Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-24

24. országos ülés 1901 deczember 6-án, pénteken. 353 lyel szemben sem a kellő ellenőrzés, sem talán a kellő alaposság biztosítása nem várható. A nélkül, hogy indítványt tennék, kérem a t. kormányt, hogy figyelembe véve az ország ilyen számos és tekintélyes oldaláról beérkező panaszt és tekintve, hogy annak idején beadott határozati javaslatom alaposságát méltóztatott elismerni, mielőbb méltóztassék oly intézkedést tenni, hogy a csendőrök által jelzett minőségükben elkövetett tények felett valósággal és tényleg a polgári hatóságok ítéljenek. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani a t. ház tagjai közül ? Ha nem, a vitát bezárom. Elleninditvány nem tétetvén, kérdem a t. házat: kivánja-e a szavazást ezen kérvényre nézve ? (Nem!) A ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. Az ülés elején hozott határozat értelmében — sürgős interpelláczió lévén bejelentve — tekintettel arra, hogy a később következő kérvényekhez még négy-öt szónok van felírva, javaslom, hogy az interpelláczió megtételére térjünk át. (Helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Halljuk a napirendre vonatkozólag a miniszterelnököt!) Széll Kálmán miniszterelnök: Ha a t. képviselő urak azt óhajtják, hogy most nyilatkozzam a napirendre nézve, szívesem megteszem. (Halljuk ! Halljuk!) Én azt gondoltam, hogy a háznak holnap nem lesz ülése, ha ma a kérvényeket letárgyalta. Ez azonban be nem következvén, ennek tárgyalása lenne a holnapi ülés napirendjére kitűzendő. Azután talán az igazságügyminiszter fog válaszolni interpelláczióra, melyet tegnap Barta Ödön kéjrviselő ur intézett hozzá. Ezenkívül holnap érdemleges tárgyalást nem folytatna a ház. (Helyeslés.) Arra kérem azonban a t. házat, méltóztassék a vármegyék pénztári és számvevőségi szolgálatának reformjáról szóló törvényt a hétfői ülés napirendjére kitűzni. Az erről szóló jelentések a ház asztalán feküsznek, már a tegnapi napon szétosztattak és igy mi sem gátolja azt, hogy a t. ház ezt a javaslatot a hétfői ülés napirendjére kitűzze, (Helyeslés a jobboldalon.) Rakovszky István: A házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) A t. miniszterelnök ur megállapította a holnapi nap napirendjét (Felkiáltások a jobboldalon: Javasolta.) illetőleg javaslatott tett arra nézve. Különben ez körülbelül ugyanaz. A t. miniszterelnök ur azt mondotta, hogy holnají folytatni fogjuk a kérvények tárgyalását s azonkívül talán a t. igazságügyminiszter ur fog egy interpelláczióra felelni, további érdemleges tárgyalásba pedig a ház holnap bele nem megy. A házszabályok értelmében holnap szombati nap lévén, interpellácziókat lehet bejegyezni, (Felkiáltások a jobboldalon. Ez természetes!) és interpellácziókat lehet előKÉPVH. SAPLÓ. 1901 1906. I. KÖTET. terjeszteni. Az urak ezt természetesnek találják. Én is, de azt hiszem, kis elővigyázat az ellenzék részéről nem árthat. (Helyeslés a néppárton.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Mikor a miniszterelnök napirendet proponál a háznak, akkor — gondolom — csak nem foglalhatja he propozicziójába azt az esetlegességet, hogy valakinek eszébe jut interpellácziót előterjeszteni. (Ugy van! a jobboldalon.) Az interpelláczió tételének joga a házszabályokban van megírva. Semmiféle napirendet a házszabály ellen megállapítani nem lehet és az eszem ágában sem volt. De mit tesz a napirend ? A najDÍrend magyarul azt teszi, hogy akárki: elnök, képviselő, miniszterelnök propozicziót tehet az iránt, hogy mit fog tárgyalni a ház. Akárki interpellál, ha húszan interpellálnak is, az nem tárgyalás. A házszabályok megírják azt, hogy ez szabad; de ez nem napirend megállapítása. Elnök: Rátkay László képviselő a napirend megállapításához kivan szólani. Rátkay László: T. ház! A napirend megállapítására vonatkozólag a t. miniszterelnök urnak azon javaslatát illetőleg, hogy a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló törvényjavaslat... (Zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: Halljuk, hogy mit mond. Rátkay László: A csendet fenntartani nem az én kötelességem. Széll Kálmán miniszterelnök: Ha nem hallom, mit mond, nem szólhatok azután hozzá. Rátkay László: Arra kérem a t, házat, hogy a hétfői napirendre vonatkozólag a t. miniszterelnök ur által előterjesztett azon javaslattal szemben, hogy a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyaltassék, akként határozzon, hogy ez a törvényjavaslat most ne kerüljön tárgyalás alá. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Indokolásul a t. ház engedelmével és nagyon röviden csak a következő okokat hozom fel. Először is az u. n, lex Szapáryána, a mely szerint a közigazgatás államosittatik, ennek második szakasza értelmében utasítva lett a mindenkori kormány, hogy az összes közigazgatás államosítására vonatkozó törvényjavaslatokat egyszerre terjeszsze elő. (Ugy van! a szélscbaloldalon.) A függetlenségi párt mindenkoron az önkormányzatnak szabadságát óvta és akarja óvni a jövőre nézve is. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Minden más országban lehet a közigazgatás államosításáról mint ilyenről beszélni, nálunk Magyarországon azonban a közigazgatás kérdése nemcsak állami feladat, hanem egyúttal alkotmánybiztositék is. (Elénk helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Hiszen valóban nevetségesnek látszott még csak pár év előtt is arról beszélni, hogy Magyarországon oly körülmények állhassanak elő, hogy nincs többé alkotmány és nincs többé törvény, 45