Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-24

54. országos ülés 1901 deczember 6-án, pénteken. 337 tal kellene az értéknek csökkennie, hogy a 70 millió frt értékveszteség kikerüljön. (Élénk derültség és tetszés jobbról.) Nohát igen nagy dolgokat lehet néha mondani, ha az ember a vita hevében lelkesen argumentál az ő igazsága mellett és a mellett, a mit hisz. Hanem akkorát mondani mégis egy kissé bajos, (Derültség jobbról) mert aztán az az egész állítást a maga nagyságával egyszerre halomra dönti. (TJgy van! TJgy van! jobbfelöl.) Dehát ebbe nem megyek bele. Csak emlékeztetem a t. képviselőházat arra, hogy a mult országgyűlés bezárása előtt két nappal, ép most három hónapja, szeptember 5-én szintén a kérvények tárgyalása alkalmából, a nélkül, hogy tudtam volna, hogy ez az ügy szóba fog kerülni, az összes gazdasági kérdésekre, az u. n. agrár és merkantilista felfogásokra vonatkozólag igen terjedelmes nyilatkozatokat tettem, (TJgy van! TJgy van! jobbról) egy gazdasági programmot adtam, a melynél én jobbat nem tudok és nem is fogok adni, (Élénk helyeslés jobbról) hanem a melynél meg fogok maradni minden körülmények között elvi tételeiben és összes következéseiben. (Élénk helyeslés jobbról.) Ezen programra keretében akkor a határidőüzletről is nyilatkoztam, mert épen arról volt akkor is szó és akkor a túloldal egyik tagja követelte, hogy a kérvény rjártolólag adassék ki a kormánynak. Akkor én azt mondtam, nem vagyok abban a nézetben, hogy a határidőüzlet peremptorius és föltétlen eltiltása használna a földmivesnek és a kereskedőnek, használna gazdasági életünknek; nem vagyok abban a nézetben és azt hiszem, hogy a határidőüzlet feltétlen betiltása nemcsak azért nem helyes, mert a gazdasági életben a szabad mozgást, a melyet nem szabad meggátolni, teljesen megöli, hanem azért sem vagyok mellette, mert ez első sorban a gazdának és a búzaáraknak ártana. Ez az én hitem és ez az én meggyőződésem. Ezért nem irom alá azt, a mit a képviselő ur mond, hogy a határidőüzlet minden izében és minden részében tisztességtelen. Ez absolute nem áll és be lehetne az ellenkezőt bizonyítani. Hiszen az a malom, a mely a maga készletét, egy bizonyos időben, az árhullámzás ellen akarja biztosítani, mert az ő reális üzletmenete azt követeli, az nem követ el tisztességtelenséget, ha bizonyos ár mellett biztosítja magának bizonyos időre azt a mennyiséget, a mely neki kell. Ha az a földmives, az a földbirtokos, a kinek van tíz, húsz, harmincz vagy száz vaggon gabonája, azt előre eladja, mert biztosítani akarja magát, mivel ugy rendezte be az ő szükségletét, háztartását, gazdasági életét, hogy neki a jövő májusban ekkora összegre szüksége van, ugyan micsoda tisztességtelenség van ebben ? Ebben semmi tisztességtelenség nincsen. Ellenkezőleg, ez a józan gazdálkodásnak és a gazdasági élet reális vezetésének és menetének egyik conditio sine qua nonja. (TJgy van! a jobboldalon. Felkiáltások a KÉPYH. NAPLÓ. 1901 —1906. I. KÖTET. baloldalon: Nem is erről van szó!) A t. urak nem distinguálnak. (Felkiáltások a baloldalon: Dehogy nem!) Nem distinguálnak. Pedig kérdezzenek meg akárkit az önök soraiból, a ki gazdálkodik, a ki életében búzát eladott vagy vett, az nekem fog igazat adni. A t. urak, mondom, sommásan ítélnek és mindent összefoglalnak ós nem distinguálnak. Pedig itt különböztetni kell. Én is azt állítom, hogy van a fedezetlen határidőüzletnek olyan eleme is, a mely tisztán játék, (TJgy van! a jobboldalon) hazárd játék és az nem esik ezen tekintet alá. (Félkiáltások a baloldalon: Erről van szó!) Nem erről van szó, hanem ha mindent el akarnak tiltani, akkor a másikról is van szó, (TJgy van! a jobboldalon) a reális és jó üzletről is. Hanem ugy nem lehet ám megjavítani és reformálni semmit, hogy az ember vesz egy dolgot és azért, mert abban vannak hézagok, vannak hiányok, agyonüti az egészet, vagy kiönti a gyermeket a vizzel, vagy pedig egyszerűen megöl mindent. Ez nem reform, hanem rombolás. (TJgy van! a jobboldalon.) Az én nézetem az, hogy, mint mindent a világon, ezt is — ós szeptember hatodikán is ezt mondtam — a határidőüzlet kérdését is reformálni kell (Altalános helyeslés) és igyekezni kell arra, hogy azokat a hézagokat, azokat a hiányokat, azokat a visszaéléseket lehetőleg szűk korlátok közé szorítsuk. (Általános helyeslés.) Erre vállalkozom és a kormány nevében épugy, mint a hogy kijelentettem ezt szeptember hatodikán, kijelentem most is, hogy igenis mi foglalkozunk a kérdéssel, és a kérdés minden izét alapos vizsgálat alá véve olyan megoldást, olyan reformot fogunk proponálni, a mely a gazdasági életet megmenti attól a békótól, a melyet önök akarnak rádiktálni, de a mely másfelől kitisztítja ezt a dolgot azoktól az elemektől, a melyek nem oda valók. (Általános élénk helyeslés.) És, hogy azzal végezzem beszédemet, a mivel Buzáth képviselő ur fejezte be, t. i. az osztrák miniszterrel, az az osztrák miniszter nem egészen ugy mondta, ha az én emlékezetem nem csal, — pedig nem olyan igen rossz — hogy csak azért ellenzi a dolgot, mert Magyarország nem hozta be a határidó'üzlet eltörlését. 0 a többek közt ezt is felhozta és ez természetes is, mert nincsen az a kinai fal, nincsen az a hermetikus zár a gazdasági életben, a mely eltűrje, hogy ott, a hol a közelségnél fogva az érintkezés szálai megvannak, egymástól elváltán lehessen élni. (Igaz! TJgy van! jobb felől.) Ez mai nap lehetetlen. A telegráf, a telefon, a villany uralma alatt nem lehetséges többé hermetikus elzárás, nem lehet izoláltság, nem lehet semmiképen sem elzárkózottság. Igen természetes tehát, hogy azt mondta az osztrák miniszter, hogy a bécsi gabnatőzsdét rögtön agyonütik vele, ha feltétlenül eltiltják a határidőüzletet, mert akkor az egész nagy határidőüzlet, a mely ma ott folyik, mind átmegy Budapestre. Hiszen mi ter43