Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-29

460 29. országos ülés 1901 deczember 12-én, csütörtökön. szerintem, a ki most bárom esztendeje fog­lalkozom — és pedig mondhatom, előszere­tettel és passzióval — a közigazgatás kérdései­vel, a közigazgatás a magyar állam fejlődése és megerősítése nagy szempontjainál és a magyar állam nemzeti politikájánál fogva még fontosabb, mint az igazságszolgáltatás, ha erről lehet szó. (Ugy van! Ugy van! Élénk helyeslés a jobboldalon.) A. kicsi embert a munkanélküli­től kezdve felfelé, mi érdekli mindennap, mivel van mindennap baja, mi hatol be házának kü­szöbén tul az ő szobájába, mi van az ő életének minden dolgával és viszonyával oly válhatatlan összefüggésben, ha nem az adminisztráczió? (Igás! Ugy van!) A ki tehát ennek az ország­nak az adminisztráczióját javítja, hogy az gyor­sabb, hatályosabb, közvetlenebb, jobb és a modern élet igényeinek megfelelő legyen, az ennek az országnak még nagyobb jótevője lesz, mint azok voltak, a kik az igazságszol­gáltatást reformálták. (Ugy van! Általános élénk helyeslés.) T. ház ! Én a mellett, hogy igy kontemplálom fővonalaiban a közigazgatás szervezését és az önkormányzat lényegének megóvását, biztosítom a t. képviselő urakat arról, hogy a közszabadság garancziáiról sem fogok megfeledkezni. Az a komplexus, a reformok egész vonalán, ezeket is magában foglalja. Miről van ugyanis szó ? Elő­térj esztendők a következő reformjavaslatok: a kisközségekről, a nagyközségekről, a rendezett tanácsú városokról, a törvényhatósági joggal biró városokról, a fővárosról, a vármegyékről, az árva- és a gyámügyről, a rendőri ügyről, a köz­egészségügyről, a szolgálati pragmatikáról, (Alta­lános élénk helyeslés.) a fegyelmi ügyről és a felelőségi ügyről. Továbbá, ezen a tizenkettőn kivül — bár a 13-dik számot sokan nem szeretik az egye­sületi jogról és végre — ez lesz a 14-dik — a gyülekezési jogról. Én most azok után, a miket a főelvekre mondottam, egyiknek a fejte­getésébe sem akarok belebocsátkozni. Ezen 14 nagy, masszív anyag és tárgy között talál a t. képviselőház ötöt: a szolgálati pragmatikát, a felelőségi törvényt, a fegyelmi ügyet, az egye­sületi ügyet és a gyülekezési ügyet, a melyek a közszabadságok garancziáinak neve alatt szok­tak értetni és a melyek — mert ezen ügyeket szervezett, rendezett, törvényes alapokra helyezi — remélhetőleg temperálni fogják azokat az aggályokat, melyeket az állami omnipotenczia szempontjából a teendő reformok és minden reform ellen, tehát ez ellen a részleges ellen is, a nagy reform ellen is, onnan (a baloldalra mutat) felemlíteni hallunk. (Ugy van! Élénk helyeslés a jobboldalon.) így gondolom én és ha majd ezek a kér­dések a maguk egészében ide jönnek, akkor meg fognak győződni a t. képviselő urak arról, hogy én sem az önkormánj'zatot, ugy, a mint azt a modern és európai felfogás szerint értem, bán­tani, sem pedig a vármegyét eltörölni hem akarom. De azt tartom, hogy nem barátja a vármegyérj ek tlZ; a. ki a mellett van, hogy sem­mise történjék és engedjük, hogy az időknek rágó foga és az időknek hullámverése sodorja el és semmisítse meg azt, a mit mi nem aka­runk megsemmisiteni. Mi, a kik a mai modern igényeknek megfelelően átalakító és javító kéz­zel akarunk ahhoz nyúlni, mi vagyunk a megyé­nek igazi barátai. (Helyeslés jobbfelöl.) És mi, a kik ezt cselekeszszük, azt gondolom, mind a két czélt, t. i. a közigazgatás javítását, s az önkormányzat lényegének megtartását össze fog­juk egyeztetni és igy fogjuk ezt a magyar állam­élet keretébe beilleszteni. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon és a középen.) Most elbúcsúzom ettől a thémától, t. ház, és bocsánatot kérek a kitérésért; nem is akar­tam e kérdés fejtegetésébe bocsátkozni, de azt gondoltam, hogy a t. házat is, a nagy közönsé­get is érdekelni fogja, (Helyeslés.) ha megismer­kedik azon nézetekkel, a melyek engem ezen nagy kérdésekben vezetnek, nehogy itt-ott kifogá­sokat vagy észrevételeket halljak arra vonatko­zólag, hogy nem tájékozom az országot az iránt, mit akar a kormány tenni. (Helyeslés.) Madarász József: ÍJagyon helyes! Széll Kálmán miniszterelnök: Én tehát elő­adtam mindezt; tudom, hogy kritizálni fogják nemcsak most, hanem később is. Még csak azt akarom hozzátenni, — és ezzel ezen nagy elvi kérdések fejtegetésétől bucsut veszek — hogyha ezt a 14 nagy kérdést nem egyszerre hozom ide én, vagy hozza ide más, — akárki foglalná is el ezt a nyolez helyet, akár az önök részéről is, (a szélsöbaloldalra mutat) ha mi innen is el­tűnnénk — ne vessék szemére azt. hogy nem ismerik az egész kérdést, hogy azt igy szagga­tottan nem lehet megoldani. (Tetszés jobbfelöl.) A ki a reformot igazán akarja, az kényte­len belenyugodni abba, hogy jobb hamarább és fokozatosan megoldani a fő és lényeges kérdé­seket, mint sokáig várni; várni mindaddig, a mig valamennyi elkészül. Ezt az utat követem én; nem mondom, hogy mindannyi, de gondo­lom, három-négy kérdés is egyszerre kerül ide, mert nem az a fődolog, hogy mind egyszerre jöjjön ide, hanem az, hogy az ország tudja, hogy egységes konczepeziók, egységes elvek ós egysé­ges czélok alapján és lehetőleg összhangban ké­szül mindannyi. Én ime, már most siettem megismertetni ezekkel a t. képviselőházat, (Helyeslés.) pedig a belügyi reform nincs is napirenden, és azt mond­hattam volna, hogy majd akkor szólok felőle, a midőn eljön az ideje; a belügyi költségvetést se tárgyaljuk most, én azt mondhattam volna, hogy majd akkor, ha ez tárgyalásra kerül, fogom el­mondani nézeteimet. De siettem megragadni az alkalmat arra, hogy a t. képviselő urakat és az országot megismertessem azokkal az elvekkel, a melyeknek alapján állok. (Általános élénk helyes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom