Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-28

28. országos ülés 1901 deczember il-én, szerdán. 441 inal keresni nem akarom:' mert az, hogy van-e ebben tendenczia, hogy ezen számokkal sikerült neki a politikának vezérlő embereit' is bizonyos időre nézve tévedésbe ^ejteni, nem képezheti fel­szólalásom tárgyát. Én csak a t. ház előtt be akartam mutatni, hogy kellő gondossággal jár­tam el. Megjegyzem azt is, hogy még az esti, mondhatom az éjjeli órákban kutattam, vájjon tényleg fenforog-e az a nagy eltérés, a mely a t. miniszterelnök ur számai és az én számaim­nak összevetéséből kimutatható. Erre nézve, azt hiszem, a legauthentikusabb forráshoz fordultam és pedig a gépgyári munkásoknak betegsegélyző pénztárához, a hol a leghitelesebb adatok van­nak. Én tartozom azzal a kijelentéssel is a t. háznak, hogy igenis a t. miniszterelnök ur ada­tai hitelesek. Azt hiszem azonban, hogy a t. ház e mai felszólalásom nyomán is, mindenesetre megadja, azt az elégtételt, hogy eljárásom nem volt könnyelmű, hanem hogy ugy jártam el, a mint helyemben bármely parlamenti tag eljárt volna. (Altalános helyeslés.) Széll Kálmán miniszterelnök: Csak elisme­réssel fogadhatom azt, hogy Visontai Soma t. képviselő ur tegnapi számadatainak forrását megnevezte és igazolni igyekezett, hogy bona üde járt el, a miben különben nem kételkedtem tegnap sem, sőt ellenkezőleg, nem is bántam felszólalásom ezen részében, azt az érvelést ille­tőleg, semmiféle élességgel. (Igás! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Csak túlzásnak neveztem és nem kerestem a forrást, hogy honnan kaj)ta. Természetesnek is tartottam, hogy én inkább vagyok azon helyzetben, hogy authentikus ada­tokkal állhassak elő. Ezért a t. képviselő ur eljá­rásának jóhiszeműségére nézve semmiféle konzek­vencziát sem vontam le. Tévedni emberi dolog, főleg az ily számoknál. Azok, a kik azon ada­tokat közölték, tévedésbe ejtették a t. képviselő urat és igy igen természetes, hogy a t. képviselő ur a közlemények téves volta folytán maga is tévedett. Mindig igen helyes dolognak tartom, ha valaki a tévedését maga részéről beismeri. (Elénk helyeslés.) Magam részéről sietek konsta­tálni, hogy valamint tegnap nem kételkedtem bqna fidesében, ma sem kételkedem abban. (Élénk helyeslés.) A t. képviselő ur megnevezte a Magyar Nemzetet, mondván, hogy az a kormány félhiva­talos laj>ja. Igaz, de oly eldugott helyen, a köz­gazdasági rovatban, van ez az ügy felemlítve, hogy valóban nem is vindikálja magának lap, hogy valami különösen authentikus közle­ményeket hozna ezekre nézve. Különben is az a lap más laptól vette át a közleményt, a mely itt a kezemben van, és a mely nem félhivatalos. A munkásmozgalom, a munkahiány és a gyáraknak megakadása, általában a nagy munka­depresszió napirendre hozta ezt a kérdést. Mindenki foglalkozott vele, sietett a kérdést a nyilvánosság elé tárni és vették az adatokat ott, a hol kapták. Én a lapokat nem Ítélem el KÉrvH. IÍAPLÓ. 1901—1906. i. KÖTET. ezért, mert ők is jóakaratból közölték az ada­tokat, így járt el a Magyar Nemzet is, a mely egy más lap után hozta e közleményt. A kérdés ugy áll, a mint tegnap mondtam. ]STeni megyek át részletekbe, csak reprodukálom beszédemnek erre vonatkozó részét, mert a gyorsírói tudósító­ban, a mely nyomtatásban van a képviselő urak kezében, sajtóhiba van. (Halljuk! Halljuk!) Mikor összehasonlítom a Ganz-gyárnak ezidei munkásällományát a tavalyival, nem 5, hanem 1005 a különbség. Csak ezt akartam konsta­tálni, miután ezen adatok, melyeket tegnap elő­hoztam, abszolút hitelességgel bírnak, mert ma­gának a gyárnak kimutatását tartalmazzák, a mint Visontai Soma képviselő ur ezt maga is beismerte. Igen köszönöm a magam részéről azt a lojalitást, a melylyel adataim hitelességét elismerte, és én is elismerem, hogy tegnap bona fidessel járt el. (Helyeslés.) Elnök: Az igazságügyminiszter ur óhajt előterjesztést tenni. Plósz Sándor igazságügyminiszter: Van sze­rencsém egy törvényjavaslatot beadni a Kagy­brittania és Irhon egyesült-királysággal 1873. évi deczember 3-án a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés XI. czikkének módosításáról 1901. évi június 26-án kiállított pótnyilatkozat, továbbá törvény­javaslatot a román királysággal Bukarestben 1901. június 14-én a bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés beczikke­lyezése tárgyában beadni. Kérem a t. házat, méltóztassék a beadott törvényjavaslatokat kinyomatni, szétosztatni, elő­zetes tárgyalás és jelentéstétel végett pedig az igazságügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: Az igazságügyminiszter ur által most beadott két javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és mindkettő az igazságügyi bizott­sághoz utasittatik előzetes tárgyalás végett. Mielőtt az interpelláczióra térnénk át, van szerencsém a legközelebbi ülés napirendjére vo­natkozólag javaslatot tenni. (Halljuk ! Halljuk!) Javaslom, hogy holnap d. e. 10 órakor tartson a ház ülést, melynek tárgya legyen a vármegyék pénztári és számviteli teendőinek ellátásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása általá­nosságban. Elfogadja a ház ? (Helyeslés.) Ézt tehát határozatilag kimondom. Következik Bedőházy János képviselő urnak interpellácziója. Bedőházy János .* T. képviselőház! Midőn a székely vasutakra vonatkozó 1895 : VII. t.-czikk­nek teljes és végleges végrehajtását illetőleg kötelességemnek tartom közvetlenül az igen t. kereskedelmi miniszter úrhoz, közvetve pedig a nervus rerum szempontjából az igen t. pénz­ügyminiszter úrhoz interpellácziómat megtenni, kijelentem, hogy ez interpelláczió megtételére engem nem valami nagyfontosságunak mester­séggel feltüntetni akart helyi érdek istápolása, sem pedig az u. n. lokál-patriotizmus — bár 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom