth t. képviselőtársam rámutatott arra, hogy a spekuláczióval rendkívül lenyomják a buza-árakat. Akkor a t. miniszterelnök ur felkelt, és kigúnyolt bennünket ezen az oldalon. Ma kimutatja Miklós Ödön t. képviselőtársam, hogy ezen spekuláczió következtében körülbelül 60 millió differenczia létezik. Miklós Ödön t. képviselőtársunk még egy, rendkivül nevezetes dologra tesz engem figyelmessé. Azt mondja, hogy alighanem befektetésekre lesz szükség: »Az ilyen tőke-szegény országban, ahol az állam szükségleteire sokat elvonunk, valamit vissza is kell adni. És ha gazdasági fellendülésünk jövőjére gondolunk, lehe42*
