Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-29

29. országos ülés 1901 deczember 12-én, csütörtökön. 157 vényjavaslattal és igen nagy sérelmeket látott benne, azzal vezette be előadását, — a miben ma Babó t. képviselő ur pártját fogta és igazat adott neki — bogy ez a törvényjavaslat ellen­kezik az 1891 : XXXIII. t.-czikkel, mert az azt mondja, hogy egyidejűleg kell előterjeszteni a közigazgatásra vonatkozó javaslatokat; tehát én a szentesitett törvényt sértem meg akkor, a mi­dőn ezt a javaslatot kiszakítva terjesztem elő. Nem olyan lényegtelen, formális kérdés ez, mint a bogy első pillanatra látszik, mert ba áll az, a mit mondanak, akkor az előterjesztendő köz­igazgatási reformjavaslatoknak mindegyikére áll majd ez, ha csak egyszerre az egész elő nem terjesztetik. Már Rátkay képviselő ur akkor, mikor a háznak napirendjéről volt szó, szememre vetette ezt. A miket akkor mondottam, nem ismétlem. Azt hiszem, nincs a t. képviselő urak­nak igaza. A képviselő urak azt mondják t. i., hogy ez a törvény azért rendelte az egyidejűleg való előterjesztést, mert a megyei és az admi­nisztraczionális szervezettel és reformmal kapcso­latosan a közszabadságokat, és a közszabadsá­gokat biztosító garaucziákat is akarta, hogy ebben találja meg a maga biztositékát. Hát én megnéztem a törvényt, hogy ho­gyan szól, és én nem találom ezt benne. A törvény azt mondja, hogy egyidejűleg előter­jesztendő a vármegyei közigazgatási közegekről, a vármegyei önkormányzatról és a közigazgatási bizottságok szervezéséről szóló három javaslat és előterjesztendő a közigazgatási bíróságokról szóló javaslat egyidejűleg. Hát evvel a négy javaslattal, t. képviselőház, a közigazgatás re­formja abszolúte nincs kimerítve. Ez a törvény csak azt mondja, hogy a mi a vármegyékről szól: az állami szervek, a megyei önkormányzat és a közigazgatási bizottságra, valamint a köz­igazgatási bíróságra vonatkozó reform terjesz­tendő együttesen elő. Hát a közigazgatási bíró­ságról szóló törvény nem egyidejűleg terjesztetett elő. Meg is lett már alkotva és ez képezi ebben a sorrendben az egyedüli garancziális törvényt. Ez tehát már meg is van. Babó Mihály: A törvény közigazgatási bíró­ságokról szól! Széll Kálmán miniszterelnök: A törvény­hozás tehát, a mikor a legfelsőbb közigazgatási bíróságról szóló törvényt megalkotta — mert ez is benne van a bíróságokban talán, ez csak a közbeszólónak legyen mondva — magyarázta, vagy módosította a törvény ezen szakaszát; mert minden törvényt szabad módosítani, a mint már a múltkor is megmondottam; mert mire volnánk mi akkor itt, ha nem lehetne a tör­vényt módosítani ? (Igaz! Ugy van! a jobbol­dalon.) Mondom, a törvényhozás ugy magyarázta azt a törvényt, hogy nem ugy érti, hogy az összes közigazgatási reform keretébe tartozó tör­vények mind egyszerre terjesztessenek elő. Meg­alkotta a közigazgatási legfelsőbb bíróságról szóló KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. I. KÖTET. törvényt és most már jön a többi garancziális törvény, a melyet pedig szintén elő akarok ter­jeszteni, a mint mindjárt rátérek; pedig ezek a törvényben nincsenek is benn. Ha én olyan fakczíózus akarnék lenni az én kifogásaimban, mint a milyen fakcziózus ez a kifogás: akkor én azt mondhatnám, hogy a törvényben van egy másik paragrafus is, meg­van az, hogy ezután pedig kinevezett tisztvise­lők fogják a közigazgatást vezetni. Hát majd én is azt mondhatnám, hogy a közigazgatási reform keretében a kinevezési rendszernek is benne kell lenni, s hogy az ellenzéknek nincsen is joga az ellen felszólalni, mert ezt már a tör­vény irja elő. De én ezt nem fogom mondani. Pedig jogom volna, ha ez a kifogás alapos lenne, igy érvelni. De, t. ház, mert nem alapos, hát én nem fogok igy érvelni, (Helyeslés a jobbolda­lon.) és a képviselő uraknak teljesen szabadsá­gukban lesz, hogy a kinevezési rendszer ellen is ledirozzanak. Azt mondják továbbá, hogy ez a törvény­javaslat megöli a vármegyét. Pedig t. képviselő­ház, miről van szó? Itt arról van szó, két alkatelemében ennek a törvénynek, hogy egyik ágát az adminisztrácziónak, a jiénztárit és a számvitelit rendezzük. A számviteli már ma is, mint az előbb megemlékeztem róla. nem válasz­tott tisztviselő által, nem vármegyei tisztviselő által vitetik, hanem a főispán által kinevezett tisztviselő által. (Felkiáltások a szélsőbal oldalon : Azért az mégis vármegyei tisztviselő!) Hát arról van szó, bogy a pénztári szolgálat reformáltas­sék. De a mint nem ölte meg a vármegyét az, mikor az orvos kinevezését dekretálták, amint nem ölte meg a vármegyét és a várost, a mikor a rendőrkapitány kinevezését dekretálták, a mint nem ölte meg a vármegyét és a várost, a mikor az egészségügynek államosítását dekretálták : éj)­ugy nem öli meg most a vármegyét ennek a specziális szolgálati ágazatnak államosítása sem, mert ez csak j)énztári és számviteli szolgálat, és nem megyei önkormányzat. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ez a törvény a maga kettős fel­adatában azt tűzi ki czélul, hogy egyfelől az eddigi hatálytalan, egymással ellentmondó, egy­mástól eltérő, nagyon hézagos szabályokon ala­puló ellenőrzési és pénztári szolgálat biztossá, közvetlenné, hatályossá és sikeressé tétessék. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) Azt akarja, hogy a mit a vármegye, a város, meg a község elhatároz a maga vagyonára: az effektuáltassék és annak effektuálása ellenőrzés és hatályos felügyelet alá helyeztessék. Azt akarja továbbá, hogy a modem, a szakszerű pénzkezelés és számviteli kezelés vitessék be azokba a szfé­rákba, a melyekben addig, míg a 64 vármegyé­ben és városokban hézagosan, mindeniknek a saját hézagos szabályrendelete alajyján történt és történik a kezelés, az sem egyöntetű, sem hatá­lyos, sem a modern, a mai kívánalmaknak meg­felelő nem lehet. (Ugy van! Ugy van! a jobb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom