Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-8

8. országos ülés 1901 november ík-én, csütörtökön. 35 Pichler Győző : Kölcsönösen ! Rohonyi Gyula előadó: A beterjesztett felirati javaslat kiindulási pontja és vezéreszméje ugyanaz, a mi a legmagasabb trónbeszédé, vagyis a haladás terén előbbre vinni Magyarországot, szellemileg és anyagilag felvirágoztatni az országot arra a fokra, melyre azt a király atyai szivének egész melegével emelni óhajtja. A felirati javaslat egyetért a trónbeszéddel nemcsak magára e czélra, de a megválasztandó eszközökre, a törvényhozás egész munkaprogrammjára nézve is. Jól tudom, hogy az eddigi parlamenti szokáshoz és gyakorlathoz képest a képviselőház egyik-másik oldaláról {Halljuk! Halljuk!) más felirati javaslatok is elő fognak terjesztetni. Nem vagyok abban a helyzetben. — mert egyiket sem láttam, — hogy azokról előzetes kritikát vagy csak véleményt is mondhassak. Egyet azonban bátran állithatok; állithatom büszkén, (Halljuk! Halljuk!) hogy mindenik felirat a tiszta, az önzetlen hazafiság forrásából fakad, állithatom nyugodt lelkiismerettel azt is, hogy mindegyiknek egyetlen egy czólja, a haza üdve, java és boldogsága. (Helyeslés). A miben aztán e felirati javaslatok el fognak térni, az kétségkívül a követendő utrí i, a megválasztandó eszközökre, az eljárás módjára és magának a törvényhozásnak megoldandó feladatára vonatkozik. Azonban ezekre nézve teljes harmónia a felirati javaslatok között úgysem lehet azon egyszerű oknál fogva, mert mindenik párt a saját elvei, a saját meggyőződése alapján terjeszti elő felirati javaslatát. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) A bizottságnak beterjesztett felirati javaslata, czélját és kiinduláspontját tekintve, nézetem szerint teljesen megegyezik a trónbeszéddel, de megegyezik a megválasztandó eszközökre, a törvényhozás teendőire nézve is. És miután a felirati javaslat szerény nézetem szerint teljesen megfelel kedves hazánk anyagi és szellemi szükségleteinek (Elénk ellenmondások a szélsőbaloldalon) ; miután a teendők helyesen és a trónbeszéddel kongruáló módon vannak benne megjelölve: ezért köteleségemet szívesen teljesítem azzal, hogy ezt a felirati javaslatot a t. képviselőháznak elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Mielőtt azonban rövid felszólásomat befejezném (Halljuk! Halljuk!), engedje meg a t. képviselőház, hogy egy körülményre hivjam fel a t. ház kiváló figyelmét: a trónbeszéd egy passzusára, annak zárószavaira. (Mozgás. Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Thaly Kálmán: Hangosabban egy kicsit. Rohonyi Gyula előadó: A magas trónbeszéd, zárszavaiban, Isten áldását kéri az országgyűlés mindkét házára, annak munkálkodására (Mozgás a szélső haloldalon. Halljuk! Halljuk!), itt és abban az uj házban, melyet az ezredéves Ma gyarország (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) ősi alkotmányának dicsőítésére emelt magának. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Mi pedig — azt hiszem, pártkülönbség nélkül mondhatom — mindnyájan és velünk az egész nemzet egy hő imában egyesülünk, abban, hogy Isten áldja meg felséges Urunkat és Királyunkat (Élénk felkiáltások a szélsöbaloldalon: Áldja meg Jtazánkat!) egész uralkodóházával együtt és áldja meg kedves hazánkat. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hazánkat előbb! Ez a sorrend! Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Adja áldását a Mindenható arra a palotára, a melynek magas ormáról leragyog a fővárosra, leragyog az egész országra Szent István koronája, büszkén hirdetve a magyar király hatalmát és dicsőségét. (Tetszés jobbfelöl.) Araszszon az a korona onnan fényt és boldogságot az ország minden egyes lakosára, az egész országra, annak minden egyes népére egyaránt. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Legyen annak a koronának fénye a nemzet ereje, hatalma és dicsősége. (Tetszés jobbfelöl.) Madarász József: Mi vagyunk a korona! (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Rohonyi Gyula előadó: . .. És t. képviselőház, azt hiszem, bizalommal és reménynyel indulhatunk ma munkánkra. Visontai Soma: Keni nagy reménynyel. Nagy a szegénység, a nyomor, az inség! Arról kellene beszélni! (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk!) Rohonyi Gyula előadó: ... és bizalommal és reménynyel tekintünk (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk!) a jövőbe, bizalommal és reménynyel béke idején a komoly törvényhozási munkában, bizalommal és reménynyel a válságos pillanatokban, a midőn ezen koronának fényét talán kívülről veszély fenyegetné. (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) Es most fel a munkára! Ajánlom a bizottság felirati javaslatát szives elfogadásra. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Kubik Béla jegyző: Kossuth Ferencz! (Élénk éljenzés a szélsőbaloldalon.) Kossuth Ferencz: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Az előttem szólt igen t. előadó ur elemi igazságokat fejezett ki, midőn azt állította, hogy mindegyik felirat a hazafiság forrásából fakad és hogy mindegyikünknek a haza üdve fekszik a szivén. Ezt kötelességünk feltételezni; mert kötelességünk feltételezni azt, hogy a háznak minden tagja őszintén szól akkor, midőn ebben a házban felszólal. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Azért szólalok fel, t. ház, hogy a függetlenségi és 48-as pártnak felirati javaslatát benyújtsam, annak felolvasását kérjem és elfogadását szorgalmazzam. Alattvalói hódolattal, de férfias nyíltsággal jelenünk meg a királyi szék előtt azért, hogy nyíltan elmondjuk azt, mit tartunk a haza és a korona érdekében levőnek. Bizunk az uralkodónak lovagias érzelmeiben és hiszszük, hogy a mi nyíltságunkat szívesen fogja fogadni: sokkal szi' vesebben, mint hogyha a nyíltság helyett elta-