Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-40

ÍO. országos ülés 1902 elengedhetetlen. Ezzel, azt hiszem, mindnyájan egyetértünk. És ha ezen válságos helyzettel való foglalkozás közben utaltam a nemzet takarókos­ságára, utaltam arra, hogy a nemzeti beleró'k fejlesztésére nagyobb gondot kell fordítanunk, mint azt tettük eddig, ha utaltam arra, hogy e független belerők minő tőkét képviselnek, a melyeket ha levezetünk ezen kisgazdaságokhoz, azoknak felelevenedése okvetlenül be fog követ­kezni, és ha utaltam továbbá arra, hogy a ná­lunk még idegen, de Erancziaországban olyan fényesen bevált kis czimleteknek a forgalomba hozatala és alkalmazása micsoda nagy erőt rejt magában: akkor, azt hiszem, ezen felhívásaim­mal, ezen figyelmeztetéseimmel sem az állam hitelét nem támadtam meg, sem pedig egyes intézményeket nem hoztam olyan világításba, mintha felszólalásommal e ; zek ellen óhajtottam volna állást foglalni. (Elénk helyeslés. Ugy van! Ugy!) De a midőn ezen kis birtokoknak általáno­san ismert szomorú viszonyait taglaljuk és tel­jes elismeréssel adózunk azon működésnek, a melyet a kormány már évek hosszú sora óta ezen birtokok fellendítése érdekében kifejt, lehetetlen, t. képviselőház, hogy ezekkel párhuzamosan a középbirtokok viszonyaira is fel ne hívjuk a figyelmet. Igaz, hogy csak 23,635 azon birtokok­nak száma, a melyek 100 holdon felül ebben az országban önálló üzemgazdaságot folytatnak. De tudjuk nagyon jól, hogy főleg e birtokok tulaj­donosai a múltban épp ugy mint a jelenben az ország társadalmi és közéleti terheit jóformán egyedül viselték és ennek a Magyarországnak ők a jellegzetes képviselői és csak fájlalható, hogy a megváltozott gazdasági viszonyok, a közlekedés rohamos fejlődése, a pénzgazdaság egyoldalú­sága és sok egyéb sorscsapás ezt a birtokos osz­tályt nem tartja fenn azon magaslaton, hogy ezen feladatainak ugy mint a múltban, a jelen­ben is meg tudna felelni. (Ugy van! Ugy!) És így, t. képviselőház, kötelességszerűen foglal­koznom kell ezen birtokok viszonyaival, már csak azért is . . . Rakovszky István: Mert dobra kerülnek! Miklós Ödön . . . mert a statisztika szerint — és ezt 47, főleg mezőgazdasággal foglalkozó vármegyének adataiból ki lehet mutatni, — saj­nos, ezen birtokoknak sem forgó tőkéjük, sem üzemi felszerelésük, sem gazdasági üzemvezeté­sük nem felel meg a mai gazdasági igényeknek. (Ugy van! Ugy!) A forgó tőkének olyan hiányá­val találkozunk ezen birtokok vezetésénél, hogy ezen birtokok nem képesek azt a kulturális eredményt felmutatni, a melyet tőlük a mai na­pon várhatnánk. (Ugy van! Ugy!) Ezen birto­kos osztály kénytelen forgó tőkéjét — nevezzük az okokat sorscsapásnak, nevezük megváltozott viszonyoknak, és itt teljesen el akarok tekinteni egyesek könnyelműségétől — ha a legkomolyab­bakra gondolok is, mondom kénytelenek forgó tőké­jüket személyes hitelek utján igénybe venni. (Ugy január 29-én, szerdán. 133 van ! Ugy!) És addig, mig mi törvényes intézkedés­sel védtük, illetve lehetővé tettük és elősegítettük az olcsóbb és biztosabb személyi hitel megszer­zése körül — törvények utján a más foglalkozású osztályokat, teljesen megfeledkeztünk arról, hogy e birtokos osztályt analóg helyzetbe juttassuk. (Ugy van! TJgy van! jobb- és balfelöl. Halljuk! Halljuk!) És igy én azt tartom, t. képviselőház, hogy a mint a földbirtok nyilvántartásáról tör­vényes intézkedéseink vannak, akkor azt hi­szem, e közép földbirtosokról azoknak támogatása érdekében még inkább kellene ilyen törvény­hozási biztosítékokról gondoskodnunk. Rakovszky István; Eddig mindig támogatták a kormányt, hkv nem foglalkozott vele! (Zaj.) Miklős Ödön: Mert hiszen a földbirtokos nyilvántartása nemcsak épen a földbirtok álla­gával van szoros kapcsolatban, de az a szellemi tőke, a melylyel a földbirtokos főképen bír, a melyet működési területére hoz, tudása, üzem­berendezkedése, ezek mind oly tőkék, a melyek­nek ha törvényhozási védbástyát nyújtunk, akkor legalább is azon helyzetbe hozhatjuk, hogy az ilyen birtokos személyes hitelét igénybe veheti azon könnyebb utakon, a melyeken pl. a bejegy­zett kereskedők hozzá tudnak jutni. (Elénk he­lyeslés.) így például nem járna nagy nehézség­gel, hogy, különösen, ha a középbirtokokra gondolunk, a körülbelül 14.500 birtoknak a já­rásbíróságnál való nyilvántartása kötelezővé té­tessék, ha még olyan egyszerű formában is, mint a hogy ez a külföldön tényleg meg is van és ezek egyszerű, de rendszeres gazdasági könyvvitelre köteleztetnének és üzletvitelük nyil­vános felmutatása, a leltári értékeknek feltünte­tése és évi rendes ellenőrzése kimondatnék, ugy mindezek, a mig egyrészt biztosítékot nyújtaná­nak, addig másrészt a hitelforrások bizalmát ha­tározottan lekötnék. (Igaz! Ugy van! Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy nyugtalanság a néppárton.) Nem akarok e kérdésnél tovább időzni, (Halljuk!) mint hogy csak megemlítem, hogy a gazdasági érdekképviselet megoldásának a kér­dése is elodázhatatlan kérdés. Azt hiszem, hogy épen azon üzemhiányokat, a melyekre ezen bir­tokoknál reámutattam, nagyban pótolná azon gazdasági szervezet, a melyet a gazdatársadalom a helyes érdekképviselet által nyerne, mi által nagyot lehetne e gazdaságok kultúráján is len­díteni. (Ugy van! Ugy!) De, t. képviselőház, egy további aggasztó jelenség, a mely épen a magyar földbirtokot derékon támadja meg, az utóbbi időben megint nagy mértékben lábra kapott kivándorlás. Gr. Wilczek Frigyes; Hát az uzsora? Miklós Ödön: Tíz esztendeje annak, t. kép­viselőház, hogy e kérdéssel, a kivándorlás kérdé­sével itt e házban részletesebben voltam bátor foglalkozni és akkor ezt a kivándorlást nagy részben majdnem fehér rabszolgakereskedóshez mertem hasonlítani, a mennyiben főleg a kül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom