Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-11
11. országos ülés 1901 november 18-án, hétfőn. m abszolút önállóságáról kápráztató színekkel rajzolnak, — én elismerem annak a képnek szépségét — bele illesztik az önálló vámterület kérdését is és annak a fényes képnek sugarai aztán ráesnek az önálló vámterület kérdésének részleteire, megsugarazzák és megaranyozzák azt annyira, hogy ott csupa fényt látnak. Krasznay Ferencz: Az eszünk diktálja! (Derültség jobbfelöl Mozgás a szélsobaloldalon.) Széli Kálmán miniszterelnök: Ennélfogva oly tündöklő színben állítják oda, hogy aztán az árnyékoldalakat nem veszik észre. (Mozgás és ellenmondások a szélsőbaloldalion.) Pedig, t. képviselőtársaim, vannak fényoldalai, de vannak árnyékoldalai is. A kérdés jogi oldalára nézve nincs köztünk különbség. Azt hiszem, nem lehet nekem szememre vetni azt, hogy ebben a kérdésben nem foglaltam el mindig a leghelyesebb, leghatározottabb és legvilágosabb álláspontot. Hiszen az 1899 : XXX. t.-czikkbe az önálló vámterület kérdését és jogát felvettem és előtérbe állítottam. Pichler Győző: Fából vaskarika! (Mozgás a szélsobaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Hát majd lesz szives a t. képviselő ur ezt utánam megmagyarázni. (Elénk derültség jobb felöl.) De méltóztassék elhinni, hogy folytonos orchestralis megjegyzésekkel kisérni egy, órákon át tartó beszédet, (Nagy derültség jobbfelöl) a mikor szemben ül velem egy 80 tagból álló párt, a melyből hol az egyik, hol a másik szól, az nem valami nagy mesterség ám! (Elénk helyeslés jobbfelöl.) A parlamenti szabad diskusszio jogát és a szólásszabadságot pedig nem emeli arra a magaslatra, a melyen pedig megtartani önök is, én is akarom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Kubik Béla: Visszamondhatjuk ezt adandó alkalommal! (Derültség a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Az önálló vámterületnek kétségtelenül egyik igen nagy előnye lenne az önálló szabad mozgás. Egy másik nagy előnye az, hogy az iparfejlesztés czéljából az intézkedéseknek oly eszközeit, a vámokat lehetne életbe léptetni, a melyek kétségtelenül hatékonyabbak, sikeresebbek, mint a vámközösség esetében fennálló intézkedések. Ez tény ; de másfelől tény az is, hogy kétségtelen rázkódtatással járna ez az átmenet (Mozgás és egy hang a szélsobaloldalon: Most is rázkódunk! Derültség) mind a gazdasági, t mind a hiteléletnek összes vonatkozásában. És azt sem tagadhatja senki, hogy ha csak ugy nem képzeli magának valaki a vámkérdésekben való önállást, hogy lehet egy ország, a mely senkivel sem érintkezik, nem visz ki semmit és nem hoz be semmit, tehát kinai falakkal van körülvéve, — ilyen csigaország pedig nincs, már Kina sem az, — ha csak igy nem képzeli valaki, akkor a kivitelt, a bevitelt és a kivitel alapjául szolgáló termelési ágak vonatkozásait az ezekre háramló előnyöket és hátrányokat szem előtt kell tartani. Ha megvan az önálló vámKÉFVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. I. KÖTET, területnek az a nagy előnye, hogy az iparfejlesztés terén hatékony nagy eszközökkel rendelkezik, megvan az a hátránya is, hogy azt, a mit kiviszünk: a nyerstermelésnek és az őstermelésnek czikkeit, nehezebben — csak ezt a szót használom — kétségtelenül nehezebben és több akadálylyal fogjuk kivihetni. Már most vannak a vámszövetségnek is hátrányai, mert az iparvámoknak a súlya kétségtelenül nagyrészt Magyarországra nehezedik, mint consummensre. Az a kérdés, hogy az a hátrány, a mely a vámszövetségben van és az a hátrány, a mely a külön vámterületnél van, meg az az előny, ami mindkettőben rejlik, hogyan ellensúlyozzák egymást a maguk gazdasági hatásában? Ez a kérdés és semmi egyéb. (Helyeslés a jobboldalon.) És ezt a kérdést e szerint kell megítélni. (Nagy zaj és közbeszólások a bal- és a szélsobaloldalon.) Elnök: Kérem, méltóztassanak a közbeszólásoktól tartózkodni. A támadásokat a kormány ellen a legnagyobb figyelemmel hallgatták meg erről az oldalról; (Jobbra matat) legyenek tehát a t. urak ugyanazzal a méltányossággal, midőn parlamenti kötelességének megfelelve, a miniszterelnök a maga álláspontját fejti ki. (Élénk helyeslés jobbfelöl,) Széll Kálmán miniszterelnök: Azt mondja a t. képviselő ur, hogy az igazságot beszéli. Hát kérem, az abszolút igazságok ezekben a kérdésekben hol vannak ? Hisz ezek mind oly igazságok, a melyeket mindenki a maga agyának lüktetése, a maga felfogásának ereje szerint mérlegel és csinál. Azt hiszi a közbeszóló képviselő ur, hogy azokat, a miket ő mond, én abszolút igazságoknak fogadom el, pedig még sem szólok közbe. Hanc veniam danms petimusque vicissim. Nem Eldorádó tehát sem az egyik, sem a másik — tessék nekem elhinni, hanem igenis a szürke valóságban élő gazdasági érdekeknek és momentumoknak mérlegeléséből áll és a,z a kérdés, hová billen aztán a serpenyő. Én még tovább megyek és azt mondom, hogy nem tartom a külön vámterület felállításának veszedelmeit akkorának, hogy az Ausztriával való egyezkedésnél Magyarország megadja magát minden feltétel nélkül, vagy rossz, elfogadhatatlan feltételekkel. (Élénk helyeslés.) Nem, semmi esetre sem. Sohasem igy fogtuk mi ezt fel, hanem ugy fogtuk fel, hogy vizsgáljuk, mérlegeljük és egyenkint kompenzáljuk a kérdéseket és az érdekeket és a dolgokat, kölcsönös méltányossággal, és akkor a szerint fogunk megállapodni, a mint a mérleg kiüt. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) A külön vámterület bajai nem oly nagyok, hogy ezek miatt egy gazdasági érdekeiukre egyáltalán káros szerződésbe menjünk; viszont azzal mégis annyira kétségtelen hátrányok is állanak elő, hogy egy jó egyesség érdekeinket jobban védi, mint a szakítás. A középen fekszik az igazság, és ez a mérlegelés kérdése. Kompromisszum az, mint minden gazdasági 12
