Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-29

29. országos ülés 1901 deczember 12-én, csütörtökön. 157 vényjavaslattal és igen nagy sérelmeket látott benne, azzal vezette be előadását, — a miben ma Babó t. képviselő ur pártját fogta és igazat adott neki — bogy ez a törvényjavaslat ellenkezik az 1891 : XXXIII. t.-czikkel, mert az azt mondja, hogy egyidejűleg kell előterjeszteni a közigazgatásra vonatkozó javaslatokat; tehát én a szentesitett törvényt sértem meg akkor, a midőn ezt a javaslatot kiszakítva terjesztem elő. Nem olyan lényegtelen, formális kérdés ez, mint a bogy első pillanatra látszik, mert ba áll az, a mit mondanak, akkor az előterjesztendő közigazgatási reformjavaslatoknak mindegyikére áll majd ez, ha csak egyszerre az egész elő nem terjesztetik. Már Rátkay képviselő ur akkor, mikor a háznak napirendjéről volt szó, szememre vetette ezt. A miket akkor mondottam, nem ismétlem. Azt hiszem, nincs a t. képviselő uraknak igaza. A képviselő urak azt mondják t. i., hogy ez a törvény azért rendelte az egyidejűleg való előterjesztést, mert a megyei és az adminisztraczionális szervezettel és reformmal kapcsolatosan a közszabadságokat, és a közszabadságokat biztosító garaucziákat is akarta, hogy ebben találja meg a maga biztositékát. Hát én megnéztem a törvényt, hogy hogyan szól, és én nem találom ezt benne. A törvény azt mondja, hogy egyidejűleg előterjesztendő a vármegyei közigazgatási közegekről, a vármegyei önkormányzatról és a közigazgatási bizottságok szervezéséről szóló három javaslat és előterjesztendő a közigazgatási bíróságokról szóló javaslat egyidejűleg. Hát evvel a négy javaslattal, t. képviselőház, a közigazgatás reformja abszolúte nincs kimerítve. Ez a törvény csak azt mondja, hogy a mi a vármegyékről szól: az állami szervek, a megyei önkormányzat és a közigazgatási bizottságra, valamint a közigazgatási bíróságra vonatkozó reform terjesztendő együttesen elő. Hát a közigazgatási bíróságról szóló törvény nem egyidejűleg terjesztetett elő. Meg is lett már alkotva és ez képezi ebben a sorrendben az egyedüli garancziális törvényt. Ez tehát már meg is van. Babó Mihály: A törvény közigazgatási bíróságokról szól! Széll Kálmán miniszterelnök: A törvényhozás tehát, a mikor a legfelsőbb közigazgatási bíróságról szóló törvényt megalkotta — mert ez is benne van a bíróságokban talán, ez csak a közbeszólónak legyen mondva — magyarázta, vagy módosította a törvény ezen szakaszát; mert minden törvényt szabad módosítani, a mint már a múltkor is megmondottam; mert mire volnánk mi akkor itt, ha nem lehetne a törvényt módosítani ? (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Mondom, a törvényhozás ugy magyarázta azt a törvényt, hogy nem ugy érti, hogy az összes közigazgatási reform keretébe tartozó törvények mind egyszerre terjesztessenek elő. Megalkotta a közigazgatási legfelsőbb bíróságról szóló KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. I. KÖTET. törvényt és most már jön a többi garancziális törvény, a melyet pedig szintén elő akarok terjeszteni, a mint mindjárt rátérek; pedig ezek a törvényben nincsenek is benn. Ha én olyan fakczíózus akarnék lenni az én kifogásaimban, mint a milyen fakcziózus ez a kifogás: akkor én azt mondhatnám, hogy a törvényben van egy másik paragrafus is, megvan az, hogy ezután pedig kinevezett tisztviselők fogják a közigazgatást vezetni. Hát majd én is azt mondhatnám, hogy a közigazgatási reform keretében a kinevezési rendszernek is benne kell lenni, s hogy az ellenzéknek nincsen is joga az ellen felszólalni, mert ezt már a törvény irja elő. De én ezt nem fogom mondani. Pedig jogom volna, ha ez a kifogás alapos lenne, igy érvelni. De, t. ház, mert nem alapos, hát én nem fogok igy érvelni, (Helyeslés a jobboldalon.) és a képviselő uraknak teljesen szabadságukban lesz, hogy a kinevezési rendszer ellen is ledirozzanak. Azt mondják továbbá, hogy ez a törvényjavaslat megöli a vármegyét. Pedig t. képviselőház, miről van szó? Itt arról van szó, két alkatelemében ennek a törvénynek, hogy egyik ágát az adminisztrácziónak, a jiénztárit és a számvitelit rendezzük. A számviteli már ma is, mint az előbb megemlékeztem róla. nem választott tisztviselő által, nem vármegyei tisztviselő által vitetik, hanem a főispán által kinevezett tisztviselő által. (Felkiáltások a szélsőbal oldalon : Azért az mégis vármegyei tisztviselő!) Hát arról van szó, bogy a pénztári szolgálat reformáltassék. De a mint nem ölte meg a vármegyét az, mikor az orvos kinevezését dekretálták, amint nem ölte meg a vármegyét és a várost, a mikor a rendőrkapitány kinevezését dekretálták, a mint nem ölte meg a vármegyét és a várost, a mikor az egészségügynek államosítását dekretálták : éj)ugy nem öli meg most a vármegyét ennek a specziális szolgálati ágazatnak államosítása sem, mert ez csak j)énztári és számviteli szolgálat, és nem megyei önkormányzat. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ez a törvény a maga kettős feladatában azt tűzi ki czélul, hogy egyfelől az eddigi hatálytalan, egymással ellentmondó, egymástól eltérő, nagyon hézagos szabályokon alapuló ellenőrzési és pénztári szolgálat biztossá, közvetlenné, hatályossá és sikeressé tétessék. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) Azt akarja, hogy a mit a vármegye, a város, meg a község elhatároz a maga vagyonára: az effektuáltassék és annak effektuálása ellenőrzés és hatályos felügyelet alá helyeztessék. Azt akarja továbbá, hogy a modem, a szakszerű pénzkezelés és számviteli kezelés vitessék be azokba a szférákba, a melyekben addig, míg a 64 vármegyében és városokban hézagosan, mindeniknek a saját hézagos szabályrendelete alajyján történt és történik a kezelés, az sem egyöntetű, sem hatályos, sem a modern, a mai kívánalmaknak megfelelő nem lehet. (Ugy van! Ugy van! a jobb-