Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-38

35. országos ülés 1902 január 27-én, hétfőn. 99 melynek következménye egy földmivelésügyi magyar kir. rendelet lett, a mely az ide vonatkozó szabályoknak ugy a vám, mint az érkezett csomagok megvizsgálása tekintetében szigorúbb megtartására utasítja az ellenőrzésre hivatott közegeket. A czikk általában a bortermelők közös érdekében Írottnak látszik, a miért is a mentelmi bizottság beható tanácskozás után arra a megállapodásra jutott, hogy a képviselőháznak javasolja, hogy Baross Károly képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését erre az ügyre nézve megtagadni méltóztassék. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, Kivan valaki szólani ? (Nem!) Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Gondolom, kimondhatom, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatához hozzájárul és Baross Károly képviselő ur mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik Szabó Kálmán országgyűlési képviselő ur mentelmi ügye (írom. 84). Maróthy László előadó: T. képviselőház! A szepsi-szent-györgyi kir. járásbíróság becsületsértés vétsége miatt kéri Szabó Kálmán országgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. Szabó Kálmán országgyűlési kéj>viselőt ugyanis felszólította Benedek János szepsi-szent-györgyi kaszinói elnök, hogy az ottani kaszinóban ne jelenjék meg, a mire Szabó Kálmán orsz. képviselő levelet irt Benedek Jánosnak, a melyben becsületsértő kifejezések foglaltatnak. A mentelmi bizottság tisztelettel javasolja a t. háznak, hogy Szabó Kálmán képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyre vonatkozólag felfüggeszteni méltóztassék. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kíván valaki szólani? Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. Gondolom, kimondhatom, hogy a ház hozzájárul a mentelmi bizottság indítványához és Szabó Kálmán képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyre vonatkozólag felfüggeszti. Következik dr. Artim Mihály orsz. képviselő ur mentelmi ügye (írom. 85). Maróthy László előadó: T. képviselőház! A kassai kir. főügyészség dr. Artim Mihály orsz. képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kéri a polgárok választási joga ellen elkövetett vétsége miatt, részint mert Grünfeld Baruch és négy társa állítólag pénzt kaptak a nevezett képviselő úrtól jelölt korában azért, hogy rászavazzanak, részint pedig látták, vagy hallották, hogy mások kaptak ily czélból pénzt. Bár az illetékes főügyészség kéri a mentelmi jog felfüggesztését, mégis, mert a feljelentésen kívül csak egy tanú semmitmondó vallomása van a megkereséshez csatolva, a ki az ügy érdeméről mit sem tud és mit sem mond, mert a vizsgálat hiányosan, nem is illetékes tényezők, mert közjegyzők által lett teljesítve, a mentelmi bizottság, nem lévén az iratok az 1889-ben ki" adott miniszteri rendelet értelmében felszerelve, a mentelmi ügy helyes elbírálásához tehát hiányozván a kellő támpontok, tisztelettel javasolja a képviselőháznak, hogy ezen ügyre vonatkozólag dr. Artim Mihály országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését megtagadni méltóztassék. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan valaki szólani? Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Gondolom, kimondhatom, a ház határozhat akkép, hogy elfogadja a mentelmi bizottság indítványát és dr. Artim Mihály országgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ez esetre vonatkozólag nem függeszti fel. Következik Valasek János képviselő ur mentelmi ügye (írom. 86). Maróthy László előadó: T. képviselőház! A pozsonyi kir. főügyészség azon okból kéri Valasek János országgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését, mert nemzetiség elleni gyűlöletre izgatott, a mennyiben a nevezett képviselő ur jelölt korában, Rakován községben, azt mondotta, hogy menjenek a magyarok Ázsiába, a honnan jöttek, legyen ugy, a mint ezer esztendővel ezelőtt volt, a gyermekeket ne mérgezzék a magyar szóval; (Halljuk! Halljuk!) »azon leszek — úgymond — hogy a jegyzőt, orvost és birót ne a szolgabíró kandidálja, hanem hogy azokat saját akaratotok szerint válaszszátok, a jegyzőkönyveket, idézéseket és végzéseket tót nyelven kell kiadványozni, hogy tót nyelvetek az iskolákban és bíróságoknál ismertessék el és ne legyen olyan, mint az utolsó kocsis-nyelv.« (Mozgás és felkiáltások: Szégyen! Gyalázat!) Bár ezek a választási izgalmak között mondattak el, ennek daczára is beható tanácskozás után a mentelmi bizottság azt javasolja, hogy Valasek János országgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyre vonatkozólag a t. képviselőház függeszsze fel. (Élénk helyeslés.) Illyés Bálint jegyző: Ruzsiák János! Ruzsiák János: T. képviselőház! Ha valóság volna az, és én rólam mondatnék az, a mi t. képviselőtársamról, Valasek Jánosról mondatott: akkor én magam kérném, hogy mentelmi jogom felfüggesztessék és a bíróságnak kiadassam, mert, a ki ilyen beszédet tart, az megérdemli, hogy kellő büntetését elvegye. (Elénk helyeslés.) Én az egész dologról informálva nem vagyok, de magától Valasek Jánostól hallottam, — és nincs okom az ő szavaiban kételkedni, — hogy ő ezeket a szavakat nem mondotta, sőt mi több, ő azoknak ellenkezőjét állította. (Derültség.) Épen azt mondotta, hogy ugy, a mint ezer esztendeig a tótok a magyarokkal ezen szeretett hazánkban együtt, barátságosan és testvériesen éltek, ő azon lesz, és azon fog működni, hogy ez a viszony továbbra is fentartassék és azt a reményt fejezte ki, hogy működése nem lesz eredménytelen. Ezt ő tőle hallottam. De ez privát. 13*