Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-13
140 13, országos ülés 1901 november 21-én, csütörtökön. szag egyik-másik kérdésben velünk ellentétes álláspontra helyezkedett. T. képviselőház ! Mi ugy itt a házban, mint a delegáezióban, egészen határozottan kinyilatkoztattuk, hogy, igenis, mi a hármasszövetségnek vagyunk hívei, de nem nebántsvirágnak tekintjük, olyannak, a mit érinteni nem volna szabad, sőt azt tartjuk kötelességünknek, hogy e szövetség, a melyért mi oly óriási anyagi áldozatokat hozunk, ha érdekeink ellen vét, azok megvédéséről a szövetség keretében gondoskodjunk. Mi csak jogos kritikát gyakorlunk és ebből egyáltalán nem vonható le oly következtetés, mint a minőt a t. képviselő ur levon; (Ugy van! balfelöl) sőt ez épen a mi álláspontunkat igazolja, a kik épen azért, mert súlyt helyezünk erre a hármasszövetségre, arra törekszünk, hogy az minden izében teljes, igaz és őszinte legyen. (Helyeslés balfelöl.) T. képviselőház! Horánszky t. képviselőtársam beszédének további részében Rakovszky t. képviselőtársam beszédének azon részével foglalkozik, a mely a miniszterelnök urat személyében érinti. Önérzetes hangon kél a miniszterelnök urnak védelmére és beszédének egész eszmemenete abban konkludál, hogy feledjük el a multat, borítsunk arra fátyolt és tekintsük a jelent. E hangnak csak akkor volna jogosultsága, ha a t. képviselő ur be tudna igazolni oly pártközi megállapodást, a mely a szabadelvű pártot a multak hibái alul felmenti. (Ugy van! a baloldalon.) Ha ilyet nem képes produkálni, akkor ne tessék érzékenykedni! A miniszterelnök ur közpályán működik, exponált állást foglal el; hadd szokjék hozzá a rózsának ne csak illatához, hanem töviseihez is. Hát a t. képviselő ur huszonöt éves működésében, a mely idő alatt kormányok jöttek-mentek, bírálatában csak egyes részleteket ragadott ki? Teljes egészében, rendszerében támadta az akkori kormányokat, ugy-e bár? (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Nos, ugyanezt teszszük most mi ezen az oldalon és ebben változást nem idézhet elő az, hogy a t. képviselő urat most a szabadelvű párton mint politikai ellenfelünket tisztelhetjük. Mi, t. ház, erről az oldalról soha sem vontuk kétségbe, hogy annak a nagy politikai küzdelemnek, melyet az akkori ellenzék kifejtett, eredménye ne lett volna. Ha ezt tennők, akkor dezavouálnók azokat a nagy eredményeket, a melyek egyedül az egyesült ellenzéki pártok önzetlen működésének köszönhetők. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Készséggel elismerjük, hogy voltak eredmények. A kúriai bíráskodásról szóló törvény megalkotása, a mely a választásoknak tisztaságát biztosította, továbbá az összeférhetetlenségi törvény, a mely a politikai közerkölcsöknek megjavításához hozzájárult, pártközi egyezménynek voltak az eredményei, a melyek a politikai események kényszerítő hatása alatt keletkeztek és a melyeket opportunus szempontból az a többség is elfogadott, a mely kevés idővel azelőtt az azzal ellenkező álláspontot körömszakadtáig védelmezte (Ugy van! Ugy van! a baloldalon) s igazat fog nekem adni a t. képviselő ur, mikor azt mondom, hogy ez a pártközi egyezmény nem merítette ki mindazon fontos kérdéseket, a melyek ma napirenden vannak. Hát szóba jöttek a konferenczián az 1903-ban lejáró kereskedelmi szerződések, a melyek nemzetünk léte ós nem léte felett fognak határozni ? Azt sem tagadhatja a t.képviselő ur, hogy továbbra is az a szabadelvű politika maradt az uralmon, a mely 30 éves működése alatt az országot az anyagi és erkölcsi tönk szélére juttatta. Azt sem fogja eltagadni a t. képviselő ur, hogy a mostani politikának, az u, n. uj rendszernek miniszterei és munkatársai ugyanazok, a kik az előtt voltak, s a kik a 30 éves szabadelvű politikában részesek. Hát ha valaki most, mikor ilyen fontos, életbevágó kérdésekről van szó, mint az 1903-ban lejárandó kereskedelmi szerződések, a kormány iránti bizalmatlanságát azoknak a férfiaknak politikai múltjából vett motívumokkal igazolja, mint azt Rakovszky képviselő ur tette,... Horánszky Nándor: Joga van hozzá! Buzáth Ferencz: . . . akkor a miniszterelnök ur azt mondja, hogy az cselvetés, a mi történik s Horánszky t. képviselő ur sem mondhatja, hogy ez a szabadelvű párt egysége ellen intézett támadás. (Ugy van! a baloldalon.) Sem, t. képviselőház, nem azt mutatja ez, hogy Rakovszky képviselő ur a gyűlölködést akarta felszínre hozni, hanem azt, hogy nagyon is az önök politikájának elevenére tapintott. (Ugy van! a balközépen.) Bizonyítja azt, hogy a képviselő urnak minden erélyes tiltakozása daczára a mostani szabadelvű pártnak egysége még ma bem áll szilárd alapon; bizonyítja továbbá azt, hogy a mostani szabadelvű politikának az erkölcsi alapja nem állja ki a tűzpróbát s végül, hogy a szabadelvű politikának a múltjában vannak olyan tények, — s ez dicséretükre legyen mondva, — a hol maguk is látják, hogy nem illik bele azon szabadelvű politika keretébe, melyet ma kéjtviselnek. Ha ezeket az állapotokat felhozzuk, akkor a felelősséget ne tessék ránk hárítani, hanem azokra, a kik ezen tényeket, tetteket elkövették, a menynyiben mindenki saját fényeiért első sorban felelős. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) T. ház! Horánszky Nándor képviselő ur Rakovszky István képviselőtársam beszédének azt a részét támadja legerősebben, melyben azt mondja, hogy kompromittálva van a miniszterelnök urnak politikai múltja. Erre azt mondotta Horánszky t. képviselőtársam, hogy Rakovszky képviselő urnak ezt nem most kellett volna felfedeznie, hanem akkor, mikor a pártközi egyezményt tárgyalták, mert — mondja — hogyan ülhetett akkor a képviselő ur egy asztalhoz a miniszterelnökkel. Hát Horánszky Nándor t. képviselő urat emlékezőtehetsége egy kissé cserben hagyta, mert hogy a miniszterelnök