Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-24

342 2í. országos ülés 1901 deczember 6-án, pénteken. kező társadalmi osztályok védelme és létfentartásának biztosítása iránt. Gr, Forgách Antal előadó: Ezen kérvények az 1881. évi végrehajtási törvény módosítását óhajtják angol mintára, a szegényebb sorsú és kis vagyonnal bíró emberek megélhetési lehetőségének előmozdítása végett. A kérvényi bizottság javaslata az, hogy kiadassanak a pénz-, kereskedelem-, igazság- és földmivelésügyi minisztereknek. Kubik Béla jegyző: Molnár János! Molnár János: T. ház! A t. miniszterelnök ur e napokban még taglejtésekkel is kisérve azt mondotta, hogy tegyük kezünket szivünkre és valljuk be, hogy mennyire haladtunk 1867 óta. Horánszky Nándor t. képviselő ur, ugy látszik, nem tette kezére a szivét. . . (Hosszan tartó élénk derültség a jobboldalon) . . . nem tette szivére a kezét, hanem a kezére tette a szivét, és a mi szivében volt, az volt a száján is a legutolsó képviselőválasztások előtti programmbeszédében, és megmondotta ország-világnak, hogy az ő szive e tekintetben nem egészen együtt dobog a t. miniszterelnök úréval. Azt mondja ugyanis: »katasztrófa az országot nem érte; fogyasztási jüaczainkon és külkereskedelmi viszonyainkban évek óta változás nem történt; a kamatláb egészben és nagyban nem változott és mégis az előző évekhez képest erős társadalmi nélkülözések, hogy ne mondjam, szegénység mutatkozik, az üzletek üresek, a mi kevés ipar van, az pang ; a társadalom pénztelen, a munkahiány, a keresethiány általános, és mindezek tetejébe az igények emelkedtek, a megélhetés pedig drága.« Tehát a képviselő ur is hangot ad azon általános panasznak, hogy bizony szegényedtünk és nagyon is szegényedtünk. Elszegényedtek először is a törpebirtokosok, elszegényedtek a középbirtokosok, és kisebb-nagyobb mértékben még a nagybirtokosok is érzik ennek a közgazdasági állapotnak terhét. Horánszky Nándor képviselő ur igen bölcsen, szerintem is igen kitűnő módszert ajánlott, melylyel ezen általános szükségleten segíteni lehetne: és ez az volt, hogy olcsó, 4%-os kölcsönt szerezzünk azoknak, kik már ugy is el vannak adósodva és ezen 4°/o-os és nem rövid határidőn belül visszafizetendő kölcsönnel segitsenek magukon. Ebben a nézetben és kívánságban a t. miniszterelnök ur szive nem dobog együtt Horánszky képviselő úréval, mert épen e napokban mondotta a t. miniszterelnök ur, hogy ő a konverziót nem tartja helyesnek, hanem folyamodjanak a kisbirtokosok és törpebirtokosok a kisbirtokosok hitelintézetéhez. Szabadka városa ugyancsak azt az általános pangást tekintetbevéve, mely az egész országban uralkodik, a törvényhatóságokhoz egy kérvényt bocsátott ki, a melyben fölhívja őket különféle dolgok megvalósitására. Nagyon sajnálom, hogy a Horánszky képviselő ur által ajánlott módszer nincs benn a kérvényben, mert azt mi szives készséggel támogattuk volna, annyival inkább, mert — körülbelül tavaszszal lesz két éve — magam voltam az, ki ezt a házban szóvá is tettem. De bele van véve a szabadkai kérvénybe az u. n. home-stead, a házi tűzhely védelme. Nem azért, mintha azt tételezném fel a t. képviselőház tagjairól, hogy ne tudnák, hogy mi az a homestead, a mely Amerikában divik, hanem azért, hogy preczizirozzam azokat a különbségeket, a melyek a homestead és a szabadkai kérvény között vannak, legyen szabad erre vonatkozólag a következőket előadnom. Az amerikai homestead szerint a kisbirtokosnak házi, gazdasági épületei, instrukeziói, termése, vetőmagja és a birtoknak bizonyos hányada sem meg nem terhelhető, sem el nem árverezhető. Madarász József: Ez az igazi! Molnár János: Én ezt nemcsak igen üdvösnek és hasznosnak tartom, hanem, ugyanabban az időben, a melyre előbb bivatkoztam — tavaszkor lesz két éve — határozati javaslatot is nyújtottam be e tekintetben a t. háznak, a melyet azonban akkor leszavaztak. Madarász József: Leszavazták; most is azt fogják tenni! Molnár János: Tudom, hogy most is azt fogják tenni, hanem az nem baj. Erre a komé steadra vonatkozólag kívánt törvényt Szabadka városa és azok a törvényhatóságok is, a melyek Szabadka város kérvényéhez csatlakoztak. Szabadka város képviselőtestülete ugyanis azt akarja első sorban, hogy a kis vagyonnal rendelkező magyar társadalmi osztályok védelmére és létfentartásának biztosítására törvényt alkotni méltóztassék a képviselőház, a mely törvény mondja ki azt, hogy, az 1881 : LX. t.-cz. rendelkezéseivel a végrehajtás alól már kivett ingóságokon kivül, bárki ellen vezetett végrehajtás alkalmával, bármily tartozás esetén a család nagyságához kéj>est egy szobára való bútorzat és a házban található élelmiszerek a végrehajtás alól kivétessenek. Ez volna az egyik rész, a melylyel megtoldja a home steadet. A másik pedig az, hogy a kisiparosoknak feldolgozásra váró nyersanyaga 400 korona értékig senki javára lefoglalható és természetesen elliczitálható ne legyen. (Helyeslés a széls'óbaloldalon és a néppárton.) Evvel a két részszel toldja meg az amerikai home stead törvényt a kérvény. Vele egy kalap alatt hoz fel még egy dolgot, a mely a home steadban nincs bent, sőt vele nézetem szerint összefüggésben sincsen. Azt mondja t. i., hogy a földbirtokok öt holdnál kisebb részei sem eladás, sem testvérek közötti osztályozásnál el nem adhatók. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) T. képviselőház! Én e tekintetben most nem akarok nyilatkozni, mert ez roppant nagy kérdés ; ez az örökösödési joggal és más egyéb fon-