Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-24

24. országos ülés 1901 deczember 6-án, pénteken. 343 tos dolgokkal függ össze. En tehát e tekintetben nem pártolnám Szabadka városa kérvényét, de pártolom minden többi tekintetben. Ez a többi tekintet pedig egészen megegyezik a home steaddal, mert az van benne, Hogy épugy, mint az amerikai home steadban, a földmives ellen végrehajtás csak ugy vezethető, hogy annak bizonyos földrésze, ennek megművelésére szükséges egy pár igavonó barma, gazdasági eszköze, egyszeri bevetésre szükséges vetőmag, végül a család nagyságához képest hat hónapi élelmiszer és a barmok ellátására szükséges hat hónapi takarmány érintetlenül maradjon. Ezt a home stead törvényt Horvátországban — sajnálom, hogy nincs itt a t. horvát miniszter ur, talán ő felvilágosítást adhatna, mert én csak annyit tudok az egészről, hogy benyujtatott — már beterjesztette a kormány, és pedig másfél év előtt. Hogy aztán mi sorsa lett, elfogadták-e vagy sem, nem tudom bizonyosan, de gondolom, hogy elfogadták, mert ott is szívesen fogadnak el mindent a tartomány gyűlésen, a mit a kormány beterjeszt. Ott azonban nincs ugy, a mint a kérvény mondja, és én sem tartom helyesnek, hogy általában kimondjuk, hogy 5 hold legyen a végrehajtás-mentes minimum, mert némely helyütt öt hold egész vagyon, másutt egész koldusság. Azért pl. Horvátországban nagyon helyesen különféleképen osztották fel az egyes megyék szerint ezt a dolgot, ugy, hogy egyikben három hold, a másikban hat hold, a harmadikban ismét nyolcz hold az a minimum, a melyet lefoglalni, ,vagy elárverezni nem szabad. Én szeretnék Szabadka város kérvényéhez még egy másik kérvényt is csatolni, de tudom, hogy ez most nem lehetséges; t. i. nemcsak, hogy a földminimumot megterhelni, hogy bizonyos földmennyiséget elárverezni ne lehessen, hanem, hogy egyáltalában a kinek csak annyi jövedelme van, a mennyi elkerülhetetlenül szükséges családjának fentartására, az semmi adó alá, sem községi, sem állami, sem semmiféle adó alá ne essék. Mert ha az a jövedelem, eredjen az akár földbirtokból, akár az ő iparágából, csak annyi, a mennyi elkerülhetetlenül szükséges családjának fentartására: méltánytalannak tartom, hogy az bár csak állami adóval is megrovassék, mert ha ez az állami adó magában véve csekély is, nagyon bölcsen méltóztatnak tndni, hogy az aztán milyen hosszura és milyen nagygyá nyúlik, a mikor ennek alapján kivetik a községi adót, az útadót, betegápolási adót stb. stb. Én tehát azon reményben, hogy a t. kormánypárt és különösen annak agrárius része szintén örömmel fogja fogadni Szabadka város kérését, de egyúttal az én indítványomat is, ezennel kijelentem, hogy a legkészségesebben elfogadom Szabadka város kérvényét és kérem a t, házat, hogy necsak pártolólag terjeszsze ezt a kormányhoz, hanem, hogy legyen kegyes ennek kapcsán elfogadni az én indítványomat is, a mely igy hangzik: »Indítvány. TJtasittatik a t. kormány, hogy a házi tűzhely védelméről szóló u. n. home stead törvényre vonatkozólag és pedig a kisiparosokra is kiterjesztőleg minél előbb törvényjavaslatot nyújtson be.« (Helyeslés a néppárton.) Kubik Béla jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! Pártom nevében én is pártolom a beadott kérvényt, annál is inkább, mert azok az eszmék, a melyek ebben a kérvényben kifejezésre jutnak, teljesen megegyeznek azzal, a mit mi már pártprogrammunkban és felirati javaslatunkban is kifejtettünk. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Annyi bizonyos, hogy nem szeretnék olyan részletekbe belemenni, a milyenbe a szabadkai kérvény belebocsátkozik, mert nagyon is megfontolásra méltó dolog, hogy hol húzassanak meg egyik és másik oldalról is azok a határok, a melyeken tul lépni nem lehet, így mindjárt egy példát hozok fel arra vonatkozólag, a mit az öt holdas birtokról mond a kérvény. Minthogy emlékezetből beszélek, nem állhatok épen jót annak a számnak helyességéről, a melyet fel fogok hozni, de azt hiszem, ugy áll a dolog, hogy körülbelül 1,200.000 törpebirtok van Magyarországon, a mely öt holdnál nem nagyobb, ugy, hogy olyan intézkedés, a mely belevonná a maga keretébe ennek az öt holdnak a megállapítását, mindenesetre rendkívül komoly dolog volna. Én tehát csak elvileg pártolom, még pedig a leghatározottabban, pártom nevében a beadott kérvényt. (Elénk helyeslés a szélsöbalol dalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Széll Kálmán miniszterelnök: T. kéjrriselőház! Én újból csak arra kérhetem a t. képviselőházat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni és kiadni a minisztériumnak ezen kérvényeket megfontolás végett. Higyje meg nekem a t. képviselőház, akár azt teszi hozzá a képviselőház, hogy pártolólag vagy nem pártolólag, figyelembevétel végett, vagy figyelembe nem vétel végett, ez azt a köteles buzgalmat, a melylyel a minisztérium minden, a ház által hozzá utasított kérvényt a maga részéről átvizsgál, nem fogja sem felkelteni, sem nagyítani, mert hiszen kötelessége a kormánynak minden hozzá utasított kérvényt a maga érdeme szerint elbírálni. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ez igy volt mindig és azért hangsúlyozom, hogy sokkal többet ér, hogyha egy ilyen kérvény tárgyalása és bizonyos indítványok megtétele alkalmával a kormány nyilatkozik, mert az a kormánynyilatkozat többet ér vagy legalább praktikusabb, a dolog megoldásához könnyebben elvezet, mert kötelező kijelentést tartalmaz arra nézve, hogy a kormánynak abban a tárgyban mi a nézete, j)ártolja-e vagy sem, ellenzi-e vagy sem, mit akar vele csinálni, vagy mit nem akar vele csinálni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez volt mindig a meggyőződésem és igy vagyok a jelen alkalommal is. Nincsen kö-