Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-15

178 15. országos ülés 1901 november 23-án, szombaton. ben pedig a pozsonyi laktanya főépületének újjáépítése következtében. Összefoglalva mind­azokat az eltéréseket, a melyek a kiadásoknál a folyó évi költségvetési törvénynyel szemben mu­tatkoznak, kiderül, hogy a rendes kiadások emelkednek 21,707.571 koronával, az átmeneti kiadások emelkednek 3,578.213 koronával, a be­ruházások emelkednek 4,416.882 koronával és igy az egész kiadási emelkedés 29,702.666 ko­rona, a mi körülbelül ugyanennyi bevétellel van ellensúlyozva. A mi a bevételeket illeti, miután ezek fő­képen két tárczánál összpontosulnak, t. i. a pénzügyi és kereskedelemügyi tárczánál, azt hiszem, igen röviden előadhatom azokat, a miket erre vonatkozólag előadni kötelességemnek tartok. A pénzügyminisztérium rendes bevételei emelkednek 11,244.000 koronával. Emelkednek az egyenes adók 3.284.000 koronával és jjedig 1 millió koronával nagyobb összeget számitok a tőkekamat- és járadékadónál, 2 millió koroná­val többet számitok a szállítási adónál, 300.000 koronával többet prelimináiok az általános jö­vedelmi pótadónál és 34.000 koronával többet az adókivetési téritményeknél. Ellenben csök­kentem a késedelmi kamatok tételét 50.000 ko­ronával. Ezek a változások mutatkoznak az egyenes adóknál és azt hiszem, hogy, miután ezek teljesen a zárszámadásra és az eddigi ta­pasztalatokra vannak bazirozva, ez a prelimi­nálás helyes lesz. A fogyasztási adókból 3,380.000 koronával többet várok, mint a megelőző évben, és pedig emelem a czukoradó előirányzatát 2,500.000 koronával, a kusfogyasztási adót 300.000 koro­nával és a boritaladőt 400.000-rel, továbbá a söradópótlókot 400.000, az italmérési illetéket 300.000koronával, ellenben a szeszadónál, amely most már a szeszadót és a szeszadópótlékot magában foglalja, 400.000 koronával kevesebbet irányzók elő, valamint a söradónál is kevesebbet 300.000 koronával. Mindezek az eredmények szintén a zárszámadásokon és az utóbb meg­alkotott törvényeken alapulnak. A bélyegilletékekből remélek 653.000 koronával többet ; a jogilletékekből 1,031.000 koronával többet, a mely két tétel szintén a zárszámadási eredmények által van indokolva. A dijakból várok 472.000 koronával nagyobb összeget, a mi összefüggésben van a tisztviselői fizetések emelésével. A dohányjövedék bevételeit igen mérsékelten csak 891.000 koronával, a só­jövedék bevételét pedig 677.000 koronával eme­lem, mind a kettőt a várható nagyobb fogyasz­tásra való tekintettel. Az állami vasgyárak be­vételeit, a mint bátor voltam'emliteni, 2,300.000 koronával, a fémkohászat bevételeit 218.000 és az állami nyomda bevételeit 200.000 koronával és végül a pénzügyi tárczának különféle bevé­teleit 1,270.000 koronával, mely többlet leg­nagyobbrészt azon büntetéspénzekből áll, melyek az 1901. évi XX. törvényczikk alajrján a pénz­ügyminisztériumnak átadatnak. A mi a kereskedelmi táreza bevételeit il^ leti, ezek három csoportban összpontosulnak. Nevezetesen a posta és távirdánál 4,200.000 ko­rona az emelkedés, tekintettel a forgalom növe­kedésére és a kereskedelemügyi miniszter urnak arra a tervére, hogy a belföldi levelező-lapok diját egy csekélységgel felemeli. A postataka­rékpénztár átfutó bevétele 221.000 koronával emelkedik. A magyar államvasutak bevétele 6,604.000 koronával emelkedik, a mi a zár­számadásokon és az eddigi tapasztalatokon alap­szik. A földmivelési táreza rendes bevételei apadnak 344.000 koronával, a mit a budget realitása érdekében kénytelenek voltunk igy ál­lapi tani meg, a mennyiben az állami erdők és a ménes-birtokok gazdasági bevételei és a zár­számadások eredménye ezt indokolják. Ellenben emelkednek a rendkivüli bevételek 1,171.000 koronával, a mi összefüggésben van a már álta­lam emiitett erdővásárlásokkal, a mennyiben a miniszter ur a gazdasági müvelésre alkalmas erdőterületeknek eladását és egyszersmind az állami birtokoknak parczellákban való eladását nagyobb mértékben tervezi és ebből várja az itt preliminált többletet. Összefoglalva a bevételek emelkedését, kon­statálhatom, hogy a rendes bevételek előirányoz­ta tnak az 1902. évre 1.035,800,-608 koronával, a rendkivüli bevételek 51,069.410 koronával, az összes bevételek tehát 1.086,870.018 koronát tesznek ki és miután az összes kiadások 1.086,749.083 koronát tesznek, kiderül, hogy a preliminált felesleg 120.915 korona, vagyis 85.000 koronával magasabb, mint a megelőző évben volt. Miután minden alkalommal (Halljuk ! Halljuk!) különös súlyt szoktam helyezni arra, hogy a rendes kezelés kedvező legyen, hogy a rendes bevételek és a rendes kiadások közt megmaradjon a kedvező arány, konstatálhatom ez alkalommal is, hogy a rendes kiadások és a rendes bevételek ugy állanak egymással szem­ben, hogy az állam rendes bevételei 43,590.000 koronával nagyobbak, mint a rendes kiadásai és igy a rendes kezelési mérlege nemcsak hogy nem rosszabbodott, hanem javult az előző évvel szemben 1.322.000 koronával. T. báz ! Miután az itt előadott kiadások ugy vannak előirányozva, hogy azok, lelkiisme­retes kezelés mellett, a várható szükségletnek meg fognak felelni és miután a bevételek mér­sékelten vannak megállapítva és csak ott emel­kednek, a hol a zárszámadási eredmények, vagy az utóbbi időben megalkotott törvények arra pozitív alapot nyújtanak, azért azt hiszem, hogy ez a költségvetési előirányzat a realitás minden követelményének megfelel és épen azért re­mélem és meg vagyok róla győződve, hogy, ha az pontosan, lelkiismeretesen végre fog hajtatni, a mint hogy a kormánynak kötelessége azt lelki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom