Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-38

98 38. országos ülés 1902 január 27-én, hétfőn. állapításáról szóló törvényjavaslat (írom. 16, 45) tárgyalása. Kammerer Ernő, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. ház! Ezen javaslat előterjesztésé­nél valóban rövid lehetek. A legkézzelfogha­tóbb adminisztratív indokok tették ezen elő­terjesztést szükségessé, mert ez csak folyta­tása egy oly akcziónak, mely az arad-csanádi, s a számos-völgyi, a mátra-felvidéki és a bihari h. é. vasutaknál előbb történt, és ez bizonyára még folytatását is fogja lelni. A dolog hisztori­kumának rövid felemlítése a kérdést egyszerre meg fogja világítani. Az 1880-as években a Dunántúl nyugati részein, egy erőteljesebb vasút­építési akczió indult meg, és különféle érdek­csoportok meg különféle feltételek és engedély­okmányok alapján több ilyen vasutat építettek, nevezetesen 1888-ban a boda-jánosházi-sümegi vasutat 27 km. és 1889-ben a csáktornya-zala­szentiván-ukki vasutat 120 km. hosszúságban. Csatlakozott ehhez a türje-szentgróti 5 km. hosszúságban. 1890-ben indult meg a sümeg­tapolczai vasútnak építése 19 km. és még később a pozsony-szombathelyi 146 km. hosszúságban. Mindezen vasúti vonalak később a Dunán­túli h. é. vasut-részvénytársaság tulajdonába mentek át, és ez által egy egységes vonallá alakíttatván, egységesen kezeltettek. Ugyancsak az ő kezelésük alá jutott még a zalavölgyi vasút­nak 43 kilométer hosszú vonala is ugy, hogy most együtt véve körülbelül 360 kilométernyi vonal áll ilyen egységes kezelés alatt. Már most, a ki ismeri a magyar vasúti tarifának szövevényes és bonyolult voltát, elkép­zelheti, hogy annak megállapítása, hogy ezen, ma már egységes hálózatnak 27, 5, vagy 19 kilométere mit jövedelmez, annak forgalma mi­csoda, milyen nehéz, mondhatnám majdnem le­hetetlen. Pedig ez nagyon szükséges, mert a mint ezen vonalaknak törvények által biztosított adókedvezménye lejár, nagyon természetes, szük­séges megállapítani azt, hogy vonalankint mi a jövedelem és mi legyen a kirovandó adó. Hogy ez a kérdés megoldható legyen, mindenesetre legegyszerűbb egy egységes engedélyokmányt adni ennek az egész hálózatnak, a legszigorúb­ban figyelve arra, hogy sem a jogok, sem a kötelezettségek tekintetében semmiféle változás ne történjék. E mellett szükséges az is, hogy az adómentesség lejárata tekintetében is egy egy­séges határidő állapíttassák meg. Ennek meg­állapítása a legszigorúbb, legpontosabb mathe­matikai alapon történt és igy kijött határidő gyanánt az 1900-ik év augusztus 12-ik napja. Minthogy tehát ezen javaslat semmi ujitást sem tartalmaz a jogokat és kötelezettségeket illetőleg, hanem csak az adminisztráczió lehető egyszerűsítése szempontjából nyújtatott be, aján­lom ugy a törvényjavaslatnak, mint a melléje fűzött engedélyokmánynak elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: Elfogadja-e a ház általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a dunántúli helyi érdekű vasut-részvénytársaság tulajdonát képező vasúti vonalak kiépítésére és üzletére kiadott engedély­okiratok egyesítéséről és a vasutvonalak szállí­tási adómentességének a zalavölgyi h. é. vasút szállítási adómentességével egységes időtartam­ban való megállapításáról szóló törvényjavaslatot ? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényja­vaslat czimét, 1—3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint ezen törvényjavaslat rész­leteiben is elfogadtatván, annak harmadszori fel­olvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűze­tik ki. Következik most a mentelmi bizottságnak többrendbeli jelentése (írom. 82,) és pedig pár­viadal vétsége miatt elitólt Rakovszky István orsz. képviselő ur mentelmi ügyében. Maróthy László, a mentelmi bizottság elő­adója : T. ház! Eakovszky István képviselő ur párviadal vétsége miatt elitéltetett és hogy ez az ítélet végrehajtható legyen, a budapesti kir. főügyészség kéri a képviselő ur mentelmi jo­gának felfüggesztését. A bizottság tisztelettel javasolja a t. képviselőháznak, hogy erre az ügyre nézve Rakovszky István képviselő ur men­telmi jogát felfüggeszteni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát be­zárom. (Helyeslés.) Elfogadja a ház a mentelmi bizottság javaslatát? (Igen!) Azt hiszem, ki­mondhatom, hogy a ház a mentelmi bizottság indítványát elfogadta és Rakovszky István kép­viselő ur mentelmi jogát ez ügyre nézve fel­függeszti. Következik Baross Károly képviselő ur mentelmi ügye (írom. 83). Maróthy László előadó: T. képviselőház! Püchsl testvérek, nagyváradi czég, nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt emelt panaszt Baross Károly és társai ellen, mert a Baross Károly szerkesztésében meg­jelenő »Borászati Lapok« több czikkében az az állítás foglaltatott, hogy Eüchsl nagyváradi czég apró csomagokban Romániából szőlőt hozatott be és azt borrá sajtoltatta, holott ez a szőlő kedvezményes vámmal hozatván be, csak mint csemegeszőlő lett volna értékesíthető és igy meg­károsittatott a kincstár, a bortermelők pedig helytelen versenynek lettek kitéve. Azt a körül­ményt, hogy a kisebb csomagokban érkezett román szőlőt tényleg borrá sajtolta, maga a panaszló czég sem tagadja beadványában; eb­ben az ügyben szaktanácskozmányt is tartatott az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom