Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-12

12. országos ülés 1901 Még egy sajátságos kombináczió származik ebből. Azok, a kiknek a hármas-szövetség nem kell, nem mondják meg, hogy annak helyébe mit tegyünk; akczeptálják tehát azt a helyze­tet, hogy a monarchia külpolitikája minden irányban izolált legyen. (Mozgás a bal- és szélsö­baloldalon.) Úgyde ezzel szemben, ha t. i. a monarchia és Magyarország saját erejére, saját súlyára támaszkodva készek és képesek elfo­gadni ezt az izolált helyzetet, nem értem, hogy viszont a monarchiának és az országnak védelmi erejével mi legyen? Mert hatalmas és erős kül­politikának kell, hogy erős háttere legyen és ez a monarchia és Magyarország védereje. Ily kö­rülmények közt azután azt mondani, hogy sem a hadsereg létszámát emelni — állást most nem foglalok — sem annak kereteit tágítani nem lehet, nem szabad, sőt qualitative, a szolgálati idő tekintetében le kell szállitani a véderő harcz­képességét: oly ellenmondások, a melyekben én eligazodni, tisztán látni, a magam részéről egy­általán képes nem vagyok. (Igaz! Ugy van! a jobb- és baloldalon.) T. képviselőház! Áttérve felszólalásom tu­lajdonképeni czéljára, Rakovszky István t. kép­viselőtársam beszédére, mindenekelőtt megemlé­kezni kívánok t. barátom Beöthy Ákos tegnapi felszólalásáról. Az én t. barátom tegnapi felszólalásában felsorolta a múlt hibáit, vagy ha ugy tetszik, bűneit. Joga volt hozzá, a dolog természetében fekszik, nincs is ellene szavam, bár oly sommásan végezni ezzel a múlttal, miként ő végezett, talán nemmeritiki a kérdés objektív megitélhetését. De épen ebben fekszik t. barátom felszólalásának gyengesége, és miért? azért, mert ő a jelenből megélni nem tudott, ő a mai politikai állapotok­ból nem volt képes konstruálni egy oly támadást, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) a mely azokat a hatá.sokat szülte és szülhette volna, melyekre t. barátom, ugy látszik, számított. T. barátom nem Mannlicher-fegyverekkel, hanem a múltból származó fringiákkal s kováspuskákkal jött be a tűzbe. Pedig a mai helyzet megbirálása mégis csak a mai állapotokkal és nem a múlttal végezhető. Azután nem mondja meg a t. képviselő ur, hogy abban a nehéz helyzetben, melyben az ország van ugy politikailag és gazdaságilag, mi az, amit ő akar. Pedig beszédének súlyát és értékét ez mérhette volna meg és nem a rekri­mináczió. Joga van a rekrimináczióhoz, de midőn valaki a mai állapotokat támadja, a mai állapo­tokról kell neki beszámolnia, abból kell kon­struálnia azt a támadást, ha objektív és igazságos akar lenni, a melyet a kormány ellen intéz. De t. barátom . a negáczió szellemét képviseli, bár ehhez is joga van. Neki nem kell egyet­len párt sem, nem kell egyetlen felirat sem, neki nem kell a múlt és nem kell a jelen, neki nem kell a paktum, neki nem kell semmi, sőt tovább megyek: ő még csak tanácsot sem hajlandó adni november 19-én, kedden. 111 a kormánynak és a nemzetnek. No, t. képviselő­társam, ez igazán kegyetlen szívű hazafiság. (Derültség jobbfelöl.) Holló Lajos: Van abban tanács, fogadják el azt, amit tegnap mondott \ Horánszky Nándor: Én tanácsot nem talál­tam benne. Legyenek meggyőződve, hogy van bennem annyi objektivitás és bátorság, hogy ha az ország mai helyzetében, melynek súlyosságát gazdasági téren én is látom, akár ő, akár más oly tanácsot ad, mely a gyors és jobb kibonta­kozásnak lehetőségét megmutatja, én leszek az első, a ki ezt elfogadja, mert előttem egyetlen­;gy politikai Miatyánk van és ez az országnak megszilárdítása politikailag ós gazdaságilag, (He­lyeslés jobb felöl) ennek én mindent alárendelek. Ha tehát azt látom, hogy valaki nem frázisok­ban, hanem konkrét adatokban és tényekben megmutatja a kibontakozásnak azon útjait, melyek elfogadhatók koczkázat nélkül — mert hiszen az ország sorsát oly koczkázatnak, a mely esetleg veszedelmesebb, mint a mai álla­pot, kitenni nem lehet — mondom, ha nekem valaki megmutatja, hogy miként történjék a kibontakozás, nem habozom kijelenteni, hogy köszönettel fogom fogadni, mert az ország érde­kében áll, mert az ország megerősítésére szolgál. (Helyeslés és tetszés jobb felöl.) Évődni, zsörtö­lődni, ez is valami, de ebből meg nem él az or­szág, most kevésbbé, mint valaha. És ha majd eljönnek a konkrét kérdések, legyenek azok akár gazdaságiak, akár politikaiak, akár helreform­természetüek, akkor majd együtt fogjuk megvizs­gálni az állapotokat s akkor fog kitűnni az, hogy ki vezeti sikeresebben a positiv politikai téren az országot a kibontakozás felé, Onök-e vagy mi. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a bal- és szélső­baloldalon.) T. képviselőház ! Áttérek most már felszó­lalásom tulajdonképeni tárgyára, azokra a táma­dásokra, melyeket Rakovszky István t. képviselő­társam nemcsak politikailag, de személyesen is a kormány és azon párt ellen, a melynek egyik tagja lenni szerencsés vagyok, intézett. A mul­takkal foglalkozni nem kívánok, ezt megmondot­tam már más helyen, megmondom ma is. Diffe­rencziák a múltban forogtak fenn azon párt s egyes elemei között, mely ma mint egységes szabad­elvű párt itt áll. Différencziák forogtak fenn, ismét­lem, a múltban, és meg vagyok győződve, hogy ezen differencziákért minden eleme ennek a párt­nak, lett légyen az akár régi szabadelvű párt, akár nemzeti párt, helyt fog állani, magáért meg fog felelni. De szólani akarok a mai politikai helyzetről és erre vonatkozólag kívánok állást foglalni és nyilatkozni. (HalljuJc! Halljuk!) A mai helyzetért felelős ez a párt és fele­lős ezen pártnak minden egyes tagja; ha e téren támadtatunk is, a felelősség elől kitérni semmi körülmények között nem fogok én sem. De hogy alakult ez a mai helyzet? Harcz folyt, mind­nyájan tudjuk. Abban a harczban megjelöltet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom