Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-29
460 29. országos ülés 1901 deczember 12-én, csütörtökön. szerintem, a ki most bárom esztendeje foglalkozom — és pedig mondhatom, előszeretettel és passzióval — a közigazgatás kérdéseivel, a közigazgatás a magyar állam fejlődése és megerősítése nagy szempontjainál és a magyar állam nemzeti politikájánál fogva még fontosabb, mint az igazságszolgáltatás, ha erről lehet szó. (Ugy van! Ugy van! Élénk helyeslés a jobboldalon.) A. kicsi embert a munkanélkülitől kezdve felfelé, mi érdekli mindennap, mivel van mindennap baja, mi hatol be házának küszöbén tul az ő szobájába, mi van az ő életének minden dolgával és viszonyával oly válhatatlan összefüggésben, ha nem az adminisztráczió? (Igás! Ugy van!) A ki tehát ennek az országnak az adminisztráczióját javítja, hogy az gyorsabb, hatályosabb, közvetlenebb, jobb és a modern élet igényeinek megfelelő legyen, az ennek az országnak még nagyobb jótevője lesz, mint azok voltak, a kik az igazságszolgáltatást reformálták. (Ugy van! Általános élénk helyeslés.) T. ház ! Én a mellett, hogy igy kontemplálom fővonalaiban a közigazgatás szervezését és az önkormányzat lényegének megóvását, biztosítom a t. képviselő urakat arról, hogy a közszabadság garancziáiról sem fogok megfeledkezni. Az a komplexus, a reformok egész vonalán, ezeket is magában foglalja. Miről van ugyanis szó ? Előtérj esztendők a következő reformjavaslatok: a kisközségekről, a nagyközségekről, a rendezett tanácsú városokról, a törvényhatósági joggal biró városokról, a fővárosról, a vármegyékről, az árva- és a gyámügyről, a rendőri ügyről, a közegészségügyről, a szolgálati pragmatikáról, (Altalános élénk helyeslés.) a fegyelmi ügyről és a felelőségi ügyről. Továbbá, ezen a tizenkettőn kivül — bár a 13-dik számot sokan nem szeretik az egyesületi jogról és végre — ez lesz a 14-dik — a gyülekezési jogról. Én most azok után, a miket a főelvekre mondottam, egyiknek a fejtegetésébe sem akarok belebocsátkozni. Ezen 14 nagy, masszív anyag és tárgy között talál a t. képviselőház ötöt: a szolgálati pragmatikát, a felelőségi törvényt, a fegyelmi ügyet, az egyesületi ügyet és a gyülekezési ügyet, a melyek a közszabadságok garancziáinak neve alatt szoktak értetni és a melyek — mert ezen ügyeket szervezett, rendezett, törvényes alapokra helyezi — remélhetőleg temperálni fogják azokat az aggályokat, melyeket az állami omnipotenczia szempontjából a teendő reformok és minden reform ellen, tehát ez ellen a részleges ellen is, a nagy reform ellen is, onnan (a baloldalra mutat) felemlíteni hallunk. (Ugy van! Élénk helyeslés a jobboldalon.) így gondolom én és ha majd ezek a kérdések a maguk egészében ide jönnek, akkor meg fognak győződni a t. képviselő urak arról, hogy én sem az önkormánj'zatot, ugy, a mint azt a modern és európai felfogás szerint értem, bántani, sem pedig a vármegyét eltörölni hem akarom. De azt tartom, hogy nem barátja a vármegyérj ek tlZ; a. ki a mellett van, hogy semmise történjék és engedjük, hogy az időknek rágó foga és az időknek hullámverése sodorja el és semmisítse meg azt, a mit mi nem akarunk megsemmisiteni. Mi, a kik a mai modern igényeknek megfelelően átalakító és javító kézzel akarunk ahhoz nyúlni, mi vagyunk a megyének igazi barátai. (Helyeslés jobbfelöl.) És mi, a kik ezt cselekeszszük, azt gondolom, mind a két czélt, t. i. a közigazgatás javítását, s az önkormányzat lényegének megtartását össze fogjuk egyeztetni és igy fogjuk ezt a magyar államélet keretébe beilleszteni. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon és a középen.) Most elbúcsúzom ettől a thémától, t. ház, és bocsánatot kérek a kitérésért; nem is akartam e kérdés fejtegetésébe bocsátkozni, de azt gondoltam, hogy a t. házat is, a nagy közönséget is érdekelni fogja, (Helyeslés.) ha megismerkedik azon nézetekkel, a melyek engem ezen nagy kérdésekben vezetnek, nehogy itt-ott kifogásokat vagy észrevételeket halljak arra vonatkozólag, hogy nem tájékozom az országot az iránt, mit akar a kormány tenni. (Helyeslés.) Madarász József: ÍJagyon helyes! Széll Kálmán miniszterelnök: Én tehát előadtam mindezt; tudom, hogy kritizálni fogják nemcsak most, hanem később is. Még csak azt akarom hozzátenni, — és ezzel ezen nagy elvi kérdések fejtegetésétől bucsut veszek — hogyha ezt a 14 nagy kérdést nem egyszerre hozom ide én, vagy hozza ide más, — akárki foglalná is el ezt a nyolez helyet, akár az önök részéről is, (a szélsöbaloldalra mutat) ha mi innen is eltűnnénk — ne vessék szemére azt. hogy nem ismerik az egész kérdést, hogy azt igy szaggatottan nem lehet megoldani. (Tetszés jobbfelöl.) A ki a reformot igazán akarja, az kénytelen belenyugodni abba, hogy jobb hamarább és fokozatosan megoldani a fő és lényeges kérdéseket, mint sokáig várni; várni mindaddig, a mig valamennyi elkészül. Ezt az utat követem én; nem mondom, hogy mindannyi, de gondolom, három-négy kérdés is egyszerre kerül ide, mert nem az a fődolog, hogy mind egyszerre jöjjön ide, hanem az, hogy az ország tudja, hogy egységes konczepeziók, egységes elvek ós egységes czélok alapján és lehetőleg összhangban készül mindannyi. Én ime, már most siettem megismertetni ezekkel a t. képviselőházat, (Helyeslés.) pedig a belügyi reform nincs is napirenden, és azt mondhattam volna, hogy majd akkor szólok felőle, a midőn eljön az ideje; a belügyi költségvetést se tárgyaljuk most, én azt mondhattam volna, hogy majd akkor, ha ez tárgyalásra kerül, fogom elmondani nézeteimet. De siettem megragadni az alkalmat arra, hogy a t. képviselő urakat és az országot megismertessem azokkal az elvekkel, a melyeknek alapján állok. (Általános élénk helyes-