Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-16
16. országos ülés 1901 november 25-én, hétfőn. 205 plébánián lakók vele fognak tartani, mert ez a híveknek egyenes kötelessége és ő mint pap beszélt velük. Itt van egyes tanítóknak a panasza, a hol ők épen ennek a papnak és más jiapoknak az utólagos üldözéséről panaszkodnak. Azok a hívek, a kik reám szavaztak, folytonosan mint hitszegők aposztrofáltatok; panaszkodnak, hogy járulékaiknak a rendes időben való kiadatását nem eszközlik, visszatartják, szóval a retorziónak, a visszatorlásnak velük szemben érvényesíthető minden formáját érvényesitik is, sőt egy helyen annyira mentek, hogy az iskola államosításáért is adott be kérvényt több község, melyet át is adtam a kultuszminiszter urnak, kérve őt, hogy ezeken az áldatlan állapontokon az iskola államosítása által segítsen. (Elénk helyeslés a jobboldalon. 1 T. ház! Mit érnek el evvel ? A vallásnak használnak ezzel, a katholicizmusnak használnak ezzel? Én, t. ház, abban a nézetben vagyok, hogy épen az ellenkező hatást érik el. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Különben gyanúsítással, valótlanság állításával a jó ügynek soha sem lehet használni, (Igaz! Ugy van!) A választások után is még ezt írja az Alkotmány: »Az ipolysági kerületben Ivánka Oszkár győzött Zlinszky János néppártival szemben. Ez a választás példával szolgál az egész országnak, hogy mennyire nem vesznek tudomást a szabadelvű jelöltek a kúriai bíráskodásról szóló törvényről. Mintha azt meg se hozták volna, mintha nem is léteznék, oly szemérmetlenül folyt ott a megvesztegetés, a hivatalos presszió, a hivatalos és magánkortesek fenyegetése.* Kijelentem, hogy ez szóról szóra hazugság. »Ivánka már hetek óta megszállva tartotta a kerület összes falvait, körülbelül 150 zsidó kortessel,« Szóról szóra hazugság. Nekem egyetlen egy, sem zsidó, sem keresztény kortesem ilyen értelemben nem volt, de a választás előtti 8, sőt némely helyen 14 nappal is a kerületnek majdnem minden nagyobb községében — nem tudom szám szerint hány volt — igen számos helyen, a jelentékenyebb és exponáltabb helyeken a néppártnak ott magában a községben lakó állandó megbízottja volt, úgy néztek ki mint ügyvédjelöltek vagy jogászfélék stb., ezek megszállva tartották a községeket és ők követték el mindazt, a mit rám fognak. Ezek tartották tehát megszállva a falukat és a legelkeseredettebb kortes-akeziót fejtették ki. Továbbá azt is mondják, hogy némák, bénák, halottak, ágyban fekvők leszavaztak reám. Tessék bebizonyítani, hogy reám csak egy arra nem jogosult választó leszavazott volna. Leszavaztak egynéhányan, vakok is, bénák is, ezt tulajdonítsák annak az igazi ragaszkodásnak, a melylyel Hont vármegye népének nagy része irányomban viseltetik. Jöttek oda vakok és bénák a nélkül, hogy valaki kérte volna őket és leszavaztak. Órákig ott ültek és vártak, a mikor rájuk kerül a sor. Magam adtam a széket némelyiknek, mikor láttam, hogy nem tud a lábán állni. Nem akarom tovább folytatni a dolgot, de van még sok érdekes dolog. (HalljuJc! Halljiűe!) A Német »Krestyán,« mert ilyen is van, az a czime, hogy »Christliches Volksblatt« azt irj^: Auf wen sollen vfir stimmen ? Nicktswürdige Lumpen können auf die liberale Partei stimmen. (FelJciáltásoJc a jobboldalon: Gyalázat! Gyalázat! Zaj balfelöl.) S kérem, méltóztassanak tovább is meghallgatni, a túlsó lapon azt mondja: »Auf die ehrliche Volkspartei soll man stimmen«, (Nagy zaj.) Ezt meg lehet mondani a nélkül is, hogy Magyarországnak összes, nem néppárti embereit gazembereknek nyilvánítsuk . és tituláljuk nyilvánosan. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és r a szélsöbaloldalon. Nagy zaj a baloldalon.) És, hogy ez t. ház, máshol is ilyformán történt, arról az ország számos helyéről vannak bizonyítékaim, de hogy hála Istennek a katholikus papságnak csak egy töredéke az, (Ugy van! Ugy van! a, jobboldalon) a ki ezen munkában résztvett, azt is kötelességem elismerni, mert nekem eszem-ágában sincs, nem szándékom, nem is azért beszélek, hogy másokat sértsek. (Nagy zaj a baloldalon. Felkiáltások: Csak a néppártiakat!) Az én szándékomat gyanúsítani nem lehet, mert az mindig tiszta volt, az én egyéni integritásomhoz semmi szó és kétség nem férhet. Látom, hogy a képviselő ur ezen mosolyog, méltóztassék az ellenkezőt bebizonyítani, s én szégyennel fogok örökre kivonulni e házból, nem hiszem azonban, hogy ez neki sikerülni fog. (Elénk tetszés a jobboldalon.) Nem azért beszélek, hogy bárkit is megsértsek, igazságtalanul aposztrofáljak, abban nekem semmi hasznom, érdekem nincs, az országnak sem használhatnék vele, én mint képviselő kéjjviselői kötelességemből kifolyólag beszélek abban a reményben, hogy hozzá fogok járulni a közvélemény szemének felnyitásához és ahhoz, hogy a néppártnak egyes jobblelkü, jobb érzésű, jobb hazafiságu tagjai (Felkiáltéisok a baloldalon: Közöttünk nincsen különbség! Derültség jobb felöl) levonják a konzekvencziát, mert nem hiszem, hogy a kiben csak egy cseppnyi nemes érzés van, szolidárisnak ismerhesse el magát az ilyen stílussal és az ilyen tartalommal, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Artim Mihály: Peccatur iatra et extra muros! Ivánka Oszkár: Jól van, de nem tudom, hol van az az »intra muros« I Én itt értem, (a jobboldalra mutat) és ha itt vétkezni fog valaki, a legfőbb törekvés az, hogy megbűnhődjék és annak semmiféle cselekedetével sem fogja magát se ez a párt, sem annak egy tagja sem szolidárisnak vallani ; (Élénk helyeslés jobbfelöl) ha pedig megtenné, a többiek részéről határozott elitélésre fog találni. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Méltóztassék ugyanezt cselekedni önöknek is, Ha az urak ezzel nem szolidárisak, ha önök ezt a tartalmat, formát, lényeget, a melyben az
