Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-10

64 10. országos ülés 1901 november 16-án, szombaton. Ion.) De viszont lehetetlen tagadásba venni azt, hogy mezőgazdasági terményeink értékesítését, a vámszövetség felbontása által és azáltal, hogy a vámmentes osztrák piaczot elveszítjük, semmi esetre sem fogjuk megkönnyíteni. (Mozgás balfelöl.) Azzal kecsegtetni tehát a közvéleményt, hogy a vámszövetség felbontásával a magyar terményeknek jobb piaczot fogunk teremtem, felfogásom szerint nem helyes dolog. A ki a nemzetet komolyan elő akarja az önálló vámterületre készíteni, annak nem szabad a nemzetet azzal kecsegtetnie, hogy nyersterményeink piacza meg fog könnyittetni, annak meg kell mondania, hogy igenis, ha akármikor, akár saját elhatározásunkból, akár a viszonyok által kényszerülve, a vámszövetséget fel fogjuk bontani, ez Magyarország egész közgazdasági helyzetére nézve válságos pillanat lesz, (Igaz! TJgy van! a jobboldalon) a melyet előrelátással, szorgalommal, nélkülözéssel és takarékossággal igenis le fog küzdeni a nemzet, mert hiszen leküzdött ennél már nagyobb nehézségeket is, de hogy ez valami könnyű átmenet legyen, azzal ne kecsegtesse magát senki. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Még egyszer ismétlem t. ház, hogy teljesen elismerem a vámszövetség . . . Endrey Gyula: A közös vámteriilet mellett sincsen ára terményeinknek! Hieronymi Károly .. . igaz, hogy a* közös vámterület mellett sincsen ára nyers terményeinknek, de az önálló vámterület mellett, bizonyos esetben, még rosszabb áruk lesz. (Helyeslés a jobboldalon.) Ne ámítsuk magunkat . . . (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: A kereskedelmi szerződések okozzák!) Kivel ? Németországgal ? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Azzal és Oroszországgal meg Romániával!) Oroszországgal? Bocsánatot kérek. (Zaj a jobboldalon.) Én egész objektíve elismerem és nem vonom egy perczig sem kétségbe annak az álláspontnak a jogosultságát is, hogy a vámszövetség felbontása és a magyar iparnak magyar vámokkal való megvédése a magyar ipar hatalmas fellendülésére erős eszköz. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ezt én egyáltalában nem akarom kétségbe vonni, csak el akartam oszlatni azt a felfogást, mintha a vámszövetség felbontása és az önálló vámterületnek létesítése minden gazdasági bajnak a panaczeája volna. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Erről szó sem lehet. A t. képviselő urak a vámszövetségnek mindig csak árnyoldalait látják és kifestik az önálló vámterület előnyeit, de nem szólnak az önálló vámterületnek a hátrányairól. Molnár Jenő: Nem próbáltuk még meg! Próbáljuk meg, azután beszélhetünk róla! (Derültség a jobboldalon.) Hieronymi Károly: Hát t. képviselő ur, ha egy nemzetnek nagy, vitális érdekeiről van szó, akkor igen frivol felfogásnak tartom azt a megjegyzést, hogy előbb próbáljuk meg. Mert ha a próba azután nem ugy üt ki, a mint az illető, a ki a próbát megcsinálja, remélte, akkor nagyon nagy gazdasági érdekek szenvednek alatta. (Igaz! TJgy van ! a jobboldalon. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Épen azért én azt hiszem, hogy nem lehet helyteleníteni, ha ilyen fontos kérdések minden oldalról rnegvilágittatnak. Justh Gyula: Ausztriának a feladata ily értelemben beszélni! Hieronymi Károly: Kérem, ha valakinek ellenkező véleménye van, én igen szívesen meghallgatom az ellenvéleményt is. T. képviselőház! Mondom, a vámszövetségnek csak hátrányait festik ki, az önálló vámterületnek pedig csak előnyeit. De ne méltóztassék felejteni azt se, hogy először most egy ötven év óta fennálló állapotnak megszakításáról van szó, a mely megszakítás mindenféle egyéb kérdéseket is fog maga után vonni, (Halljuk! Halljuk!) s ne méltóztassék továbbá elfelejteni, hogy bármilyen nagy számmal vannak is nálunk a termelők, vannak ez országban fogyasztók is, és a fogyasztóknak helyzete minden esetre sokkal rosszabb lesz. Mert ha arra használjuk fel az önálló vámterületet, hogy a vámok által a belföldi termelőknek nagyobb árakat biztosítsunk, — mert ha nem erre használjuk fel, semmi hatása nincs, — (TJgy van! TJgy van! a jobboldalon.) ugy nagy adót vetünk ki fogyasztó közönségünkre. — (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Szofizmák!) Polczner Jenő: Magunknak fogjuk fizetni és nem az osztrákoknak! Hieronymi Károly: . . . arra a fogyasztóközönségre, a mely pedig úgyis eléggé el van árasztva más adókkal. T. képviselőház! Bármint legyen is ez a dolog, az kétségtelen, hogy mindezek a kérdések bizonyos idő múlva fogják csak meghozni a maguk gyümölcsét. Ha ma létesithetnők az önálló vámterületet, bizony annak nem volna meg a hatása holnap. De a mi gazdasági helyzetünk ma olyan, hogy az közvetlen orvoslást kivan. (Helyeslés.) T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Egy pár év előtt a t. pénzügyminiszter urabudgetet követő előterjesztésében azt mondotta, hogy az állami tevékenység a polgároknak tevékenységét nem pótolhatja, az állam polgárainak kell a maguk munkájával a gazdasági helyzetet javítani ; ha az állampolgárok munkája hiányzik, azt az állam nem helyettesitheti. És tökéletesen igaza van ebben a t. pénzügyminiszter urnak. A trónbeszédben is van erre utalás. Hanem t. képviselőház, azt hiszem azért, ha mi elfogulatlanul nézzük gazdasági helyzetünket, előttem legalább kétséget nem', szenved az, hogy a mai gazdasági helyzetnek előidézésében annak is van része, hogy épen azon időtől kezdve, a midőn Európában a pénzviszonyok rosszabbak lettek, a mely fordulatnak kedvezőtlen visszahatását ez