Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-13

13. országos ülés 1901 november 21-én, csütörtökön. 139 székelység egyszerű ottléte a magyar állam biztonsága szempontjából. A most ott járt vezérkar egy ezredese, azon kérdésre, hogy miért is nem erősitik meg itt a keleti határokat, azt a jellemző választ adta: »TJraim, itt nincs szükség védelmi eszközökre, ezek a hegyek legerősebb védelmét képezik keleti határainknak és ez a nép ellenséget ide ugyan be nem ereszt.« (Tetszés a jobboldalon.) Hát kell-e ennél nagyobb, hatalmasabb bizonyíték, hogy a székelység hadügyi szempontból is azt a történelmi nagy hivatást, a melyet évszázadokon, egy évezreden át ott teljesített, ily módon teljesiti most is? (Élénk helyeslés és tetszés.) A midőn én, t. képviselőház, a trónbeszédnek azt a részét különösen kiemelendőnek tartom, mely a magyar állam kiépítését teszi kötelességünkké és arra buzdít, hogy ebben a munkában szünetlenül dolgozzunk, akkor minket és e nemzetet ne akadályozzanak; ellenkezőleg: ezen a téren hazafiságban egyesülnie kellene Magyarország minden pártjának s támogatni azt a kormányt, a mely ezt a munkát irta zászlajára: ezt hirdeti a trónról, erre angazsálja a koronát. (Elénk tetszés a jobboldalon.) Rákosi Viktor: A királyi udvart is ki akarjuk építeni többi között! Ezt is beleveszszük. Győrffy Gyula: És midőn ez a kormány az első, a mely a koronát ily módon állítja a nemzeti aspirácziók élére, a mely kormány tettekben mutatja meg, hogy a magyar állam kiépítésének munkáját komolyan csinálja, akkor mi, a kik ezt a magasztos feladatot komolyan veszszük, elemi kötelességünknek tartjuk támogatni a kormányt és, ismétlem, nem volna szabad, hogy párt akadjon, a mely legalább ebben a hazafias munkájában ezt a kormányt szintén ne támogatná. De annál természetesebb, hogy én, a ki ezt a munkát látom, a melyet először most üdvözölhetek, mióta e háznak tagja vagyok, és e munka élén ott látom a koronát, a többség felirati javaslatát a kormány iránti teljes bizalommal ... Rakovszky István: Éljen, éljen! (Zaj. Felkiáltások jobbfelül; Helyes!) Győrffy Gyula:... és a trónbeszédben, a kormány tettei által fedezett Ígéretek fejében támogatom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : T. képviselőház! Sürgős interpelláczió van bejelentve. Én azt hiszem, hogy az idő erre nézve már megérkezett, miután nemsokára fél kettő lesz. Molnár János: Még csak negyed kettő van! (Zaj.) Elnök: Előbb azonban a Győrffy (xyula képviselő ur beszéde alatt előfordult inczidensre nézve megjegyzem, hogy én azokat a szavakat, a melyeket Olay Lajos képviselő ur használt, és a melyek kifogásoltattak, nem hallottam, és intézkedtem arra nézve, hogy azoknak gyorsírói feljegyzése velem közöltessék, hogy ahhoz képest határozhassak, vájjon valamely elnöki intézkedésnek szükségessége fenforgott-e vagy sem. A, gyorsírói jegyzetek most előttem vannak, és azokból a következőt kell konstatálnom. Én csak annyit vettem ki, hogy Olay Lajos képviselő ur egy püspök kinevezését kritika tárgyává tette. (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez teljesen jogos dolog, ehhez természetesen szó nem fér. Azonban kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ezen kritikájában oly kifejezést használt, a mely, meg vagyok győződve, nem volt szándéka, sértő értelemben is magyarázható volna és ezért megjegyzem, hogy ily kifejezések használata a parlamenti szokásoknak meg nem felel. (Általános helyeslés.) Olay Lajos: Sértő nem is akart lenni. Elnök: T. képviselőház! Méltóztatik a vitát folytatni ? Molnár János: Még csak negyed kettő van. Elnök: Sürgős interpelláczió van kitűzve, és azért kérdem a t. házat, hogy miután öt perez hijján fél kettő van, óhajtja-e a vitát folytatni, vagy kívánja-e, hogy már most az interpellációra térjünk át ? (Felkiáltások: Folytassuk! Ne folytassuk!) Nincs is itt az interpelláló! "ügy veszem ki, hogy a ház többsége folytatni kívánja a vitát, de azért az ülés végén a sürgős interpelláczió mégis meg fog tétetni. Kubik Béla jegyző: Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. képviselőház! Nem volt szándékom a felirati vitában részt venni, mert pártunk részéről többen kifejtették álláspontunkat; Horánszky Nándor t. képviselő ur beszéde azonban felszólalásra késztetett; arra pár megjegyzést kívánok tenni. (Sálijuk!) Az igen tisztelt képviselő ur ugyanis azt mondotta, hogy mi, a néppárt nem vagyunk a hármas-szövetségnek hivei és ehhez a következő kommentárt fűzte (olvassa): »Még egy sajátságos kombináczió származik ebből. Azok, a kiknek a hármas-szövetség nem kell, nem mondják meg, hogy annak helyélyébe mit tegyünk; akczeptálják tehát azt a helyzetet, hogy a monarchia külpolitikája minden irányban izolált legyen. Ugy, de ezzel szemben, ha t. i. a monarchia és Magyarország saját erejére, saját súlyára támaszkodva, készek és képesek elfogadni ezt az izolált helyzetet, nem értem, hogy viszont a monarchiának és az országnak védelmi erejével mi legyen, mert hatahmi és erős« stb. Én mindjárt egy közbeszólás alakjában tiltakoztam a t. képviselő urnak a felfogása ellen. Erre a t. képviselő ur, bár Ernszt beszédéből vett idézetekkel állítását beigazolni nem volt képes, ennek daczára azt továbbra is fentartotta és most már arra alapította, hogy a néppárt feliratában a hármas-szövetségről említést nem tesz, és hogy Rakovszky t. képviselőtársam azt támadta és ki is jelentette, hogy Németor18*