Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-29

450 29. országos ülés 1901 deczember 12-én, csütörtökön. lénél több oda sem tartozik, nem vág az autonómia lényegébe, de annak még határát sem érinti. (Ugy van! Ugy van! jobb felöl) Ettől a ballaszttól, ettől a nehezéktől kell tehát a törvényhatóságot felmenteni, hogy feladatának és íulajdonképeni lényegének visszaadjuk és hogy megadassák neki az idő és mód arra, hogy ezt a lényeget a maga teljében megoldhassa. Papp Zoltán : Ausztriát szolgálja! Haydin Imre: Ezt a nagy czélt és ezt a nagy eszmét szolgálja a jelen törvényjavaslat, a mely épen azért, t. ház, nem egy csiribiri törvényjavaslat, (Derültség a szélsöbaloldalon.) — a mint azt tegnap egyik szónok mondotta, — hanem ellenkezőleg, az egy komolyan átgondolt, nagy reformmunkálatnak organikus lánczszeme. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A ki ismeri, t. ház, a vármegyei közigazgatást és a vármegyei önkormányzatot, az nagyon jól fogja tudni azt, hogy a közgyűlés egy részét, az alispáni tevékenységnek egy terebélyes körét, a főszolgabíró idejének legjavát épen ezen pénzkezelési munka foglalja le. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Egy hang a szélsöbaloldalon : A korteskedés!) Ha tehát megszabadítjuk ettől a nyűgtől, akkor a megtakarított időt visszaadjuk sajátképeni hivatásuknak és ez által annak gyakorlati beváltását előmozdítjuk. Rakovszky István: Ugy van ! Éljen! Helyes! Ugy van ! Haydin Imre: T. képviselőház ! Hellebronth Géza t. képviselőtársam kérdi, hogy tulajdonképen miben is áll ebben a törvényjavaslatban az egyszerűsítés. Megmondom, t. ház. (Halljuk! Halljuk!) Először is abban áll, hogy az eddig a vármegye központjában feltorlódott pénztári kezelést deczentraliszálja az adóhivatalokra és ez által könnyebbé, közvetlenebbé és a felek által hozzáférhetőbbé teszi, a mi a nagy közönségre óriá-si -előnynyel lesz. Másodszor abbaD, hogy a járási főszolgabírónál a pénzkezelést átveszi a postatakarékpénztár, felszabadítja annak a nyűgétől és amit előbb a posta is, a főszolgabíró is kezelt, azt most kizárólag a posta fogja kezelni. Ez a második egyszerűsítés. De a legbecsesebb része ennek a törvényjavaslatnak a járási számvevői intézmény behozatala. Ebben ugyan nem lát egyebet t. képviselőtársam, mint a községi számadások és előirányzat helyszíni felülvizsgálatát. Én azonban e feladatot háttérbe helyezem azon másik nagy feladattal szemben, hogy a községek vagyoni kezelése, a községek háztartása állandó, folytonos szakfelügyelet és ellenőrzés alá kerül, a mi eddigelé hiányzott, mert az egyéb munkával túlterhelt járási főszolgabíró nem teljesíthette, a vármegyei központi számvevőség távol volt tőle, pedig épeu ennek az élő, eleven ellenőrzésnek hiányán múlt, hogy annyi volt a visszaélés, a szabálytalanság és a baj. Én tehát azt gondolom, hogy a vármegyei járási számvevői intézménynek behozatala kiszámithatlan következményekkel fog járni a községi pénzkezelésnek javítása érdekében magára a községi háztartás gazdaságosabb, okosabb és olcsóbb vitelére nézve is és meg vagyok győződve róla, hogy ezen rendnek statuálása által végeredményében a községi adóteher csökkentésére is vezet. Ezek azok az előnyök, t. ház, a melyek alapján ez a törvényjavaslat elfogadható a nélkül, hogy ez akár a vármegyei, akár pedig a községi önkormányzatnak sérelmére lenne. Azt mondja Hellebronth Géza t. képviselőtársam, hogy a járási számvevő más dolog hiányában nem lesz egyéb, mint egy hivatalból exponált kortes. (Ugy van ! a népipárton.) Ha tekintetbe méltóztatik venni ennek a járási számvevőnek terjedelmes külszolgálatát, ha méltóztatik figyelembe venni, hogy benn a főszolgabírói hatóságban teljesíteni fogja az összes kezelési, az összes nyilvántartási munkálatokat, akkor látni méltóztatik, hogy ennek a járási számvevőnek annyi dolga lesz, hogy nyugodt lehet Hellebronth képviselő ur, nem lesz annak ideje korteskedni. (Nagy zaj a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Rakovszky István: Megfosztott egy csomó választót a jogától és ez az ember beszél törvénytiszteletről. Haydin Imre: Nem lesz módja korteskedni sem, mert hiszen a statuált községi rendben egyszerűen el van vonva a lehetősége a visszaéléseknek, mert megszűnik az, a mi legjobban szolgáltatja ki a községi közeget annak, hogy meggyőződése ellenére is esetleg a kormány alá hajtja fejét. (Ugy van! jobbfelöl.) Mindezek alaj)ján, ha ezeket az előnyöket figyelembe veszem, akkor ezekkel szemben csak egy hátrányt látok és ez az, hogy a vármegye néhány tisztviselőt nem fog választani. No, én ezt az áldozatot, ennyi előnynyel szemben, szívesen hozom meg. Elfogadom azonban a törvényjavaslatot az állam szempontjából is, mert hiszen az állam a maga ellenőrzési feladatát esak ugy teljesítheti hatékonyan, ha egyúttal meg van a garanczia arra, hogy a felelőség tudatában és érzetében azt teljesen megbízható közegek által végezheti. Ezeket a megbízható közegeket leginkább megtalálhatja a saját körében. Egy nagy felelőséget is levesz az állam ez által a vármegye közönségének a vállairól; hiszen, a mi visszaélés, a mi szabálytalanság előbb volt, az mind a vármegye közönségének terhére hárult, óriási pótadót okozott, a mi most ki lesz kerülhető, mert az esetleges szabálytalanságok és visszaélések által okozott anyagi károk az egész országra egyenletesen oszlanak el. Ez oly előny a vármegye közönségére nézve, hogy, hiába beszél Benedek János t. képviselőtársam, mégsem mindegy az a vármegye közönségére nézve épen ezen előny következtében, hogy a vármegyei vagy pedig a m. kir. állami pénzkezelő sikkaszt-e. Mindezeket egybefoglalva, látván, hogy a