Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-13

13. országos ülés 1901 november 21-én, csütörtökön. 127 kereskedelem képviselői, a múlt hetekben részt vettek a Lipótvárosban a kereskedelmi és iparkamara ankétjén, a melyen arról tanácskoztak, hogyan lehetne segíteni a közös vámteriilet fentartása mellett a német vámtarifa túlzásain. És amaz értekezlet végeredménye oda lyukadt ki, hogy a közös vámterület mellett retorzióval élni teljesen lehetetlenség, mert retorzióval csak az ijjarczikkeknél lehet élni és ha ezt megteszszük, kiszolgáltatjuk magunkat az osztrák iparosoknak, és rosszabbat teszünk, mintha semmit sem teszünk.« .Röviden lesz szerencsém erre válaszolni. Lengyel Zoltán t. képviselőtársam nagyon kíváncsi; a mennyire lehetséges, szívesen kielégitem kíváncsiságát. Beszédében így szól: » Kíváncsi volnék, mily lelkiismerettel fogják megszavazni ezt a javaslatot«. Hogy milyen lelkiismerettel szavazom meg e válaszfelirati javaslatot, azt megindokolhatnám, azonban, minthogy nem lennék képes az indokokat jobban előadni, mint a hogy azokat ő exczellencziája a miniszterelnök ur- nagyszabású beszédében előadta, nem bocsátkozom annak indokolásába, hogy miért szavazom meg a javaslatot. Csak azt kívánom megjegyezni, hogy nemcsak mint e pártnak tagja, hanem legbensőbb meggyőződésem szerint is megszavazom a miniszterelnök ur megokolása után a szabadelvű pártnak előttünk fekvő válaszfelirati javaslatát. Azt mondja Lengyel Zoltán képviselő ur folytatólag: »és a vámszövetségről szóló javaslatot*:. Erre nézve, t. képviselőház, szívesen kielégíteném t. kéjjviselőtársam kíváncsiságát, de ő olyasvalamit kérdez, amire most válaszolni nem lehet, mert a vámszövetsógról szóló javaslat nem fekszik előttünk. Arra akkor fog rákerülni a sor, ha előttünk lesz az a javaslat és méltóztassék .... Buzáth Ferencz: Hisz napirend előtt nem lehet tárgyalni a javaslatot! (Zaj!) Elnök: Kérem, méltóztassék azt az elnökségre bízni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha látom, hogy a képviselő ur eltér attól a medertől, a melyben személyes ügyben való felszólalásra jogot kórt a háztól, figyelmeztetni fogom őt. De méltóztassék abba belenyugodni, hogy ezt az elnöki jogot a képviselők _ jogainak respektálásával én gyakoroljam. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Weisz Berthold: Szabad folytatnom? (Félkiáltások a bal- és a szélsobaloldalon : Szabad ! -Halljuk !) Elnök: Arra kérem a képviselő urat, hogy a mennyiben a felirati javaslat érdemleges tárgyalásába szándékozik bocsátkozni, tegye ezt meg a vita során, feliratkozva. Hanem, ha még személyes kérdés czimén van további mondanivalója, méltóztassék azt röviden előadni. Weisz Berthold: Köszönettel veszem a t. elnök ur szavait és meglehetős rövid leszek, hogy az inczidenst befejezzem. Azt mondja továbbá t. képviselőtársam (olvassa): »Kíváncsi volnék azoknak a gondolataira is, a kik, mint többen a t. túloldalról, pl. Weisz Berthold, a nagyipar és a nagy kereskedelem képviselőid Erre vonatkozólag, hogy rövid lehessek, engedje meg a t. ház, hogy felolvassam azt a nyilatkozatomat, a melyet választóim' előtt tettem, (olvassa.): »Ausztriához való viszonyunk rendezése is napirendre fog kerülni és az csak akkor lesz a követelményeknek megfelelően megoldható, ha Ausztriában több rokonszenvre és belátásra találunk, ha hazánk közgazdasági érdekeit Ausztria teljesen méltányolni fogja. Ha ez nem lesz meg, nem marad más hátra, mint a gazdasági különválás. (Helyeslés a siélsöbaloldalon.) A csüggedés ebben az esetben a legrosszabb tanácsadó volna. Ellenkezőleg, bíznunk kell saját erőnkben; más válságokon is keresztülestünk már és hála az égnek, talpra állottunk.* Ezzel, azt hiszem, t. kéj>viselőtársamnak erre a kérdésére is válaszoltam. Ami végül azt illeti, hogy mi történt a kamarában, erre nézve röviden megmondom, hogy a tanácskozás végén összegeztettek az elhangzott nézetek, és ebbe az összegezésbe felvétetett egy felszólalónak az a nézete, a mely vonatkozik a vámháborura és a melyet én olyan alakban, olyan körülmények közt nem helyeslek. Ezekkel én ezt a dolgot tisztázva látom és befejezem szavaimat, megköszönve a t. ház szíves figyelmét és türelmét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. kéjrviselőház! Következik a napirend, a válaszfelirati bizottság válaszfelirati javaslatának és az ezzel kapcsolatos elleninditványoknak tárgyalása. (írom. 5, 6, 7, 8) Farkas József jegyző: Polczner Jenő! Polczner Jenő: T. képviselőház! Midőn a ház asztalán levő válaszfelirati javaslatok feletti vitának jelen állapotában a t. háznak annyi jeles és kitűnő szónoka után felszólalok, álláspontomat a t. ház engedelmével rövid vonásokban kívánom ecsetelni. (Halljuk!) Adandó szavazatomban nyilvánuló elhatározásom abban gyökeredzik, hogy egész lényemet, minden valómat Magyarország állami önállóságának és függetlenségének nagy eszméje, szép ideálja, magasztos gondolata hatja át, (Helyeslés a szélsőbaloldalon) és abban gyökeredzik, hogy én részemről Magyarország politikai és gazdasági önállóságának, és minden idegen beavatkozástól ment függetlensége követelményeinek_ minden más kérdést feltétlenül alárendelek. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ezért arra törekszem, hogy minden oly intézmény, a mely e követelmények gátjául vagy akadályául szolgál, elhárittassék, megszüntettessék, megsemmisíttessék, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Madarász József: Ugy van! Le a közös ügygyei! Polczner Jenő: Ezen álláspontomból következik, hogy az ón érzületemnek, meggyőződésem-