Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-40

140 40 országos ülés 1902 az átlaga, mikor a miniszter ur hat esztendei átlagra hivatkozhatok, hogy még akkor is min­dig 50 millióval máskép irányozza elő a költség­vetést, mint a milyen annak az eredménye, ez nem lehet véletlennek a müve, éhben rendszer van, ez szántszándékosság. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) De a miniszter ur nem is tagadta, hogy ez rendszer. Hiszen 1900. április 8-án tartott be­szédében azt mondja, hogy ezt igenis szántszán­dékosan teszi és neki épen a legerősebb oldala az, a mi miatt támadjuk, neki épen a legerő­sebb oldala az, hogy irreális költségvetéseket terjeszt be, épen a legerősebb oldala az, hogy tévedésben tartja az országgyűlést, neki épen a legerősebb oldala az, hogy a pénzkészleteket rakásra gyűjtse. Pichler Győző: Miért? (Zaj.) Csávolszky Lajos: T. ház! A pénzkészletek­ről a pénzügyi bizottságban is szó volt, szóba hozta Komjáthy t. képviselőtársam, a lapok is közöl­ték ezt, másnaj) azonban már megjelent a fél­hivatalos kommüniké, hogy ez nem igaz; tegnap az előadó ur azt mondta, hisz ők nem tagadják a pénztári készleteket, a pénzügyi bizottság je­lentésében is benne van, hogy ezekből a kész­letekből mennyit használtak fel ekkor ide és ak­kor oda. De nem erről van sző, hanem arról, hogy mennyit tesznek a pénztári készletek? Ez­zel azonban nem akarnak és nem mernek elő­rukkolni. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Pichler Győző: Mennyi az eltitkolt felesleg? Csávolszky Lajos: Pedig nincs szükség sem a félhivatalos kommünikére, sem az előadó ur jelentésére. Hiszen az állami számvevőszék jelen­téséből mindenki elolvashatja, hol vannak azok a pénzkészletek és mennyire rúgnak. Méltóz­tassanak megnézni az állami számvevőszék jelen­tését, ott ezek három csoportban vannak fel­sorolva : az első csoportban, hogy mely össze­gekre rúgnak azok a pénzkészletek, melyek magán pénzintézeteknél vannak elhelyezve, másodszor mennyire rúgnak azon előlegek, me­lyek másutt vannak elhelyezve és harmadszor mennyire rúgnak azok az előlegek, a melyek a posta- és távirdahivatalnál vannak deponálva. Az állami számvevőszék kimutatja, hogy a pénzintézeteknél el van helyezve 131,468.000 — mindig csak kerek számban beszélek — egyéb helyeken el van helyezve előlegképen 72,380.000 korona, végül a posta- és távirdahivatalnál mint előleg el van helyezve 26,670.000 korona. Ha méltóztatnak kíváncsiak lenni, el­mondhatom azt is, hogy a magán-pénzintéze­teknél mennyi pénzt helyezett el a pénzügy­miniszter ur. (Sálijuk! Halljuk! a szélso­baloldalon.) A magán-pénzintézeteknél elhe­lyezett állami pénzek a következők: (Hall­juk! Halljuk! bal felöl.) A magyar Altalános Hitelbanknál 80.110,000 korona; az Osztrák­Magyar Banknál 12 millió korona; a Pesti Magyar Kereskedelmi banknál 6.850,000 ko­január 29-én, szerdán. róna; a Hazai Első Takarékpénztárnál 4.525,000 korona; az Országos Központi Hitelszövetkezet­nél 3.600,000 korona; a Bécsi Union-Banknál 2.410,000 korona; (Mozgás a szélsobaloldalon.) a Magyar Ipar- s Kereskedelmi Banknál 2.400,000 korona. Ez az a bukófélben levő bank. (Mozgás és zaj a szélsobaloldalon.) Ez a pénz már valószinüleg a román petróleum-for­rásokba beleesett. (Mozgás. Derültség balfelöl.) Hát jó lesz, ha a pénzügyminiszter ur tájékoz­tatja az országot, hogy mennyi van még ennél a pénzintézetnél, és ha van még valami, bizto­sítva van-e az? A Hazai Banknál 2,051.000 K., a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál 2,013.000, a Kisbirtokosok Földhitelintézeténél 1,600.000, a Leszámítoló és Pénzváltó Banknál 1,173.000, az Agrár-banknál 1,009.000 korona, stb. össze­sen 131 millió korona van tehát elhelyezve a magánpénzintézeteknél. Az, hogy ezen magán­pénzintézeteknél elhelyezett pénzek gyümölesö­zőleg vannak-e elhelyezve, mennyi kamatot hoz­nak, nem tűnik ki. Nem tűnik ki a zárszáma­dási jelentésből ós lesz szives a pénzügyminisz­ter ur felvilágosítást adni arra nézve, hogy azok a pénzek mennyi kamatozás mellett vannak ot­tan elhelyezve, mert mi azt nem tudjuk, mi csak azt tudjuk, hogy ezek a pénzek egy utolsó csejm vérig kifosztott szegény népnek a fillérei. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) és hogy azok a szegény gazdák, a kiket a végre­hajtók földönfutókká tettek, vagy azok a kis­iparosok és kereskedők, a kik száz perczentre vették fel a pénzt, hogy a liczitácziót kikerül­hessék, ha odamennének azon pénzintézetekhez, és megnéznék azoknak kasszájában a bankje­gyeket, felismernék, és azt mondanák: hiszen ez az a pénz, a mely az én utolsó rongyom elárverésé­ből befolyt, ez az a pénz, a mit én 100 0 /0-ra vettem fel, és odaadtam, mert azt gondoltam, hogy az államnak véghetetlen szüksége van rá. És ime, most kiderül, hogy az államnak nincs szüksége rá, hanem ott hever a bankok kasszá­jában a részvényesek gazdagítására. (Ugy van! Ugy van! Élénk tetszés a szélsobaloldalon.) Hány tönkrement exisztenczia van ott eltemetve, hány elpusztult adóalap van ott azokban a pénzinté­zetekben ? (Ugy van! Ugy van! a szélsobalol­dalon.) Szörnyű, embertelen állapot ez; ez való­ságos őrült financz-politika, pénzgyüjtést eszkö­zölni ma Magyarországon, mikor annyi a válság és annyi a közgazdasági és anyagi baj. Másutt a kormányok, ha a zárszámadás valami felesle­get mutat, adó-csökkentésrs használják ezt fel, mindjárt a legelső alkalommal. így cselekszenek azok a kormányok, melyek a nép boldogulását és jólétét szivükön viselik. Hanem a pénzügy­miniszter ur nem igy cselekszik, épen ellenke­zőleg, gyűjti rakásra és halomra a pénzeket, az országot pedig pusztítja. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) De hát miért? Micsoda czélból gyűjti a

Next

/
Oldalképek
Tartalom