Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-15

15. országos ülés 1901 november 23-án, szombaton. 171 által összeállított és a t. miniszterelnök ur által az imént beterjesztett zárszámadás feltünteti. Ha jellemezni akarnám, t. ház, a múlt év gazdasági helyzetét, körülbelül ugyanazt kellene mondanom, a mit a múlt évben a folyó évi költ­ségvetési előirányzat előterjesztése alkalmával az 1899. év jellemzésére elmondani szerencsém volt. Egy közepes termésű év volt, a melyben a fő­czikkek mennyisége még a megelőző évek átla­gát sem érte el; a búzaárak, daczára az őrlési eljárás megszüntetésének, nem emelkedtek és igy azok a remények, a melyeket sokan ehhez az intézkedéshez fűztek, egyáltalában nem men­tek teljesedésbe. (JJgy van! jobbfelöl.) Az ipar, a melyre az 1900. évi párisi villágkiállitás költ­ségei súlyosan nehezedtek, egészben véve pan­gott; a kereskedelemben azonban, különösen a külkiviteli kereskedelemben, némi örvendetes javulás volt észlelhető, a mennyiben a kivitel ugy mennyiségileg, mint érték tekintetében emelkedett. És, t. ház, ezen jelenségnél nem le­het figyelmen kivül hagyni azt a feltűnő körül­ményt, a mely hosszabb idő óta jelentkezik: hogy t. i. azok a fő nemzeti foglalkozási ágak, a me­lyek a legnagyobb mérvű állami támogatásban és segélyben részesülnek, mint pl. a mezőgazda­ság és az ipar, kevésbbé kielégítő eredményt mu­tatnak fel, mint az a foglalkozási ág, a mely egészen a saját erejére van utalva és a saját lábán jár. Nem akarok, t. ház, ez alkalommal eb­ből a már hosszabb idő óta észlelhető jelenségből semmiféle konzekvencziát levonni, tisztán csak a múlt é\i gazdasági helyzetnek jellemzésére vol­tam bátor ezen témát megérinteni. Ha már most ezzel a kevéssé kielégítő gazdasági hely­zettel szemben azt látjuk, hogy az államháztar­tás eredményei ugy a megelőző, tehát az 1899-ik évvel, valamint az 19C0-ik évi költségvetési elő­irányzattal szemben is nem mutatnak vissza­esést, hanem némi javulást tüntetnek fel, ugy ez mindenesetre egy igen örvendetes és figye­lemreméltó jelenség, a melyből bizalmat és bá­torságot meríthetünk a jelennek és a jövőnek netalán reánk vonatkozó küzdelmeivel szemben. Egyébiránt, hogy miképp alakultak a múlt óv államháztartási eredményei számszerűleg, azt legyen szabad a következő számadatokkal iga­zolni. (Halljuk /) Az 1900-ik évi költségvetési törvény oly­képen állapította meg az állami bevételeket és kiadásokat, hogy a bevételek 147.331 koro­nával haladták meg a kiadásokat, tehát ez volt a preliminált felesleg. Az év zárszámadási ered­ményeinek alakulására azonban a költségvetési törvényen kivül számos más törvény bírt befo­lyással, a melyek a kormányt különböző kiadá­sok és bevételek tételére hatalmazták fel a költ­ségvetés keretén kivül. így látjuk, hogy a közösügyi kezelés körében fel volt hatal­mazva a kormány a költségvetésen kivül 2,100.000 koronát igénybe vehetni. A bel­ügyi tárcza körében felmerültek póthitelek I 1,300.000 korona összeg erejéig, a keres­kedelmi tárcza körében 2,400.000 és a föld­mivelésügyi tárcza körében 2,700.000 korona ilyen póthitel merült fel, a vasúti nagy be­ruházások körében 14,700.000 korona és igy tovább, ugy, hogy az év zárszámadási eredmé­nyeinek alakulására természetesen mindezek a törvényes intézkedések befolyást gyakoroltak. Ha mármost ezeket mind tekintetbe veszszük és figye­lemmel vagyunk továbbá arra, hogy a zárszám­adásban mutatkozó bevételek között van sok olyan, a mely nem valódi állami bevétel, mert vagy alapok kezeléséből, vagy kölcsönökből származik, ós ha figyelemmel vagyunk továbbá arra a körül­ményre, hogy vannak egyes kiadások, a me­lyekre nézve az illető törvény ugy intézkedik, hogy azok az államháztartás többi tételeitől elkülönítve számoltassanak el, — ha mondom, mindezeket figyelembe veszszük, és keresztül­viszszük azokat a rektifikácziókat, a melyeket az államszámvevőszék is keresztülvisz: akkor arra az eredményre jutunk, hogy az 1900-ik évre a törvényhozás felhatalmazta a kormányt oly mérvű kiadások tételére, a melyekkel szem­ben 20,700.000 korona folyó állami bevétel nem állott rendelkezésre, a mely 20,700.000 koronát tehát vagy a pénztári készletekből, vagy hitel­müvelet utján kellett volna fedezni. Ez az 1900-ik évnek képe a prelimináre szerint, mint azt a költségvetési törvény és a többi külön­böző törvények megállapitják. Ha már most ezzel szemben nézzük, hogy miképen alakul az államháztartás az előírás és utalványozás adatai szerint, ugy arra az ered­ményre jutunk, hogy az előirt áll arab evótelek 190Ő-ban elegendők voltak az összes utalványo­zott állami kiadások fedezésére, sőt ezenfelül 35.800,000 korona bevételi többlet is íratott elő. Azonban, miután az előirt bevételek tényleg nem mind folytak be, vagy legalább is nem mind abban a mennyiségben, sok esetben pedig azokat behajthatatlanság czimén le kell irni, azért az államháztartás eredményének uiegbirá­lása czéljából sokkal helyesebb, ha a tényleges pénztári eredményt hasonlítjuk össze az előirány­zattal. És ez az eredmény mutatja, hogy az 1900. év folyamán az állampénztárba tényleg befolyt összegek elegendők voltak az összes állami kiadások fedezésére és ezenfelül mintegy 18,300.000 korona bevételi fölösleg éretett el tényleges eredményképen, ugy, hogy ezt a bevé­teli felesleget összehasonlítva a prelimináre sze­rint mutatkozó 28,200.000 korona hiánynyal, ki­derül, hogy az államháztartás tényleges pénztári eredménye 39 millió koronával kedvezőbb, mint az előirányzat. Hogy mi idézte elő ezt a kedvező zárszám­adási eredményt, e tekintetben ugyanazt mond­hatom, a mit más alkalommal is konstatáltam. Előidézte egyrészről a költségvetési előirányzat­nak óvatossága és másfelől a költségvetési tör­vénynek szigorú és lelkiismeretes végrehajtása. 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom