Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-18

2M 18. országos ülés 1901 november 27-én, szerdán. latát igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. (Felkiáltások: Öt perczet kérünk!) Mindjárt fogok öt percznyi szünetet javasolni a háznak, de előbb méltóztassanak megengedni, hogy a részletes tárgyalásnak mórijára nézve javaslatot tegyek a háznak. (Halijuk!- Halljuk!) Az eddigi preczedensek szerint mindenkor volt részletes tárgyalása a válasz felirati javaslatnak ; minthogy ez a válaszfelirati javaslat szakaszokra nem oszlik, de bekezdésekre igen, még pedig 16 bekezdésre, talán nem volna czélszerü mind a 16 bekezdésre külön tárgyalást megindítani. Én azt javaslom a háznak, hogy a részletes tárgyalásban járjunk el a következő módon: ez a válaszfelirati javaslat természetszerűleg három részre oszlik, melyek elseje az 1 — 5. bekezdést foglalja magában és szól a külügyekről, az Ausztriával kötendő közgazdasági kiegyezésről ós a kereskedelmi szerződésekről. Ez volna az első rész, a mely tárgyalás és határozathozatal tárgyát képezné. A második rész a 6. —13. bekezdésig terjed és szól a szoros értelemben vett magyarországi belügyekről. A harmadik rész, mely a 14, 15. és 16. bekezdést foglalja magában, tartalmaz általános politikai kijelentéseket. Az én javaslatom tehát az volna, hogy a részletes tárgyalások során először határozzon a ház külön a czim és megszólítás iránt, azután külön-külön ezen három részre nézve, melyre a felirati javaslat természetszerűleg oszlik. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? Madarász József: T. láz! Az én véleményem szerint, ha a házban senki sincs, a ki a szakaszokra nem oszló javaslatnál hekezdésenkint külön kíván nyilatkozni, a ház beleegyezhet a t. elnök ur által előadott tanácskozási és határozati javaslatba. Ha azonban egyetlenegy képviselő is volna, a ki hekezdésenkint óhajt hozzászólni, a házszabályok szelleme és meggyőződésem értelme szerint, hekezdésenkint kellene azt tanácskozás és határozat alá bocsátani, mert a három szakaszban lehetnek minden esetre különböző tárgyak és minden képviselőnek joga van a részleteknél minden külön tárgynál felszólalni. Én részemről nem teszek kifogást a t. elnök ur ajánlata ellen, mert ismerve a jelen viszonyokat, nem tartom lehetségesnek, hogy a bizottság részéről beadott válaszfelirattal szemben mást fogadnánk el, de a házszabályok iránti meggyőződésem parancsolta, hogy azt előadjam. (Helyeslés.) Elnök: T. képviselőház! A jelen esetben nem bir ugyan gyakorlati jelentőséggel, mert ugy veszem ki, hogy a háznak egyetlen egy tagja sincs, a ki kifogást tenne azon tárgyalási mód ellen, a melyet javaslatba hoztam, de miután elvi jelentőséggel bir a dolog és preczedensül szolgálhat, ki kell jelentenem, hogy nem tehetem magamévá azt a felfogást, a melynek Madarász t. képviselő ur kifejezést adott. Mert a házszabályok arra nézve, hogy miképen folyjon a részletes tárgyalás egy olyan szubstratumnál, mely csak bekezdésekre oszlik és nem szakaszokra, egyáltalában semmi direktívát nem tartalmaznak; jgy tehát a háznak szabadságában áll esetről-esetre meghatározni azt a módot, a melyen ezt a részletes tárgyalást eszközölni kívánja. Különben a jelen esetben ugy sem lévén ez ellen senkinek sem kifogása, gondolom, kimondhatom, hogy a ház olyan módon kívánja a részletes tárgyalást^ eszközölni, a mint én azt javaslatba hoztam. (Altalános helyeslés.) Madarász József: Szavaim értelmének helyreigazítása végett kérek szót. Én is ismerem valamennyire a házszabályokat és ha az egész ház rajtam kívül az elnök urnak fog is igazat adni, de az én emlékezetem szerint benne van a házszabályokban, a részletes vitatásról szóló részben, hogy a képviselő kérheti még a szakasznak is pontonkinti külön tárgyalását. Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Mielőtt a válaszfelirati javaslat folytatólagos tárgyalására áttérnénk, bemutatom a háznak a m. kir. Curia elnökének átiratát, a melyben értesít, hogy Molnár Jenő képviselő ur választása ellen, a kinek végleges igazolása tárgyában a mai napon kell előterjesztést tennem, kérvény adatott be. Tudomásul vétetik, és a kérvénynyel megtámadottak jegyzékébe iktattatik. A kereskedelmi miniszter ur kíván előterjesztést tenni. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Engedelmet kérek, hogy bemutathassam az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891: XIII. t.-cz. alapján kiadott ujabb rendeletemet, (írom. 20, 23) a melylyel a fémiparra és a fémipari munkásokra nézve a vasárnajü munkaszünet meghosszabbittatik. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közgazdasági bizottsághoz utasítani. Egyúttal engedje meg a t. ház, hogy miután a múlt alkalommal a szabad hajózásról szóló törvényjavaslat (írom. 19) benyújtása alkalmával az egyik bizottsághoz való utasítás elmaradt, pedig ez a javaslat tulajdonképen három bizottsághoz tartozik, t. i. a közlekedésügyi, a jxinzügyi és ezenfelül még a közgazdasági bizottsághoz, kérjem az utóbbihoz való utasítását is. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a szabad hajózásról szóló törvényjavaslatot egyúttal még a közgazdasági bizottsághoz is utasítani. Lukáts Gyula: A miniszter ur téved; törvényjavaslat utasíttatott a közgazdasági és a pénzügyi bizottsághoz, most tehát a közlekedésihez kellene utasítani. Hegedüs Sándor, kereskedelemügyi miniszter (igenlöleg int).