Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-21

21. országos ülés 1901 deczember 3-án, kedden. 277 van, mint azok, a kik egyes piaczi konjunktúrák • esélyeire vannak utalva. Természetesen azonban nem zárkózhatunk el egyes oly anomáliák megszüntetésének kötelessége elől, melyek a jogállam etikai definicziójának mintegy negáczióját képezik. Ez volt az egyik szempont, mely a gazdasági bizottságot vezette. A másik az volt, hogy ha a mezei munkások, a kikért már az országgyűlés az igen t. földmivelési miniszter ur bölcs vezetése és általános helyeslés mellett oly sokat tett,, állami támogatásban részesülnek, mennyivel inkább vannak erre hivatva a szellemi munkások és ezek közt azon munkások, a kik a ház működését, a mi küzdelmeinket közvetlen jelenlétükkel folyton éber figyelemmel kisérik és -a parlamentáris, életnek egyik legsarkalatosabb tételét, a közvetlenséget, és nyilvánosságot olyan odaadó szorgalommal szolgálják. T. ház! Javaslatunk nem a rideg jogon, a rideg törvényen alapszik, mert ezek a törvények, legyenek azok bármilyen szigorúan és előrelátóan szerkesztve, ha jön uj nemzedék és jönnek uj idők, esetleg a relikviák közé kerülnek, mig vannak olyan törvények, a melyek minden jogtudóst túlélnek és ezek az erkölcsi törvények. (Helyeslés.) Az erkölcsi törvényeknek egyik legszebb szakasza a méltányosság. Ezen méltányosság alapján hozta javaslatát a t. ház elé a gazdasági bizottság és ajánlom annak elfogadását. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök: Vészi József képviselő ur kivan szólani. Vészi József: T. ház ! Nagy örömest hozzájárulok a t. előadó ur javaslatához, nemcsak azért, mert méltányossági szempontból, a melyből a bizottság javaslatát támogatta, azt magamévá teszem, hanem azért is, mert elismerés nyilatkozott meg benne gyorsirodánk iránt, melynek magas színvonala ugy a munka gyorsasága, mint minősége tekintetében igazán nemzetközi rekordot képvisel. De legyen szabad a t. ház figyelmét méltányossági szempontból még egy körülményre felhívnom. (Halljuk!) A gazdasági bizottság azt proponálja, hogy a gyorsiroda rendes és véglegesen kinevezett tagjai részesüljenek ebben a kártalanításban. Én azt hiszem, hogy a méltányosság terére lépve ne álljunk meg útközben, hanem menjünk el végesvégig ezen az utón. Ha a ház ehhez hozzájárulni méltóztatik, akkor azt proponálnám, hogy a két gyorsirósegédre is terjesztessék ki e méltányosság ugyanabban a mértékben, mert ők is tagjai az országgyűlési gyorsirodának, ők is ugyanazzal a várakozással léptek a munkába, a milyennel a gyorsirodánák véglegesen kinevezett rendes tagjai ós e méltányossági szempotot a jus cpiesitum jogczimén ő reájuk is ki kellene terjeszteni. Ennek folytán vagyok bátor egy módosítást benyújtani a gazdasági bizottság javaslatához, mely következőkép hangzik: Az első sor e szavai: »a két gyorsirósegéd kivételével* és az egész második bekezdés törlendő. A harmadik bekezdés e szavai után: »Halász Zoltán gyorsírónak 630 korona« teendő': »Róna Sándor gyorsirósegédnek 400 korona; Siklóssy László gyorsirósegédnek 400 korona.« Ugyancsak a harmadik bekezdés végén »17,440 korona« helyett teendő »18.240 korona«. A negyedik bekezdés törlendő. Még csak arra vagyok bátor utalni, hogy maga a gazdasági bizottság is valamelyes kártalanításra jogosultnak tartja a gyorsirósegédeket, mert két évi végkielégítést proponál. En e helyett azt vagyok bátor indítványozni, mérjünk egyforma mértékkel, kapjanak ők is állandó jutalékot e czimen, mert ők is ugyanazon jövedelmektől esnek el. (Általános helyeslés.) Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Biró Lajos előadó: Vonatkozással Vészi József képviselő .ur felszólalására, bátor vagyok egy hibát, mely a jelentésbe véletlenül csúszott be, korrigálni. A jelentés azt mondta, hogy a gyorsiroda tagjai kártalanításban részesittetnek. Méltóztassanak megbocsátani, de ez nem kártalanítás, hanem egyszerű segély, mert a kártalanításnak jogi alapja kell hogy legyen, az ellen pedig a gazdasági bizottság a priori állást foglalt. A mi a két gyorsirói-segédet illeti, az egyik, Eóna Sándor, szolgálatba lépett 1898. május 1-én, Siklóssy László pedig 1901. április 1-én. Tekintetbe véve, hogy a gyorsíró személyzet többi tisztelt tagjai már 20—30 esztendeig vannak alkalmazva az országgyűlési gyorsirodában, ezen az alapon terjesztette be a bizottság javaslatát, már most teljesen a t. háztól függ, vájjon a méltányosság ezen kiterjedt mérvét akarja-e ő reájuk is alkalmazni. En részemről elfogadom Vészi József képviselő ur indítványát. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólani ? Miután senki szólani nem kíván, felteszem a kérdést. A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a gazdasági bizottság javaslatát, mely szerint a gyorsiroda tagjainak az a segély adassék, melyet az előadó ur részletesen előadott, igen vagy nem? Ezzel Vészi képviselő ur javaslata még nincs eldöntve, mert a kérdést csak általánosságban teszem fel. Kérdem tehát: elfogadja-e a ház azt a javaslatot, a melyet a gazdasági bizottság tett, igen vagy nem ? (Iyen!) Ugy hiszem, kimondhatom, hogy a ház elfogadja. Most kérem, méltóztassanak meghallgatni Vészi József képviselő ur módosítását. Kubik Béla jegyző (olvassa a módosítást). Elnök: Elfogadja a t. ház Vészi József képviselő ur módosítását ? (Elfogadjuk.') Ugy hiszem, kimondhatom, hogy a ház a módosítást elfogadja. E szerint a ház a bizottság javaslatát Vészi József képviselő urnak módosításával fogadta el.